Kiberbombák, avagy világháború 3.0

A kiberhadviselésnek éppúgy megvannak a fegyverei, mint a hagyományos harctéri összecsapásnak. És minden előző generációs fegyverarzenált nemzetközi egyezmények szabályoznak, míg a kíbereszközöket nem. Alex Gibney Zero Days című dokumentumfilmje vitairat a transzparenciáért.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kaliforniai Symantec Research Labhoz 2010-ben bejelentkezett egy anonim informátor. A két ügyeletes elborzadt. A kód, a Stuxnet, amit kaptak az illetőtől, hússzor nagyobb volt, mint egy átlagos vírus. Túl szofisztikált ahhoz, hogy egy egyszerű hekker rakja össze, legalább egy nemzetállam anyagi erőforrásai kellettek hozzá.

Kiderült, hogy a Siemens eszközei érintettek. Holott eddig azokat nem célozták vírusokkal. Az is világossá vált, hogy Irán a vírustámadás fő célpontja. Ekkoriban – 2010 augusztusát írjuk – több gázvezeték robbant fel túlnyomás miatt az országban ismeretlen okokból. Irán eközben a feketepiacon vásárol izotópokat, dúsító centrifugák garmadáját építi fel a föld alatt.

Néhány évvel korábban a CIA, az NSA, az amerikai hadsereg összefogott a Moszaddal, hogy létrehozzák az Irán stratégiai infrastruktúráit lebénítani képes vírust. Utólag is szigorú a titoktartás. Az ügy tudói egytől egyig megtagadják, hogy beszéljenek a Stuxnetről, ezért Gibney végül a nevük elhallgatását kérő informátorokkal folytatott háttérbeszélgetések szövegét adatja elő egy színésznővel, akit sejtelmesen csak egy digitális jelhalmazként, virtuális arcként látunk a filmben. Témához illően borzongató a látvány.

Hadüzenet nélküli háború

A vírussal kivitelezett infrastruktúra-szabotálások a nemzetközi jog értelmében haditámadást jelentenek szuverén államok között.
Amikor kikísérletezték a Stuxnetet, letették a Fehér Házban Bush asztalára az urándúsítóban a vírus miatt keletkező üzemzavarban tönkrement alkatrészt. Ekkor kaptak jóváhagyást a támadásra. Ezzel az a bökkenő, hogy a vírussal kivitelezett infrastruktúra-szabotálások a nemzetközi jog értelmében haditámadást jelentenek szuverén államok között.

Az amerikai és izraeli titkosszolgálatok megvalósították az orwelli megfigyelő állam utópiáját. Behatoltak terroristák mobiltelefonjaiba, drónokkal lelődözték őket. Az NSA-ben ezalatt éretlen, fiatal kockafejek ültek, és dolgoztak az arzenálon, miközben az asztalukon Star Wars-os lézerkardok virítottak.

Az izraeli fél (Unit H200) aztán önállósította magát, módosították a víruskódot. Ártatlan gépeket is megfertőztek vele, csak hogy a célállomást mindenképp elérjék. Mindezt az USA jóváhagyása nélkül tették az informátor szerint. A kód e verziója „túl hangos” volt – az NSA sokkal észrevétlenebb vírust kreált –, ezért hívta fel magára a figyelmet.

Sorozatajánló: A bosszúálló angyal
Mi lenne, ha etikus hekkerek azzal fenyegetnének egy bankot, amely több milliárd dollárnyi fogyasztói és lakáshitelt birtokol, hogy ha nem osztja szét a vagyonát, letörlik a pénzeket és az adósságokat mutató adatokat a szervereikről? A Mr. Robot című tévésorozat radikális témafelütés az Occupy Wall Street mozgalom filozófiája nyomán.
Irán infrastruktúrájában a mai napig ott vannak a beépített a vírusok, s bármikor képesek megbénítani erőműveket, gázvezetékeket, bankokat stb. A vállalati szektornak van itt egy kis tanulság: politikai okokból is támadhatók az eszközeik, s visszaélhetnek a nevükkel. Siemens-szerelőnek álcázott kém juttatta be a vírust a dúsító centrifugákat tartalmazó iráni üzembe!

Az orosz titkosszolgálat megkaparintotta a vírust. Irán is felzárkózott: megtámadta a szaúdi Aramco olajvállalatot, és tönkretette 30 ezer számítógépét. Aztán jöttek az amerikai érdekeltségek elleni kibertámadások (2012: Wells Fargo, Bank of America). Washington Iránt hibáztatta. Mahmud Ahmadinezsád, Irán akkori elnöke pedig tovább folytatta a centrifugaépítést. Már 22 ezerrel rendelkezett. 2012. június 1-én a The New York Times címlapsztoriban leplezte le a Stuxnet létét. Automatizált, önjáró rendszer ez, vagyis nem lehet lemondani a kitűzött támadást.

Transzparencia kell

Meghökkentő film a Zero Days, mert rádöbbent, hogy mennyire nem vagyunk jól informálva. Halljuk a híreket, de nem tudjuk, mi van a háttérben. Hát most megértjük az USA és Irán között 2015 júliusában kötött nukleáris paktum mögötti kiberszkanderozást. Obama pozitív imázsát is alaposan megtépázza a film. Sokkal ármányosabb politikus képe bontakozik ki belőle, mint amilyennek eddig sejthettük őt.

Laura Poitras a Citizenfour című Oscar-díjas dokumentumfilmben okkal démonizálta Michael Hayden tábornokot, az NSA (1999–2005) és a CIA (2005–2009) exvezérét a totális megfigyelésért (lásd Piac & Profit 2015/június). Ironikus, hogy Gibney kamerája előtt Hayden már nyilatkozni képes alany, aki maga is elismeri, hogy a kiberhadviselés dokumentumai „szörnyűségesen túl vannak titkosítva”. Pedig minden újfajta fegyverarzenált nemzetközileg kell szabályozni, amit mindig társadalmi diskurzus előz meg. A titkolózás pont ezt teszi lehetetlenné.

Véleményvezér

Magyartól rettegnek az oroszok

Magyartól rettegnek az oroszok 

A magyar név megint szép lesz, legalábbis Ukrajnában már az.
Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo