A drónipar az elmúlt két év egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata a világban, a szórakozáson, kedvtelésen túl egyre több területen ismerik fel az alkalmazásában rejlő, folyamatosan megnyíló újabb és újabb lehetőségeket. Legyen szó forgalomirányításról, áruszállításról, ipari berendezések működésének emberi, és sok esetben veszélyes ellenőrzésének kiváltásáról.
„A mentődrónok ma már életeket mentenek, egy baleset vagy egy természeti csapás következményeinek gyors felmérésében vagy a mentéshez szükséges eszközök helyszínre szállításában is tudnak segíteni. Ezen túlmenően az életkörülményeink, az életminőségünk javításában is komoly szerepet játszanak. Gondoljunk csak arra, hogy a zsúfolt városokban megoldhatják a sürgősségi gyógyszerszállítást, vagy a mezőgazdaságban sokkal célzottabban juttathatják el a növényvédőszereket, ezzel is csökkentve a környezet vegyianyag terhelését ” – sorolja Pál Károly, a Drónpilóták Országos Egyesületének elnöke azokat a területeket, amelyek folyamatosan új, korábban elképzelhetetlen lehetőségeket kínálnak az ágazat fejlődésére.
Nem játék
Nemcsak a robbanásszerűen fejlődő ipari felhasználásuk nyújt újabb távlatokat, a drónok terjedése kitágítja a hobbi felhasználók lehetőségeit is. Fontos észben tartani, hogy amennyiben a pilóta nélküli eszköz meghaladja a 120 grammot, vagy rendelkezik adatrögzítővel, vagy a távpilótától messzebbre repül, mint 100 méter, akkor már drónnak, és nem játéknak minősül, és az ilyen eszközökre is a 2021. februárjától életbe lépő új szabályok vonatkoznak.
Jogsi és kötelező – épp úgy, mint az autóknál
A drónok üzemeltetésének szabályai számos területen megegyeznek a gépjárművekre vonatkozó előírásokkal. Itt is szükség van például vizsgára és kötelező felelősségbiztosításra. Bár a repülési szabályok betartásával a drónbalesetek elkerülhetőek, van példa rá, hogy kárt okoz egy ilyen eszköz, akár egy műszaki hiba miatt. Ilyen volt pár évvel ezelőtt Budapesten, a Lánchídnál egy autó szélvédőjét betörő drón esete is.
