A kétezres évek közepén írek és spanyolok vásároltak leginkább, elsősorban saját országuk EU csatlakozását követően tapasztalt árrobbanásra spekulálva, azonban a 2009-től folyamatosan csökkenő árak miatt sokan csalódottan távoztak. A külföldiek döntően pesti belvárosi ingatlanokat preferálnak és az általuk megvett lakások átlagos négyzetméter ára 513.000 forint Budapesten - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. Az összes lakóingatlan tranzakciószámon belül elenyésző; 1% alatt volt a külföldi vevők részaránya, ugyanakkor az utóbbiak körében leginkább népszerű belső budapesti kerületekben (V., VI., VII.) arányuk megközelítette az 4%-ot.

(Más kutatások szerint is megindultak a külföldiek a magyar lakáspiac irányába.)

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint az év első három hónapjában a külföldi vevők között a legtöbben (36%) kínaiak voltak, 15% pedig más dél-kelet ázsiai országból érkezett. A közel-keleti vásárlók aránya 5% volt. Összességében az európai vevők a meghatározók, azonban önmagában kis részesedése van az osztrák, a német, a francia, az angol, vagy az észak-európai, illetve déli országokból származó vásárlóknak. Az előző negyedévben a legtöbb külföldi a pesti belvárosban vett (a külföldiek által kötött adásvételek közel fele), jellemzően 60-80 négyzetméteres átlagosan 45 milliós lakást. 2016 I. negyedévében a belvárosi kerületek részaránya 45% volt, az átlagos méret 55-90 m2, az átlagár pedig 40-60 millió Forint körül alakult.

Az előző negyedévhez képest lényegében nincs változás a külföldi vásárlók összetételében származási ország szerint. Bodvánszki Attila, az Otthon Centrum VI.kerületi irodavezetőjének tapasztalatai szerint a kínai vevők egy része kifejezetten tehetős, ők egyértelműen a belvárosi presztízskörnyékek luxuslakásait keresik. A kevésbé tehetősek pénztárcája inkább a hazai átlagos vásárlókéhoz hasonlít, ők a nagyobb 60-70 négyzetméteres lakásokat vásárolják a külső kerületekben, de a panellakásoktól sem idegenkednek.

A kínai vevőket követik az orosz, ill. ukrán vevők, de az ő jelenlétük az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a piacon. Tavaly még kifejezetten a drága lakások vásárlóiként tartották őket számon a közvetítők. Szintén a belvárosi lakások vásárlói az olaszok, akik szintén kiemelkednek a külföldi vásárlók közül. A legtöbbet vásárló nemzetek mellett nagyjából azonos arányban jelennek meg a német, osztrák, angol, holland és skandináv vevők a budapesti piacon.

2015-ben elsősorban a fővárosi belvárosi lakások és turizmus szempontjából frekventált üdülőhelyek (Balaton térsége, ismert fürdővárosok) esetében rögzítettek mérhető külföldi jelenlétet az ingatlanvásárlók között, de a lakáspiac egészére nézve arányuk nem jelentős, a főváros egyes kerületeiben éri el, illetve haladja meg a 10%-ot, vidéken néhány százalékos. Nagyon hasonlóak voltak a tapasztalatok 2014-ben is. A legtöbb külföldi budapesti, belvárosi lakást vásárolt. Tavaly Budapest belvárosában, az V. kerületben az adás-vételek közel 20 százaléka külföldi partnerrel köttetett, a VI. és VII. kerületben is bőven 10% feletti volt az arányuk. A IX. kerület is a külföldiek által frekventáltabbak közé tartozott, itt az adásvételek közel 7 százalékánál volt külföldi a vevő), hasonlóan az I. kerülethez. A belváros peremén, a külső kerületekben viszont jóval kisebb, mindössze 1-3% a külföldiek aránya.

Vidéken Sopron, Pécs, Hajdúszoboszló volt kedvelt lokáció a külföldi vásárlók körében. A külföldi vásárlóknak értékesített lakások, mind a használt téglalakások, mind a használt téglaépítésű házak, fajlagos ára jellemzően 15-20 százalékkal drágább volt, mint a magyar vevők által vett lakások. Budapest ebből a szempontból is kiemelkedik, mivel itt a használt téglalakások esetében, a külföldiek által vásárolt ingatlanok átlagára több mint duplája volt a hazai vásárlókénak.