Csehországban a legmagasabb az átlagos lakásár, mégis a csehek hamarabb tudnak saját otthonhoz jutni, ha az átlagkereseteket vesszük alapul. Hazánkban több mint 7 évnyi (7,6) átlagfizetést kell félretennie annak, aki egy 70 m2-es új lakás vásárlására szánja el magát, míg a cseheknél 6,9 évig, a németeknél pedig kevesebb, mint fele ennyi ideig (3,3 év) kell takarékoskodni.

Ahogy tavaly, úgy az idei év elején is tovább bővült az ingatlanpiaci forgalom hazánkban, az árak pedig Budapesten már reálértéken is megközelítették a válság előtti szintet. Az ingatlanközvetítők szerint ez az időszak még az emelkedésről szólt, a fordulópont mostanában érkezett el, így 2016 végére már számítani lehet a stagnáló árakra és értékesítési volumenre.

Budapesten 23 százalékkal 556 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár, az új építésű lakások kínálata az idei évben 32 százalékkal nőtt, emiatt jelentősebb drágulás a közeljövőben nem várható. A növekedés részben a kormányzati lakásprogramnak köszönhető, valamint annak, hogy az utóbbi években nagyon visszafogott volt ez a piac és az elhalasztott vásárlások pörgethetik fel a szegmenst

Megindult a diákok rohama az olcsóbb lakásokért, a fővárosi kiadó lakások keresési száma 22 százalékkal nőtt az elmúlt néhány napban - közölte az Otthontérkép ingatlankeresési portál.

Az elmúlt egy-két évben azt láthattuk, hogy óriási kereslet alakul ki a panellakások iránt, ami végül jelentős - minden más szegmenst meghaladó - áremelkedéshez vezetett. Megkedvelték a paneleket az emberek a relatíve magas rezsiköltségek ellenére, esetleg beértek már a felújítások, vagy egyszerűen csak a kényszer hajtja a vásárlókat a lakótelepekre? Megkérdeztük az ingatlanközvetítőket.

Országszerte nőttek az albérletárak, Budapesten 100 ezer forintról indulnak a bérleti díjak, ennél olcsóbban kevés kiadó lakás található a piacon. A nagy vidéki egyetemvárosokat is elérte az albérletboom: Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Miskolcon 7-65 százalékkal nőttek a havi bérleti díjak.

A lakásárak emelkedése a Genertel felmérésében szereplő 2000 megkérdezett magyar csak kevesebb, mint egyharmadát zavarja, 72 százalékuk szerint további árnövekedés is várható a piacon. A válaszadók 44 százaléka tervez a közeljövőben ingatlant vásárolni. A CSOK-ot azonban csak 7 százalék szeretné igénybe venni lakásvásárlás vagy építés során. Lakásbiztosítás terén pedig meglepően naprakészek a magyarok, 70%-uk tisztában van a díjjal és a szolgáltatásokkal. Mindez a Genertel lekérdezéséből derült ki, amely során az ingatlanpiaci változások hatásait igyekeztek feltérképezni.

Kicsit mérsékeltebb most a kereslet az ingatlanpiacon, mint az év elején volt, a visszaesés azonban már májustól érezhető, a meleg csak rátett egy lapáttal. Július végén érkeznek azonban az egyetemisták, majd következik egy ingatlanpiaci szempontból forró ősz, ahol az eddigi keresleti piac akár kínálativá is válhat, magával hozva az árak csökkenését.

Az elmúlt évek győztesei voltak a most 10–15 éves, újszerű lakóparki lakások, hiszen aki nem talált magának új építésű ingatlant, az újszerűt vásárolt. Az elkövetkező egy-két évben a piacon megjelenő új építésű ingatlanok viszont komoly konkurenciát jelentenek majd számukra, és elképzelhető, hogy leverik a mostani magas árakat.

Párizsban és Budapesten is a nettó keresetek 60 százalékát viszi el a bérleti díj – derül ki az ingatlan.com összeállításából. Ha azonban a magyar szurkolóknak kedves francia és magyar városokat vetjük össze, akkor az látszik, hogy Franciaországban a fizetés harmadából kijön egy bérelt lakás, míg a magyar városokban a keresetek több mint felét elviszi az albérlet.

A közvetlen Balaton parti településeken ebben az évben a szokásos duplája is lehet az ingatlan adásvételek száma. Az árak még nem kezdtek meredek emelkedésbe, de a frekventáltabb városokban már budai árszinten árulják a nyaralókat – derült ki az Otthon Centrum összesítéséből.

Miközben a Balatonon az úgynevezett slágeringatlanok iránt továbbra is jelentős kereslet mutatkozik, és emelkednek is ezek esetében az árak, addig a Velencei-tó ingatlanpiaca kicsit más, nyugodtabb képet mutat. De a jelek alapján úgy tűnik, hogy hamarosan utóbbit is fel fogják fedezni maguknak a budapesti vevők.

Egyre több új építésű lakás kerül a piacra, ezzel párhuzamosan csökken az új és a használt lakások átlagos négyzetméterára közötti különbség, azaz záródik az lakáspiaci árolló - derül ki az ingatlan.com friss összeállításból.

Lecsengett a tavalyi őrület a budapesti belváros ingatlanpiacán, most már nem kelnek el „akármennyiért” a lakások. Albérletből, szálláshelyből azonban óriási a hiány: aki most adja ki az ingatlanát, az gyakorlatilag annyit kér, amennyit akar.

Durva visszaesés figyelhető meg a balatoni településeken működő vendéglátó-ipari egységek kínálati árában. Egy év alatt 9 százalékkal csökkent az eladásra meghirdetett ingatlanok átlagos négyzetméterára. - derül ki az ingatlan.com adataiból. Bár a belföldi turizmus élénkült tavaly, az árcsökkenésben szerepet játszhat a vendéglátásban kialakult munkaerőhiány.

Sok a túlárazott ingatlan, ezekre azonban szinte nulla a kereslet. A CSOK inkább csak a telekeladásokat mozgatta meg, de a mostanra felkúszó árak miatt megtorpant a piac. Hamarosan érkeznek az első újépítésű ingatlanok, de az árakat ezek egyhamar nem fogják befolyásolni – derült ki a Balla Ingatlanirodák összesítéséből.

A használtlakás-piac forgalmának egy részét a kisebb alapterületű lakásból nagyobba költözők teszik ki. A vásárlók azonban egyre emelkedő ingatlanárakkal szembesülnek. Az ingatlan.com segítségével megnéztük, mennyibe kerül nagyobba költözni.

A panelpiac továbbra is rendkívül népszerű: a kereslet 32 százalékkal nőtt az idei év első harmadában a múlt év azonos időszakához képest. A budapesti panellakások átlagos négyzetméterára idén áprilisban 304 ezer forint volt a kínálati piacon, ami 31 százalékos drágulást jelent éves összevetésben, a vidéki nagyvárosokban szintén hasonló mértékben, átlagosan 33 százalékkal 272 ezer forintra emelkedtek a négyzetméterárak - derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely szerint a panelprogramban részt vett budapesti lakásokért 4-6 százalékkal többet kérnek az eladók.

Az eladók az elmúlt negyedévben is a reálisnál magasabb árakon hirdették meg lakásaikat amelyek csak lassan keltek el, így nőtt a választék. Ez viszont azzal jár, hogy a tulajdonosok még nehezebben tudják értékesíteni ingatlanaikat, mint néhány hónappal ezelőtt. Ráadásul egyre kevesebb az olyan vevő, aki gyorsan és “mindenáron” szeretne vásárolni.

Az olcsóbb árszintű fővárosi kerületeket is a bővülő kínálat, a túlárazottság és a stagnáló eladási árak jellemzik. Új lakások hiányában a CSOK hatása nem érezhető, de az árak várhatóan itt is csökkenni fognak jövőre – derül ki a Balla Ingatlanirodák elemzéséből.

Újabb forgalmi rekord dőlt meg az ingatlanpiacon az év első negyedében: a mostani számok azt mutatják, hogy a mostani érték majdnem a másfélszerese lett a két évvel ezelőtti forgalomnak, de még a tavaly ilyenkor becsült adatokat is meghaladja egy százalékkal.

Egyre többet hallhatunk a lakásárak emelkedéséről, a megfizethetetlenségig dráguló otthonokról. Kevés szó esik azonban arról, hogy milyen környezetbe illeszkedik bele ez a drágulás, és milyen egyéb jelenségek kíséretében válik a mindennapi élet részévé. Az ezredfordulós árakhoz képest 2015-ben nem a lakóingatlanok, hanem a vonaljegyek ára növekedett a legnagyobb mértékben – összegezte a Lakás 2016 és az Otthontérkép közös elemzése.

Tombol a panelreneszánsz a kormányzati intézkedések és az uniós források hatására: az ingatlan a legnépszerűbb befektetés, az állami és banki lehetőségekkel tízmillió spórolható a vásárláson, és a CSOK erősen érezteti a hatását. Az áfacsökkentést nem érzik a vásárlók.

A jelek szerint az idén még több lakás cserélhet gazdát, mint tavaly, a fővárosban pedig tovább emelkedtek az ingatlanárak. A Duna House adataiból ugyanakkor az is kivehető, hogy vidéken inkább stagnálnak, vagy csökkennek az árak.

A lakáspiac élénkülése felkeltette a külföldi vásárlók érdeklődését is, és még ha nem is nagy számban, de folyamatosan jelennek meg kínai, orosz, ukrán és a közel-keleti országokból érkező vevők a piacon.

A magyar lakáspiac élénküléséhez hozzájárulnak a külföldi vásárlók is: az ingatlan.com statisztikái szerint az év első három hónapjában a magyarországi ingatlanok iránt külföldről érdeklődők száma havi átlagban 42 százalékkal 121 ezerre nőtt. Elsősorban Londonból, Bécsből érdeklődnek a magyar lakások iránt, de az orosz látogatók is előkelő helyen szerepelnek.

A CSOK-ról szóltak az elmúlt hónapok az ingatlanpiacon, egymást érik a hírek a tudnivalókról, a hatalmas érdeklődésről és az újra növekedésnek indult lakásárakról. A Balla Ingatlanirodák ingatlanközvetítői szerint azonban a valóság egy kicsit más képet mutat.

Sokat változott a lakáspiac alig két hónap alatt: 2016. január-február időszakban az előző év végéhez képest az Otthon Centrum tapasztalatai alapján az látszik, hogy a 40-50 négyzetméteres lakások helyett inkább a 60-70 átlagos alapterületű lakásokat veszik. Emellett észrevehető, hogy a kínálat szűkössége miatt az év végéhez képest az újépítésű lakások átlagára 5-15 százalékkal nőtt.

Országszerte hamarabb találnak gazdára a panellakások, mint a téglaépítésű társaik. A panelek eladásához átlagosan 63 nap kell, a téglaépítésű lakásoknál azonban 82 napos az átlagos eladási idő, ami mindkét kategóriában 10 nappal rövidebb az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

Bár az új lakások esetében lassult a drágulás februárban, a különböző országrészeket nézve jelentősek az eltérések, Budapesten például 6 százalékkal nőttek az átlagárak január végéhez képest, míg Szombathelyen 32 százalékkal csökkentek.

Az Otthon Centrum 135 ezerre becsüli a teljes 2015-ös lakáspiaci adásvételek számát, idén azonban már 150 – 155 ezerre számítanak, mivel a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) nemcsak az új lakások forgalmára, de a nemrég bejelentett módosításokkal a használt lakások piacára is komoly hatással lesz.

A CSOK-feltételeknek megfelelő, 40 négyzetméternél nagyobb téglaépítésű használt lakások ára február elején országszerte átlagosan 338 ezer forint volt, ami több mint 2 százalékos drágulást jelent a decemberi végi szinthez képest.

A CSOK hatása már most érződik az ingatlanpiac kereslet-kínálati oldalán, ugyanis a feltételeknek megfelelő eladásra kínált új házak és lakások száma hirtelen megugrott. Meglehet, a legtöbb hír a 10+10 milliós, új építésekre fókuszál, a használt ingatlanok piacán is fellendülés várható a kormány által minap bejelentett, bővített támogatásnak köszönhetően – derült ki a Jófogás.hu adataiból.

A Közép- és kelet-európai régió kereskedelmi ingatlanpiacára (Oroszország nélkül) 2015-ben rekordmennyiségű, 9,6 milliárd eurónyi befektetés érkezett, ami 20 százalékkal haladja meg a 2014-es értéket. Csehország és Lengyelország különösen vonzó volt a befektetők számára 2,7, illetve 4 milliárd eurós forgalommal.

Nem téved nagyot, aki úgy érzi, hogy jelenleg az erős keresleti piacon igencsak beszűkültek a vásárlók lehetőségei az alku mértékét tekintve. De pontosan mennyire? A szakértők most elárulják.

A 2015-ös forgalomban a szezonalitás nem érvényesült, vagyis az erősödő negyedévek helyett közel azonos, de erősnek mondható forgalom zajlott minden negyedévben. A Duna House ingatlanközvetítő hálózat becslése alapján 2015-ben összesen 135 ezer ingatlan cserélt gazdát, ami a KSH által közreadott 2014-es forgalmat közel 20 százalékkal haladja meg.

December második felében és január első napjaiban számottevően, 64 százalékkal nőtt a magánszemélyek által feladott hirdetések száma, ami elsősorban a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) kibővítésével magyarázható - derül ki az ingatlan.com friss összeállításából. Budapesten a CSOK-képes új lakások átlagos négyzetméterára 535 ezer forint, Székesfehérváron 380 ezer forint, Debrecenben pedig 345 ezer forint.

A válság alatt mélybe süllyedő ingatlanpiac élénküléséről szólt 2015, elsősorban a használt lakások piacán, de a kormányzati intézkedéseknek – a CSOK kibővítésének és a lakásépítés áfája csökkentésének – köszönhetően az újlakás-piacon is fellendülés jöhet a jövőben. Az ingatlan.com a hirdetési árak alapján készített összesítése szerint vidéken átlagosan több mint 10 százalékkal nőttek a négyzetméterárak 2015-ben, a budapesti drágulás pedig extrém mértékű, 30 százalékos volt. Igaz, térségenként eltérő mértékűen.

Novemberben is az egy évvel korábbival szinte megegyező, 10 533 db ingatlan cserélt gazdát. Bár a forgalom hasonló, mindez folyamatosan növekvő lakásár környezetben történik, amelyhez a magáncélú vásárlók lassan alkalmazkodnak. Az idei összforgalom a Duna House becslése alapján 125 118 ingatlan adás-vételnél jár, amely a tavalyi azonos időszakkal összehasonlítva 30%-kal erősebb forgalom. Amennyiben a december is a tavalyihoz hasonlóan alakul majd, úgy a 2015-ös összforgalom 134-135 ezer tranzakció körül zár, amely a válságot követő legerősebb év lesz. A magas forgalom azonban azt mutatja, hogy bár a kereslet apad, akik érdeklődnek, ők komoly szándékkal vannak jelen a piacon.

Talán csak az uniós csatlakozás után volt utoljára akkora szintű emelkedés a budapesti ingatlanpiacon, mint idén. Egyértelmű az áttörés, hiszen a sokéves, jelentős visszaesésből úgy tűnik, kilábal a szektor. De vajon miért csak a fővárost érte el az árboom? Újépítésű vagy inkább használt ingatlanokat keresnek országszerte? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Jófogás.hu és a GKI Digital közös, országos iparági elemzése.

Miközben a lakásvásárlási kedv egyre nő, ez elsősorban a használt lakások piacát érinti. Újépítésű ingatlanokat ugyanis alig találni a kínálatban, pedig kereslet lenne rájuk. Az ingatlanfejlesztői aktivitás azonban a biztató jelek ellenére továbbra is gyenge. Egy újépítésű ingatlanokat érintő áfa-csökkentés segíthetne a helyzeten.

Már nem csak Budapesten, de vidéken is gőzerővel tör előre az Airbnb, elsősorban a történelmi borvidékeink területén érzékelhető megjelenése. A szolgáltatást elsősorban a külföldi turisták keresik, mert olcsóbb, mint bármely más szállástípus.

Győrben és Sopronban a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 303 ezer forint volt idén október közepén, ami 16 százalékos növekedést jelent tavaly szeptemberhez képest. Sopronban a 40–59 négyzetméteres lakásoknál a négyzetméterár 36 százalékkal 367 ezer forintra nőtt, Győrben pedig a családi házaknál következett be 15 százalékos áremelkedés – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.

Augusztusban az építőipar teljesítménye 6,1 százalékkal csökkent éves összevetésben, az év első nyolc hónapjában pedig 4,7 százalékos volt a bővülés – derül ki a KSH csütörtök reggel közzétett adataiból. Az ingatlan.com szakértője, Balogh László szerint augusztusban megtorpant az építőipar, és lakásépítések továbbra is hiányoznak az ágazatból, ám az alacsony kamatok, az állami kedvezmények élénkíthetik az új lakások piacát, ez pedig hozzájárulhat a lakásár-növekedés miatti piaci feszültség enyhítéséhez.

Jelentősen emelkedtek az elmúlt egy évben a hazai ingatlanárak, de ha az inflációval számolunk, az ötödével még mindig elmaradnak a válság előttiektől. Van még hová emelkedniük tehát a lakásokért kért összegeknek – áll a Duna House elemzésében.

Hónapok óta az ingatlanpiac egyre lendületesebb felíveléséről számolnak be a budapesti kerületek ingatlanközvetítői. A háttérben a brókerbotrányok miatt elbizonytalanodó kisbefektetők és a rövidtávú lakáskiadás állt, de most már lassulás várható.

Nem csak a fővárosban dübörög a lakáspiac, számos vidéki nagyvárosban is megjelentek a befektetők, sőt egyes borvidékek központjában már a turistákat célzó, rövid távú lakásbérbeadás is megjelent, Pakson pedig az atomerőmű bővítésre készülnek.

Az idei év egyértelmű áttörést jelent a lakóingatlanok piacán, hiszen a sokéves, jelentős visszaesésből az idén, mind az árak, mind a forgalom darabszáma tekintetében képes lesz kilábalni az ingatlan szektor, ugyanakkor a lendület még könnyen megtörhet.