A hazai cégvilág Achilles-ínja a hosszú távra tervezés. Az újonnan alapított vállalkozások ötöde ugyanis egy év, minden második cég pedig három év után megszűnik. Előrejelzések szerint a koronavírus-járvány nagysága és vége rendkívül bizonytalan, hazai szinten akár 5-7 százalékos GDP visszaesést is eredményezhet, ami a cégek várható életkorát még tovább csökkentheti. A 25 éves, K&H családi vállalatok kiválósági díjjal elismert Abrazív Mérnöki Iroda és Gépgyártó Kft. szerint azonban folyamatos fejlesztéssel, a munkavállalók megbecsülésével és a következő generáció felkészítésével jó eséllyel megalapozható a cég biztos jövője még a válság idején is.

Az online vásárlások forgalma egy évtizedes távlatban közel 20-szorosára nőtt, és a koronavírus-járvány ennek még nagyobb lökést adhat. Bár az online térben elérhető banki szolgáltatások alapos információbiztonsági háttérrel működnek, a digitalizáció – így az online bankolás és fizetés - térnyerése nyomán egyre több kiberbűnöző is felbukkan az interneten, ezért a felhasználók oldalán is fokozott óvatosságra van szükség. A pénzintézet ezért indította el a K&H e-dukáció információbiztonsági programjának második részét, amely az egyre népszerűbb online, digitális  bankoláshoz,  fizetéshez nyújt hasznos, gyakorlati segítséget.

Meredek emelkedőn van a mobilbankolás. Az okostelefonon elérhető banki szolgáltatásokat az idén 22-44 százalékkal többször használták, mint tavaly – közölte a K&H.

A Start it @K&H nagyvállalati inkubátorprogramja első és egyedüli hazai szereplőként lépett be a Global Accelerator Network (GAN) közösségébe. A világszerte több mint 100 inkubátort és akcelerátort tömörítő nemzetközi szervezet a globális kapcsolatrendszer mellett 1 millió dollár értékű digitális szolgáltatáscsomagot nyújt a Start it @K&H-ban fejlődő  innovatív csapatoknak. 

Visszafogott kilátásokkal indulnak neki az idei évnek a hazai nagyvállalatok. A szolid hangulat egyértelműen a gazdasági környezet megítélésére vonatkozik, mivel középtávon jelentősen mérséklődött a gazdasági növekedésre számítók aránya, miközben a nagyvállalati beruházási boom is várat még magára.

A budapestiek átlagosan 59 négyzetméteren élnek, míg a falvakban lakók 101 négyzetméteren - többek között ez derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. Az ideálisnak tartott ingatlan mérete 89 négyzetméter, ami átlagban 6 négyzetméterrel nagyobb, mint amiben jelenleg laknak a magyarok. A vágyak és a realitás a két fős háztartások esetében találkozik: ők 73 négyzetméterből gazdálkodhatnak és azt is tartják ideálisnak. Ugyanakkor a három fős családok már 7 négyzetméterrel, akik pedig négyen vagy öten vannak, 11-13 négyzetméterrel növelnék meg a mostani alapterületet.

Rekord várható az idén a személyi kölcsönök piacán: a teljes piacon az új hitelek összege elérheti az 550-570 milliárd forintot, ami 25-26 százalékos növekedést jelentene éves szinten - közölte a K&H. A bank az első háromnegyed évben 33,3 milliárd forint összegben folyósított személyi kölcsönöket, ez pedig piaci átlagot meghaladó, 51 százalékos emelkedés. A K&H-s személyi kölcsönök 25 százaléka ma már online folyósítással kerül az érintettekhez, szeptemberben az online személyikölcsön-igénylések felét mobilon adták le. A K&H nem tart a lakosság túlzott eladósodásától, a személyi kölcsönöknél pedig a bank szerint nincs elszívó hatása a júliustól elérhető babaváró kölcsönnek. A növekedés jövőre is folytatódhat, igaz, az eddiginél lassabban bővülhet a piac: 2020-ban az új személyi kölcsönök összege átlépheti a 600 milliárd forintot.

Miközben a magyar gazdasági növekedés az idén várható 4,8 százalékról jövőre 3,5 százalékra lassulhat, a GDP-hez 52,5 százalékban hozzájáruló kkv-szektorban megkezdődhet az átalakulás.

A K&H nagyvállalati növekedési index az elmúlt másfél évre jellemző csökkenő trend következtében jelenleg 5 ponton áll. A cégek saját helyzetükben alig várnak változást az előző negyedévi kedvező várakozásokhoz képest, a makrogazdasági környezet megítélése azonban elérte második mélypontját az index történetében. Ennek hátterében az áll, hogy a cégek egyre inkább a forint további gyengülésére rendezkednek be.

A magyarok átlagosan 7 hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek, ám a 35 százalékuknak mindössze annyi spórolt pénze van, amelyből egy hónapig tudna megélni fizetés nélkül. A K&H felmérése szerint a férfiak 30 százaléka, a nők 41 százaléka tudná magát egy hónapig fenntartani a tartalékaiból. 

A klímaváltozás ellen, a tisztább levegőért, a megújuló energiákért szállhatnak harcba a befektetéseik segítségével a megtakarítók. A K&H Alapkezelőnél elindultak a fenntartható fejlődés befektetési (FFB) alapok.

Habár azt még nem tudni, hogy akár tíz év múlva melyek lesznek a legvonzóbb szakmák, az azonban egyértelmű, hogy az atipikus foglalkoztatási formák egyre nagyobb szerepet kapnak a cégek életében. Mindez érthető akkor, ha tudjuk, hogy egy munkavállaló akkor végzi a legjobban a munkáját, ha a munkaidő és a magánélet arányának és beosztásának lehetőségét a lehető legrugalmasabban kezelheti.

Az MNB összességében 29,2 millió forint bírságot szabott ki a K&H bankcsoport három intézményével szemben számos, alapvetően a folyamatok nem megfelelő szabályozottságára visszavezethető, ámde kis súlyú jogsértés miatt. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a bankcsoport megbízható működését.

Ha hitelt veszünk fel ingatlanra, és jelzálogot rak rá a bank, annak is megvan az üvegházgáz-vonzata. Mint mindennek, ami gazdasági tevékenység. Mert számítógépeket használunk, energiát fogyasztunk szinte minden tevékenységünkkel. Az elmúlt években persze sokat zöldült a bankok működése is.

A megkérdezettek 31 százaléka érzi úgy, hogy meg sem éli a nyugdíjaskort – többek között ez derült ki a K&H felméréséből, amely a magyarok jelenlegi és jövőbeli egészségügyi állapotát is vizsgálta.

Újabb 10 startuppal bővült a Start it @K&H inkubátorprogram, amely így már 22 csapattal – vezető nagyvállalati inkubátorként – folytatja tovább működését – jelentette be a K&H.

Több mint tíz éve nem volt ilyen magas a kkv-k beruházási szándéka, jelenleg a cégek 78 százaléka készül valamilyen fejlesztésre – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. A célokat tekintve most informatikai fejlesztésekre készülnek a legtöbben, megelőzve az elmúlt egy évben élen álló gépek, berendezések korszerűsítését.

A magyar GDP 4,6 százalékkal növekedett 2018 második negyedévében a tavalyi év azonos időszakához képest, jelentősen felülmúlva a 4,1 százalékos piaci várakozást.

A júniusi 3,1 százalékról júliusban 3,4 százalékra ugrott az infláció. A maginfláció ugyanakkor stabilnak mondható. A K&H vezető elemzője szerint az idei átlagos infláció 2,8 százalék körül lehet.

A 19-29 éves fiatalok 83 százalékkal használja naponta a Facebookot, saját tévéje viszont alig van a 25 év alatti korosztálynak a K&H ifjúsági indexe szerint.

Befektetésként is érdemes figyelemmel kísérni az automatizációt, amely a szakképzett munkaerő hiányára is megoldást kínál és a termelékenységet is javítja, írja a K&H. A befektetési alapokban is egyre nagyobb teret nyernek az amerikai, japán és tajvani robotikai cégek.

Csökkent a külkereskedelmi mérleg többlete a fokozódó import miatt. Az is látható a részletes adatokból, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó behozatal gyorsabban bővül, mint a potenciális növekedést és a versenyképességet fokozó gépek importja.

Bőven van még tér növekedésre a lakáspiacon, így – ha csak a nem üt be egy újabb gazdasági válság – a lakáshitel-állomány is bővülni fog a K&H szerint. Ma a befektetési célú lakásvásárlásra felvett hitel egy éven belül megtérülhet, de már nem sokáig, hiszen ahogy egyre több hitelt veszünk fel, hamarosan a hiteldíjak emelkedésére lehet számítani.

A K&H három fő szempontot mutatott be, amit érdemes mérlegelni a befektetések előtt. 1. pontosan meg kell határozni a megtakarítási célt vagy célokat, amit néhány hónap esetleg év elteltével, vagy akár egy piaci hullám idején se veszítsünk szem elől, 2. mindig érdemes több lehetőséget kiaknáznunk, 3. fontos, hogy tisztában legyünk saját kockázatviselési képességeinkkel.

Magyarországon egyelőre nem jellemző általánosságban a havi rendszerességű megtakarítás, a magánbefektetők 80 százaléka azonban már legalább évente egyszer növeli félretett pénzét – derül ki a K&H prémium befektetői felméréséből. A kutatás arra is rámutat, hogy leginkább befektetési alapokban, részvényekben és állampapírokban gondolkodnak a hazai megtakarítók.

A családi cégek számára is fontos a szervezetfejlesztés. A tudatosan menedzselt változáshoz konkrét kiindulási pont, célok és időszakos mérföldkövek kitűzését javasolták a szakemberek a K&H-ban szervezett családi vállalatok találkozóján.

A fiatalok nagy része a korábbinál többet költött 2017-ben és a jövőben is a kiadásaik növekedésével számolnak – derült ki a K&H ifjúsági indexéből. A fiatalok 41 százaléka élelmiszerre adott ki többet, a diákoknál viszont leginkább a szórakozásra ment el nagyobb összeg. A fiatalok fele azonban azt tervezi, hogy idén növeli a megtakarításait.

Nagy gazdaságpolitikai fordulat nem várható a választások után, ugyanakkor lesz teendője az új kormánynak. A legfontosabb kérdés, hogy mennyire lesz szigorú a 2019-es büdzsé – mondta K&H bank elemzője a magyar gazdaságpolitika jövőjéről.

Sokéves csúcson van a kkv-k beruházási hajlandósága, jelenleg ugyanis háromból két cégvezető tervez valamilyen fejlesztést a követő egy év során – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adatiból.

A legnagyobb cégek árbevétel és eredményvárakozásai nagymértékben megugrottak, átlagosan 3,2 százalékos árbevétel- és 2,2 százalékos profitnövekedést valószínűsítenek idén – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi adataiból. A kedvező pénzügyi kilátások elsősorban az exportpiacok várható élénkülésének köszönhetők, de belföldről és egyre nagyobb mértékű bevétel-növekedést várnak a cégek.

A tavalyi év látványos piaci emelkedése után a tőzsdék tartósan lefelé vehetik az irányt, legalábbis akkor biztosan, ha beindul a Donald Trump által kezdeményezett vámháború – figyelmeztet a K&H Alapkezelő.

Magasak idén a kkv-k elvárásai, átlagosan 5 százalékos profitnövekedésre számítanak – derült ki a K&H kutatásából, különösen a nagyobb cégek optimisták.

A magyarok több mint felének legfeljebb 3 hónapra, harmaduknak pedig mindössze 1 hónapra lenne elég spórolt pénze - derül ki a K&H biztos jövő indexéből. A spórolt pénzből kihúzható idő összefüggésben van azzal, hogy a válaszadók 37 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. Akinek pedig van, azoknál az átlagos összeg 1,4 millió forint, de a régiós különbségek jelentősek.

A cégek várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index enyhe, 2 pontos csökkenést követően jelenleg –1 ponton áll. A minimális változás oka az, hogy a kkv-k helyzetét leginkább meghatározó tényezők jelentősen, de ellentétes irányba mozogtak, így azok hatásai kioltották egymást. A cégek jelenleg növekvő közterhekre számítanak, és megugrott a romló versenyhelyzetet feltételezők aránya, miközben kimagasló, válság előtti pénzügyi eredményeket várnak, és a munkaerő-felvételi szándék is erősödött a szektorban.

Több mint 4500 CSOK-igénylés érkezett a K&H-hoz 2017 áprilisáig.  A Családi Otthonteremtési Kedvezmény jelenleg is elérhető feltételrendszerét 2016 januárban módosították, az azóta befogadott kérelmek összege meghaladta a 12 milliárd forintot - közölte a bank. A legtöbben még mindig használt lakás vásárlásához igénylik, a támogatások többségét pedig vidéken folyósítják. A K&H a CSOK-igénylések számának és összegének további növekedését várja az idén.

A versenyképesség rovására mehet, ha a fizetések és a bérköltségek emelkedésével nem tart lépést a termelékenység – olvasható a K&H közleményében.

Az alacsony kamatkörnyezet ellenére is a visszafogott hitelkereslet és a növekvő vállalati betétállomány a meghatározó a bankszektorban. Ezt a tendenciát a beruházási volumenek lassú emelkedése sem tudja megtörni, hiszen az egyre inkább a beruházási döntések szempontjává váló, vissza nem térítendő támogatások kiszorítják a hagyományos banki hitelfinanszírozást. Jelentős hitelkeresleti élénkülés elsősorban (a válság előtti évekhez hasonlóan ismét) az ingatlanfinanszírozás területén jelentkezik, valamint a 2017-ben megnyíló uniós források az önkormányzati beruházások esetében támaszthatnak új hiteligényt az év második felétől - olvasható a K&H közleményében.

Egy plusz és mínusz ötven közötti skálán a pályakezdők jóléti indexe tavaly az utolsó negyedévben 8-as értéken állt. Az új mutatót K&H Free Association kutatóügynökség közreműködésével hozta létre, s számolja a tervek szerint ezt követően negyedévente.

Míg a régióban 2012-ben már megindult a vállalati hitelezés növekedése, addig Magyarországon tavaly is folytatódott a vállalati hitelállomány 2008. óta tartó csökkenése – mondta Huszár Róbert, a K&H Vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletág vezetője.

Idén sem volt nyugodtabb a piaci környezet, és 2013 sem a bankok fényes évei között lesz számon tartva. A kis- és középvállalati szektorban a hitelezési képesség és hajlandóság helyreállítása nemzetgazdasági érdek – mondta el dr. Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.

Ismét emelkedőre fordult a vevői számlák kifizetésének határideje, amit tovább romló várakozások kísérnek a hazai kkv vezetők körében végzett reprezentatív K&H kkv bizalmi index felmérés legutóbbi eredménye szerint. Ezzel párhuzamosan a szállítói számlák jelenlegi és várt teljesítési ideje is növekszik, a gazdasági válság következtében romló likviditás így cégről cégre terjedve rontja tovább a kilátásokat.

Egy kivételével feltőkésítésre szorulnak a Magyarországon működő külföldi tulajdonú bankok anyavállalatai az Európai Tanács szerdai döntése alapján - olvasható ki az Európai Bankfelügyeleti Hatóság adataiból.

A vállalkozások a következő egy évben a közterhek, valamint a vállalati hitelek növekedésével számolnak, de szinte az összes részindex kisebb-nagyobb mértékű csökkenést mutat - derül ki a K&H kkv bizalmi index felmérésből.

A  K&H Bank és a Piac&Profit üzleti magazin közös rendezvénysorozata, az „Üzleti Tippek" május 26-án az utolsó állomásához érkezik. Budapesten nyitott és zár a kkv-k döntéshozói számára összeállított tematikájú konferenciasorozat.

"A mai MNB kamatdöntés elsősorban nem az alapkamat változtatása szempontjából volt figyelemre méltó, hiszen már a döntés előtt elég egyértelmű volt a szakemberek számára, hogy maradhat a január óta érvényben lévő 6%-os szint. Sokkal inkább érdekes az a pozitív nemzetközi befektetői hangulat, amely az elmúlt hetekben az országgal szemben érzékelhető volt, és amely a jegybank mai döntésében is szerepet játszhatott" - nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

„A KSH által közölt 2010. IV. negyedéves adatok egyelőre a nemzetgazdasági beruházások jelentős csökkenését mutatják. A következő hónapokra vonatkozóan a kkv szektorban egyelőre azt látjuk, hogy bizonyos beruházások, így az informatikai fejlesztések és a gépek, berendezések beszerzése ugyan már növekedésnek indulhat, miközben az ingatlan beruházások tekintetében továbbra sem látunk biztató jeleket. Összességében elmondható, hogy a válság kapcsán megcsappanó beruházási kedv általános javulása még nem érkezett el" - nyilatkozta Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A hazai kkv-k várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index jelenleg -10 ponton áll, ami jelentős romlás az előző negyedévhez képest. Jelentősen romlottak a kamatterhekre és a közterhek változására vonatkozó várakozások, és emellett a gazdaságpolitika korábban optimista megítélése is mérséklődött.

A másfél éve töretlenül emelkedő K&H kkv bizalmi index most megtorpant: a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások elkövetkezendő egy évre vonatkozó várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index értéke 6 pontos esést követően jelenleg a 0 szinten áll. „Az index sokéves eredményei alapján ez továbbra is jó érték, az azonban mindenképpen figyelemreméltó, hogy az eddigi, folyamatosan növekvő tendencia visszájára fordult" - értékelte az eredményeket Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.