A világjárvány alatt a technológiai beruházásokra fókuszáló vállalatok jelentősen növelték előnyüket versenytársaikhoz képest – állapította meg az Accenture új kutatása. Az eredményből kiderül, hogy ebben a nagy átalakulással járó időszakban a technológia valóban nélkülözhetetlenné vált az üzleti sikerhez, és nem csupán a cégek túlélésére van közvetlen hatással, hanem a növekedésükre is.

A koronavírus-járvány szélsőséges terhelés alá helyezte a hazai vállalatok informatikai részlegeit, hiszen a home office, a digitális munkavégzés és kapcsolattartás, a szolgáltatások és az ügyfélmenedzsment online térbe költözése miatt az IT-t kiemelten érintette ez az időszak. Szárnyra kapott a digitális transzformáció: a cégek sokkal nagyobb figyelmet fordítottak a felhő alapú technológiákra, az adatmenedzsmentre, az agilis szemlélet pedig a szervezetek egészét áthatotta - az informatika a túlélés és a siker kulcsa lett egyben. Hogyan készülnek a jövőre és milyen tanulságokat vontak le a pandémiából a hazai IT-vezetők? 

A Covid19-világjárvány alatt a technológiai beruházásokra fókuszáló vállalatok jelentősen növelték előnyüket versenytársaikhoz képest – állapította meg egy friss kutatás. Ebben a nagy átalakulással járó időszakban a technológia valóban nélkülözhetetlenné vált az üzleti sikerhez, és nem csupán a cégek túlélésére van közvetlen hatással, hanem a növekedésükre is.

Már nem a saját szaküzlet, hanem elsősorban a support és tanácsadói szolgáltatások dominálják az informatikai vállalkozások értékesítési piacát hazánkban is – derült ki a felhő alapú szolgáltatások közvetítésével foglalkozó Kvazar.cloud átfogó kutatásából.

Az online felhasználók csaknem egynegyede (23 százaléka) mindig engedélyt ad arra, hogy az alkalmazások és a szolgáltatások hozzáférjenek a mikrofonjukhoz vagy a webkamerájukhoz, derül ki a Kaspersky 15 000 személyre kiterjedő globális felméréséből.

Már nem a saját szaküzlet, hanem elsősorban a support és tanácsadói szolgáltatások dominálják az informatikai vállalkozások értékesítési piacát hazánkban is – derült ki a felhő alapú szolgáltatások közvetítésével foglalkozó Kvazar.cloud átfogó kutatásából. Az összesen 228 IT szakember megkérdezésével készült kutatás arra is rámutatott, hogy a pandémia alatt jelentősen megnőtt az igény a hatékonyságot, valamint a távmunkát elősegítő megoldások iránt, ugyanakkor a biztonsági eszközök esetében az ügyfélkör egyelőre inkább utólag kezeli a problémát, ezért az előttünk álló időszakban nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzés fontosságának edukációjára.

A globális járványhelyzet a munkánk és a magánéletünk egyre nagyobb szeletét költözteti át a digitális térbe, minden eddiginél több lehetőséget kínálva a kibervilág bűnözőinek. Becslések szerint minden 39. másodpercben találnak maguknak új célpontot a hackerek, az egyre kifinomultabb módszerekkel pedig nehéz lépést tartani.

Drónvizsga, regisztráció, felelősségbiztosítás, légtérhasználati előírások maradéktalan betartása. 2021-től új szabályoknak kell megfelelniük a pilóta nélküli légi járművek üzembentartóinak. Az alapképzés, illetve a drónvizsga nemcsak a biztonságos üzemeltetés miatt fontos, de a biztosítási kártérítésnek is elengedhetetlen feltétele - hívja fel a figyelmet a Groupama Biztosító.

Sikeresen zárta 10 millió eurós, „Series A” befektetési körét az online csalások megelőzésére specializálódott SEON. A tőkeemelést a világ egyik legmeghatározóbb korai fázisú befektetésekre szakosodott cége, a Creandum vezette. A magyar startup ezzel olyan induló vállalkozásokhoz csatlakozott, mint a Bolt, a Spotify, Vivino. A tranzakcióval a SEON korai befektetője, a többek között a Banzai Cloud idei exitjét is jegyző PortfoLion megtartotta részesedését a cégben.

A koronavírus járványnak elsöprőbb hatása volt a gazdasági folyamatokra, mint eddig bármilyen más válságnak - s csupán pár hét elég volt ahhoz, hogy minden ágazatban komoly károkat okozzon.

Óvatos becslések szerint is mintegy 22 ezer informatikus hiányzott a magyar munkaerőpiacról 2019-ben, és ezt a szektort még a koronavírus-járvány sem tudta visszavetni.

Valóságos rémálomba csöppentek a vállalati informatikusok az elmúlt hónapokban: a koronavírussal érkező krízishelyzetben az üzletmenet folytonosság és a kiberbiztonság is forró téma lett szinte minden iparágban, a sürgető elvárásoknak pedig szinte lehetetlen megfelelni. Eközben a cégek közel 80 százalékánál jelentősen megugrott tavasz óta a rosszindulatú kibertámadások száma, becslések szerint már minden 39. másodpercben találnak maguknak új célpontot hackerek. A tömeges távmunka és a sebtében bevezetett digitális platformok számtalan biztonsági rést kínálnak a furfangos csalók számára, akik válogatott fegyverekkel igyekeznek hasznot húzni a globális káoszból. Milyen új fenyegetésekre kell számítani és hogy érdemes védekezni ellenük?  

A hazai kis- és középvállalkozások kevesebb beruházást terveznek a következő egy évre a K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményei alapján. A legnépszerűbb célnak az IT fejlesztések tekinthetők, amelyekre továbbra is nagy szükségük lesz a cégeknek, ha versenyképesek szeretnének maradni a vírusjárvány következtében kialakult helyzetben.

A magyarok között egyre kevésbé jellemző (39 százalék) a filmekben (pl. Terminator) látott apokaliptikus események okozta félelem és egyre inkább bíznak az AI-ban. Megoszlanak a vélemények a technológia szabályozásának szükségességét illetően, ugyanakkor a magyarok egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésének hatására a gyerekeiknek már más társadalmi szerepekben kell majd helytállniuk (65 százalék) – derült ki a Median által a Kaspersky megbízásából készült Magyarországon végzett, a mesterséges intelligencia (AI) hatásait vizsgáló kutatásból.

A hatékony online munkaszervezés során kedvező tapasztalatokat gyűjtő magyar vállalkozások sokkal nyitottabbá váltak a további digitális fejlesztések iránt is - derült ki a felhő alapú szolgáltatások közvetítésével foglalkozó Kvazar.cloud friss villámkutatásából. Az országosan több mint 500 viszonteladó partnert kiszolgáló cég által gyűjtött visszajelzések alapján a Microsoft Teams platformján elérhető funkciók hosszú távon is beépültek az üzletmenetbe. A kutatásban résztvevő cégek kiemelték, hogy az online eszközöknek köszönhetően könnyebben tudják tartani a kapcsolatot a kollégák, nőtt a munkaszervezés hatékonysága és átláthatóbbá vált a feladatok kezelése is.

A fejlett országok társadalmainak elöregedése miatt egyre több pénz áramlik a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket és egészségmegőrző megoldásokat forgalmazó úgynevezett life science vállalkozásokhoz. Csakhogy ezeken a területeken egyre nagyobb összegeket kell áldozni a fejlesztésekre, amelyek megtérülése kérdéses lehet. A formálódó üzletben nagy fantáziát látnak a startupok és a technológiai óriáscégek is, amelyek óriási összegeket költenek fejlesztésekre. Vajon hogyan nyerhetik meg a betegért vívott harcot a life science vállalkozások növekvő kiadásaik és a fokozódó verseny mellett? Erre kereste a választ a Deloitte 2020 Global Life Science Outlook kutatása.

Jelentős változások zajlanak az IT fejlesztések területén a nagyvilágban. A válságot követő időszakban nemzetközi szinten jellemző volt – ma is igen nagy kihívás – az ún. „body leasing” elterjedése. Az IT cégek élete egészen „egyszerűvé” vált, hiszen minél több tehetséges IT szakembert kellett magukhoz csábítani és megtartani, hogy aztán „eladhassák” őket a piacon, nyilván szép árrést produkálva cégeik számára.

Magyarországon a technológiai szektorban csupán 10% körüli a női munkavállalók aránya. Miért áll fenn ez a helyzet, és hogyan változhat a jövőben?

Lehet, hogy az okos városok egy kissé túl voltak hájpolva az elmúlt évtizedben, ugyanis nem sok minden vált valóra a korábbi elképzelésekből. Egy tanulmány szerint az okos város projektek hatvan százaléka még ma is csak kísérleti szakaszban van, és sokkal több velük kapcsolatban a biztonsági aggály, mint azt korábban feltételezték.

Egy globális tanulmány szerint, miközben a vállalatvezetők többsége megbízik jelenlegi informatikai rendszerében, sokan mégsem nem tudják elérni azt az innovációs szintet, amely ösztönözné a növekedést és növelné az árbevételt.

Kutatások szerint a magyar informatikusok többsége a szaktudás gyors elévülését tartja az IT-szakma legnagyobb kihívásának.

Habár továbbra is az IT-megoldások a legnépszerűbbek, egyre több startup nyit új ágazatok felé. Ilyen például a biztosítási csalások kivédése, automatizált beltéri gazdálkodás vagy biztonságos közösségimédia-használat tiniknek.

Sok fiatal nő hiányzik Magyarországon az informatikából, abból az iparágból, amelyben becslések szerint a következő években egymillió új munkahely jön létre szerte Európában. Ezen változtatna a Morgan Stanley és a NaTE (Nők a Tudományban Egyesület) Smartiz nevű kezdeményezése.

Évről-évre csökken az IT-álláshirdetésekre leadott jelentkezések száma. A fejlesztői és rendszergazdai pozíciók mellett viszont egyre markánsabb arányban szerepelnek olyan irányok, amelyek pár évvel ezelőtt még szinte láthatatlanok voltak.

Stabilan havi bruttó 400-450 ezer forint között mozog a frissen végzett programozók várható bére, miközben folyamatosan bővül a felvettek köre. Túlkínálattól azonban nem kell félni, hiszen a teljesen hagyományos vállalatoknál is egyre nagyobb az igény rájuk.

Atiyeh Nabilt, a szerverbérlés, üzemeltetés és hoszting szolgáltatásokat nyújtó Rackforest ügyvezetője a Kosárérték Magazinnak nyilatkozott arról, hogyan érdemes elkezdeni a kapacitásbővítést a Black Friday előtt.

A vállalati IT szervezetek túlnyomó többsége jelenleg nem képes arra, hogy a digitalizáció motorjává váljon. Ezt mutatta ki az IFUA Horváth & Partners nemzetközi vezetési tanácsadó cég német nyelvterületen végzett felmérése.

Vállalatbiztonsági kompetenciaközpontot hoz létre a Micro Focus Budapesten. A vállalatokat egyre több és szervezettebb kibertámadás éri, miközben Magyarországon IT-biztonsági szakemberekből az egyik legnagyobb a hiány.

Egyre inkább a tanulásnak is elengedhetetlen kellékei a műszaki eszközök: az alsósosok negyede, a felső tagozatosok fele már számítógépet is használ az iskolai teendők teljesítéséhez - írja az Adó Online.

A vállalati hálózatok bővülésével párhuzamosan egyre nagyobb kihívást jelent hatékony kezelésük – mutat rá az Oracle Communications által közzétett új tanulmány.

Egyre nagyobb a nyílt forráskódú programok üzleti jelentősége, írja a SUSE. A nyílt szoftverek fontos projektek alapjait képezik, és valós alternatívát jelentenek a kereskedelmi forgalomban kapható termékekkel szemben is.

Egyre több cég szervezi ki az IT-s feladatait Ukrajnába. Régóta vonzerőt jelent az olcsó munkaerő, de már nemcsak a digitális kulimunkát, hanem a kutatás-fejlesztést is ide viszik.

A webes jelenlét már elég erős, de magára a céges feladatok elvégzésére még kevés magyar cég használja a rendelkezésre álló digitális megoldásokat – derül ki az UniCredit Bank és az Inspira Research Üzleti Potenciál kutatásából.

Összesen mintegy 300 millió forint kockázati tőkét kapott a junior szoftverfejlesztőket képző Green Fox Academy. A szervezet első lépésként többek között szeptemberben Prágában megnyitja első külföldi iskoláját.

A Google pontosan két évtizede működik céges formában, de már akkorára nőtt, hogy egyre többen értekeznek a társaság feldarabolásáról – írja a Bitport.

Bár a piac az első negyedévben csökkent, az AR- és VR-eszközök forgalmának meredek emelkedésére számíthatunk a következő években – írja a Bitport.

Néhány sikeres próbálkozás ellenére még lemaradt Európa az Egyesült Államokkal szemben az innováció és a sikeres tech-cégek terén. A Széchenyi Tőkealap-kezelő blogja szerint azonban hamarosan Európából is megjelennek az unikorniscégek.

Lefagyott gép, elfelejtett jelszó, leállt nyomtatás, vírustámadás, nem megérkező e-mailek, – mind mind olyan problémák, melyek esetén azonnal hívjuk a rendszergazdákat. Magasan képzett informatikusok, akik a háttérből, sokszor láthatatlanul és ismeretlenül segítik a munkánkat. 

Magyarországon is egyre népszerűbbek a néhány hónapos, intenzív szoftverfejlesztő tanfolyamok, az úgynevezett coding bootcampek, a PROGmasters ezekből mutat be példákat.

Nem csillapodik a kereslet a megfelelően képzett junior programozók iránt a Codecool saját tapasztalatai szerint. Az eddig álláshoz juttatott kétszáz Codecool tanuló kezdőfizetésének elemzéséből úgy tűnik, hogy kielégíthetetlen a munkaadói oldal felvevőképessége. Még a tavaly végzettekénél is jobb fizetési feltételekkel helyezkedtek el a legutóbb kifutott végzős diákjai.

A magyar cégek többsége szerint fontos lenne digitális startégiát alkotni, de a többség még el sem kezdte. A HP nagyvállalati vállalkozása, a DXC fejlesztési igazgatója adott tippeket a digitális transzformációra.

Tizen-, huszon- és ötvenezres munkaerőhiányt emlegetnek az IT-iparban a szakemberek, de a hiány nem minden területen egyforma. Az informatikus-felnőttképzéssel foglalkozó Codecool közleményében bemutatta, milyen állásokra, mely cégek keresnek programozói szaktudással rendelkező szakembereket.

Az Oracle felmérése szerint feltörekvőben van egy új vállalati réteg, az ún. „felhő mesterek” csoportja, akik a felhőszolgáltatások előnyeit kihasználva kritikus előnyre tesznek szert a piaci versenyben.

Az új uniós adatvédelmi szabályozás magyar cégekre vonatkozó kötelezetettségeiről, az eddigi hazai adatvédelmi joggyakorlat változásairól beszéltek az előadók a Piac & Profit GDRP - EU-adatvédelmi rendelet című konferenciáján.

Az ipari forradalom óta létező aggály, hogy a technológia fejlődésével bizonyos feladatkörök és szakemberek helyét gépek veszik. Napjaink robbanásszerű modernizációja mellett szinte minden munkakörrel kapcsolatban felmerül ez a kérdés. A NetIQ szakértői azt járták körbe, vajon megalapozott-e ez a félelem az IT-biztonsági szakemberek esetében.

A brit kormány szándékai szerint a légitársaságokra és más szolgáltatókra hatalmas bírság várna a számítógépes problémák és az IT-rendszerek meghibásodása esetén – írja a Travelweekly.

A Magyar Telekom tavaly márciusban közölt összesítése szerint mintegy 300 ezer ember dolgozik a magyarországi infokommunikációs szektorban, ugyanakkor mintegy 15 ezer szakember hiányzik. A szektor velük 400 milliárd forintnyi GDP többletet állíthatna elő a cég számításai szerint.

A magyar kis- és középvállalatok 29 százaléka elavult, 5 évnél idősebb számítógépet használ, ami lényegesen rosszabb az uniós átlagnál, ahol 18 százalék ez az arány – mondta Vass Gábor, a Microsoft Magyarország Kft. kkv-üzletág és partnerkapcsolati igazgatója a vállalat legfrissebb kutatását ismertetve csütörtökön.