Felhő-mestereké a jövő

Az Oracle felmérése szerint feltörekvőben van egy új vállalati réteg, az ún. „felhő mesterek” csoportja, akik a felhőszolgáltatások előnyeit kihasználva kritikus előnyre tesznek szert a piaci versenyben.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Longitude által kivitelezett globális felmérésében mintegy 730 informatikai szakértőt kérdeztek meg. Ebből kiderül, hogy a haladó szemléletű vállalatok egy nemrég megjelent, kisebb csoportja, az ún. „felhő mesterek” olyan szintű fejlettséget értek el a felhőszolgáltatások terén (átlagosan 70% vagy annál is több alkalmazásukat emelték a felhőbe), hogy teljesítményük jóval meghaladja versenytársaikét. (Nem véletlen, hogy a cégek többsége a felhő irányába tart!)

A felmérés szerint a válaszadók 12 százalékát jelentő „felhő mesterek” sokkal inkább az adatokra támaszkodnak, innovatívabbak, továbbá az ügyféligényekre is sokkal gyorsabban tudnak reagálni. A „felhő mesterek” a legnagyobb növekedést érték el a teljesítmény és a versenyképesség terén. Ezek a vállalatok képesek maguk mögött hagyni versenytársaikat, ezzel jelentősen megosztva az iparágakat, amelyekben működnek.

Kép:Flickr/persecsys

A lemaradók szimplán próbálnak felzárkózni, annak ellenére, hogy többségük rendelkezik felhő stratégiával és annak bevezetése folyamatban van vállalataiknál. Érdekes módon a megkérdezett IT szakemberek több, mint harmada (35%) állította, hogy teljesen kiforrott és nagyrészt bevezetett felhő stratégiával rendelkezik, közülük viszont csupán 18 százaléka sorolható a „felhő mesterek” táborába. Ez az arány jól mutatja a különbséget a között, hogy a vállalatok mit állítanak magukról, és hogy valójában miként működnek. Magáról a felhő stratégiáról még többen (43%) állították, hogy jól haladnak annak bevezetésével, ezzel szemben a válaszadók ötöde arról számolt be, hogy a felhő stratégia fejlesztéssel még gyerekcipőben járnak.

A felhő azonban nem az egyetlen technológiai beruházás, amire a vállalatoknak 2018-ban gondolniuk kell. Az Oracle kutatásából az is kiderül, hogy a vállalatok igyekeznek az új évben kihasználni az új, innovatív technológiákban rejlő lehetőségeket, mint a mesterséges intelligencia (AI), a gépi tanulás vagy az automatizáció.

Az IT vezetők több, mint negyede úgy vélekedett, hogy az automatizációnak fontos szerepe van üzleti szempontból, és csak másodsorban említették annak jelentőségét, hogy a vállalat képes legyen többplatformos szolgáltatásokat nyújtani. Az IT vezetők ötöde tartotta fontosnak a mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást a vállalatán belül.

A kisvállalkozások felének még honlapja sincs
A hazai kkv-k csupán fele aktív digitálisan. Mindössze minden második vállalkozásnak van saját honlapja, és közel minden harmadik cég marketing tevékenység nélkül próbál életben maradni – hangzott el a K&H és a Google Magyarország által közös rendezvényén. Az online jelenlét óriási lehetőségeket rejt a kkv-szektornak, ezért az idei teendők közé érdemes felvésni a digitális fejlődést és a mobilra optimalizált weboldal létrehozását is.
Andrew Sutherland, az Oracle hardver és technológiai alelnöke az EMEA és APAC régióban elmondta: „2018-ban a ’felhő mesterek’ és a mögöttük lemaradók között még tovább nőhet a szakadék. Azt már most is láthatjuk, hogy a legnagyobb tapasztalattal rendelkezők tudják leggyorsabban kihasználni az új vállalati technológiák előnyeit és az új fejlesztési metodológiákat, képesek ezekkel lenyűgözni az ügyfeleiket, vagy olyan léptékű versenyelőnyt alakítanak ki, amellyel kitűnhetnek a többiek közül. A gyors piacra jutás egyrészt a tapasztalaton múlik, hogy hogyan tudja egy vállalat adaptálni az újabb technológiákat, másrészt pedig hogy a megfelelő felhő platformba, infrastruktúrába és eszközökbe invesztál-e. Aki most nem zárkózik fel, akár végleg háttérbe szorulhat a piaci versenyben.” 

Ugyan a válaszadók közel kétharmada egyetértett abban, hogy a felhő segítségével a vállalatok képesek jobban kiszolgálni az ügyféligényeket, magasabb szintű együttműködést, skálázhatóságot és agilitást tesz lehetővé, a biztonsággal kapcsolatos félelmek továbbra is jelen vannak. A felmérésben megkérdezettek körülbelül 54%-a érzi úgy, hogy súlyos biztonsági kérdéseket vet fel az IT folyamatok és adattömegek felhőbe való helyezése. Ezzel szemben 72% szerint az alkalmazások nagyobb biztonságban vannak a felhőben, mint korábban.

Akiket az adat vezérel

Az elemzési képességek terén a felmérés szintén éles különbséget mutat azon vállalatok között, akik fejlettebb, illetve kevésbé fejlett felhő technológiával élnek. Az előbbiek 60%-a állította, hogy sokkal könnyebben elemez bármilyen típusú adatot és jelentős előnyei származnak a gépi tanulásra alapozó automatizációból és vizualizációból, míg a felhőt kevésbé kiaknázó cégeknek csak egy harmada tapasztalta ezt.

Nyolcból tíz magas fejlettségű felhő technológiával rendelkező vállalat mondta, hogy számottevő nyeresége keletkezett azáltal, hogy az adatait a felhőbe migrálta, továbbá hogy ezáltal képes különböző adatelemzési modellekkel kísérletezni. Közel ugyanennyien állították, hogy jobb belátást nyertek az adataikba a felhőnek köszönhetően.

Legfőképp a cégek integrálják az adatelemzési képességeiket egyetlen felhő platformba, amely biztonságos hozzáférést nyújt az adatokhoz mind a telephelyeken, mind a felhőbeli adatforrásokban, ahol a legtöbb előny érvényesül.

A felhő jogi környezete – adatvédelem és a hazai szabályozás
A felhő térnyerése évek óta vitathatatlan. A felhőalapú szolgáltatások rohamos terjedésével pedig egyre hangsúlyosabban merül fel a kérdés, hogy a jogi szabályozás elősegíti vagy inkább akadályozza a felhőalapú számítástechnika alkalmazását, illetve hogy mennyiben képes kezelni a felhő jelentette kockázatokat.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo