A 20th Century Fox kutatói a mesterséges intelligencia bevetésével igyekeznek finomra hangolni a filmek csalogató előzeteseit, írja a Bitport.

Milliárdos befektetési gurunak és főügyésznek lenni sem könnyű. A pénzpiac és az azt szabályozó politika oldalán is farkastörvények uralkodnak, legalábbis ez derül ki a Billions című amerikai tévésorozatból, amelynek az első epizódját 2016-ban mutatták be.

Divatba jöttek a bűnelkövető milliomosok valós sztorijai. Megvetjük őket, mégis borzongatóan izgatnak, gyönyörködtetnek bennünket a pszichopata mogulok. Sikerük jele, hogy dúsgazdagok, és ez akaratlanul is kivívja a csodálatunkat. Sajnos.

A kiberhadviselésnek éppúgy megvannak a fegyverei, mint a hagyományos harctéri összecsapásnak. És minden előző generációs fegyverarzenált nemzetközi egyezmények szabályoznak, míg a kíbereszközöket nem. Alex Gibney Zero Days című dokumentumfilmje vitairat a transzparenciáért.

Gerinctelen opportunista, aki jól építette fel imázsát, vagy technológiai messiás és inspiratív vállalkozói példakép? A Steve Jobs: The Man in the Machine című dokumentumfilmmel az Oscar-díjas Alex Gibney az előbbi olvasat felé tendál.

Fordulatokban gazdag, izgalmas pénzügyi dráma szerethető hősök és szerelmi szál nélkül. A nagy dobás című film az agyra hat, nem a szívre. Jól mutatja az ingatlanos derivatívákkal elszállt bankrendszer abszurditását. Jó ideje nem jött ki Hollywoodból ilyen absztrakt, kizárólag a társadalmi-politikai problémára koncentráló alkotás, mint a február 4-től a hazai mozikban is vetített, Michael Lewis azonos című regénye alapján készült A nagy dobás – The Big Short – című mozi.

Az HBO Silicon Valley című sorozata a technológiai innováció mögötti emberi ügyetlenségeket és jellemhibákat karikírozza. A maga hollywoodi módján azonban pozitív mitológiát épít. Illetve programoz.

A Bennfentes játék maró humorú szatíra a rablókapitalizmus fenntarthatatlanságáról. Úgy hat, mint a Tőzsdecápák mai, globális valóságra hangszerelt változata: nincs már benne pátosz és heroizmus.