A járványhelyzet felerősítette a távoli munkavégzéssel kapcsolatos igényeket, a vállalatok eközben a munkahelyi élmény fokozásával próbálják az irodába csábítani az embereket – árulta el a CBRE szakértője. Racskó Balázs azt is összefoglalta, milyen szerepeket tölthet be mégis a fizikai munkahely a dolgozók életében, illetve az egyensúly megteremtésének eszközeivel és folyamatával kapcsolatban is betekintést nyújtott.

Az otthoni munkavégzés egyértelműen a mindennapjaink része lett, amelyet jól mutat, hogy a magyar munkavállalók 19 százaléka heti 4-5 napot dolgozik otthonról. Legyen szó hibrid munkamodellről vagy tartós home office-ról, az elmúlt két év eseményei következtében világszerte nőtt az érdeklődés a dedikált otthoni irodák iránt. 

Szinte biztosra vehető volt, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után az irodai munkavégzés is megváltozik. A képet árnyalja az a felmérés, amely szerint csak minden ötödik iroda rendelkezik hibrid munkavégzési szabályzattal.

A kilenctől ötig tartó irodai munkavégzés ideje lezárult, és a főnökök feladata is megváltozott. A legjobb vezetők nem menedzselnek, hanem támogatnak és igazgatnak.

A gyártóiparon és a turizmuson kívül gyakorlatilag minden egyéb szegmensben továbbra is adott a lehetőség az otthoni munkavégzésre, sőt, sok cégnél teljes munkaidőben home office-ban dolgoznak az alkalmazottak. Egy friss felmérés szerint várhatóan a pandémia után is marad a home office rendszere. A közvélemény-kutatásban megkérdezett munkáltatók többsége az adókedvezmények hatására sem tervezi növelni a 25 év alattiak számát a cégnél, ám többen vélik úgy, hogy sokkal nehezebb a pandémia kirobbanása óta megfelelő jelöltet találni egy-egy pozícióra.

Bár a vírushelyzet alatt bevezetett korlátozások már valamelyest enyhültek, számos munkahely megtartotta az otthoni munkavégzés lehetőségét. A jelenlegi állás szerint a home office bizony hosszú távon is velünk maradhat, és mivel könnyen megtörténhet, hogy mindig más környezetben kell majd dolgoznunk, érdemes tisztában lennünk azzal, hogy milyen feltételek mellett fogjuk valóban jól érezni magunkat.

Amióta a koronavírus-járvány miatt Magyarországon is széles körben elterjedt az otthoni munkavégzés, sorra merülnek fel olyan munkaügyi kérdések, amelyeket a jelenleg hatályban lévő magyar jogszabályok ellentmondásosan vagy egyáltalán nem tárgyalnak. Olyan hétköznapi kérdések okozhatnak problémát, mint például, hogy szolgálati útnak számít-e otthon a konyhából átmenni a dolgozószobába, és üzemi balesetnek, ha odafelé elesünk?

A Hays Hungary ’Pro-kontra Home Office’ felméréséből kiderül, hogy a Magyarországon dolgozó IT szakemberek több mint fele teljes rugalmasságot, 30 százalékuk pedig heti 2-3 nap home office opciót várna el a munkáltatójától.

A fogyasztók egyre nagyobb számban térnek vissza az üzletekben történő vásárláshoz, és a házon kívüli szórakozás és az utazás is egyre nagyobb teret nyer, mivel ötből hárman optimistán tekintenek a jövőbe – derül ki a PwC 2021-es Global Consumer Insights Pulse felméréséből. A derűlátás 23 százalékponttal magasabb a legalább részben beoltottak és 10 százalékponttal magasabb az otthonról dolgozók körében. Az üzletben történő vásárlás ismét fellendülőben van, miközben az online beszerzés is tovább növekszik; a vásárlók 41 százaléka naponta vagy hetente vesz valamit mobileszközön vagy okostelefonon keresztül.

November 23-án a Parlamenthez benyújtott törvényjavaslat szerint a veszélyhelyzet során alkalmazott szabályokkal összhangban a Munka Törvénykönyvét és a Munkavédelmi Törvényt véglegesen módosítani tervezik januártól a távmunka szabályaira tekintettel.

Az otthoni munkavégzéssel terjed a veszélyeket rejtő árnyékinformatika használata is, egy globális tanulmány szerint az otthonról dolgozók több mint fele, 56 százaléka használ nem munkahelyi alkalmazást vállalati eszközén és 66 százalékuk töltött fel erre vállalati adatokat.

A Sophos regionális felmérése szerint a magyarországi alkalmazottak 56 százaléka továbbra is otthonról dolgozik, akár teljesen, akár hibrid modellben. Lengyelországban 44 százalék, Csehországban pedig 47 százalék nem tért vissza az irodába. A távmunkára való átálláskor az alkalmazottak egyharmada (35 százalék) nem kapott semmilyen informatikai támogatást, nem vettek részt kiberbiztonsági képzésben.

A kedd este benyújtott „veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről” szóló salátatörvény-javaslat az élet szinte minden területét szabályozza, a választási szabályoktól a hulladékkezelésen át és több, eddig rendeleti úton bevezetett szabályt véglegesít. A Niveus Consulting Group ezek közül a legfontosabb munkaügyi és adózási kérdéseket vizsgálta.

Kénytelenek voltak átalakítani a működésüket az Epson országos felmérésében részt vevő vállalkozások, kétharmaduk számára minimális kihívást jelentett  átállni az otthoni munkavégzésre. A rugalmasság felértékelődött és a mindennapi működés része lett.

Mire készüljünk, ha véget ér a krízis? Bár a cégek többsége még keresi az útját annak, hogy a krízishelyzet elmúltával miként ötvözi majd a járvány előtti rendszer előnyeit és a válság idejének tapasztalatait az új normák kialakítása során, a munkavállalók – a többség számára új lehetőséget jelentő – otthoni munkát megszokták, elfogadták és a jövőben is megtartanák – derül ki a Siemens friss, hazai online vizsgálatából.

Majdnem minden harmadik nagyvállalatnál a járvány hatására fogalmazódott meg az, hogy érdemes bevonni a HR-t az irodák kialakításába és az irodai terek felhasználóihoz igazítani a helyiségeket. Ilyen és ehhez hasonló meglepő megállapítások születtek a Kinnarps magyarországi kutatásában. Az irodai koncepciókkal foglalkozó svéd bútoripari cég arra volt kíváncsi, hogy vajon milyen változásokkal kell számolnunk a munkahelyeinken a közeljövőben. Elsősorban a home office és az irodaterek változásaival kapcsolatos jelenségeket vizsgálták. A mai napig ez a legnagyobb mintájú és legmélyebbre hatoló hazai kutatás, amely a Covid által felforgatott irodák kihívásaira koncentrál.

A világjárvány természetessé tette a munkahelyeken azt, ami azelőtt ritkán fordult elő: a csapat egyik fele otthonról dolgozik, a másik az irodából. Ez az úgynevezett hibrid munkavégzés teljesen új kihívás a cégeknek. Akár külső segítségre is szüksége lehet a vezetőknek, hogy a vállalat alkalmazkodni tudjon az új helyzethez.

Bár a legtöbb irodában újra indult az élet tavasszal, sok cég választotta hosszútávon is a hibrid működést, vagyis a home office és a személyes jelenlét kombinációját. Másfél év alatt rendkívül fontossá vált az otthoni munkavégzés lehetősége nemcsak a munkáltatók, hanem a munkavállalók számára is.

Jobb feltételekkel lehet ma irodát bérelni és ezt érdemes kihasználni.

Egy friss tanulmány szerint a munkáltatók nem fektetnek be a hibrid munkát végző alkalmazottaik termelékenységét növelő technológiákba, annak ellenére, hogy aggódnak a munkateljesítményük miatt.

Év végére globálisan az alkalmazottak csaknem harmada távmunkában végzi el a feladatait, arányuk pedig a közeljövőben sem csökken jelentősen. Ez arra kényszeríti a szervezeteket, hogy legalább öt, egyes szektorokban akár tíz évvel is előrehozzák a digitális átalakítási terveiket. Ennek megfelelően a vállalatoknak az IT rendszereik védelmét is ehhez kell igazítani, s erre tekintettel kell kialakítani - hívja fel a figyelmet a Maxvalor Hungary.

Évekkel ezelőtt bejárta a világot a hír, hogy Svédországban átálltak a hatórás hétköznapokra, két órával csökkentve így az előírt napi munkavégzést. A szkeptikus hangok ellenére a svédek pozitívan számoltak be a változás eredményeiről. Azóta több kutatás is készült a jelenség felmérésére, amikkel párhuzamosan egyre több ország rövidíti a munkaidőt. Mi a helyzet itthon, hogy állunk a munkaórákkal?

A koronavírus miatt a digitális érettség sok területen több évet ugrott előre az időben, ugyanis a magyarok 40 százaléka próbált ki új online szolgáltatásokat az elmúlt évben. A kísérletezők háromnegyede elégedett: legalább egyet a jövőben is használni fog. Az online távmunkára sokan hosszabb időre rendezkedtek be az új élethelyzet miatt, az érdemben válaszoló magyarok 63 százaléka részben vagy teljesen a home office-t választaná továbbra is – derült ki egy friss kutatásból.

Egyre több stressz és home office, teret hódító online vásárlás és szórakozás, az adatvédelem miatt aggódó fiatalok. Egy friss kutatásban a megkérdezettek 64 százaléka több stresszre számít a jövőben, azonban ezzel együtt is 70 százalék azt gondolja, hogy egészségesebben fog élni.

Ahogyan megszoktuk a home office-t, úgy használtuk ki egyre bátrabban a munkaidő közben, sőt, akár egy unalmas online meeting alatt adódó üresjáratokat az ügyintézésre.

Nagy arculcsapás érheti azokat a cégeket, melyek az otthoni vagy hibrid munkavégzés és a digitális üzletmenet sikeres bevezetését követően nyugodtan hátradőlnek. A pandémia számos új kihívást hozott a vállalatoknak, és a vezetők még éppen csak kóstolgatják, hogyan tarthatják fenn a munkahelyi elégedettséget a jelentősen megváltozott körülmények között. Az egyik legnagyobb kihívást az „onboarding” vagyis az új kollégák beillesztése jelentette az elmúlt év távmunka és online meetingek tarkította napi rutinjában. Hogyan lehet mégis sikeres az új kollégák integrálása 2021-ben és hogyan segíthet a hálózatelemzés a legjobbak megtartásában? A válaszokat most érdemes megtalálni, hiszen ősszel már az irodába – legalább részben - visszatérő munkaerő előtt kell bizonyítani - aki pedig nem készül fel időben, lemondhat a legjobb munkavállalóiról.

A pandémia harmadik hullámát követően egyre több cég dönt a vegyes munkavégzés mellett. Az Epson nemrégiben végzett, nemzetközi kutatása szerint a munkavállalók kétharmada a járványhelyzet után is ragaszkodna a rugalmas keretekhez, de a tartós home office aláássa a motivációjukat és a teljesítményüket. A hazai nagyvállalatok HR vezetői szerint az új helyzet felhatalmazó vezetői hozzáállást, bizalmi kultúrát és professzionális otthoni felszerelést igényel.

A koronavírus járvány-helyzet miatti korlátozások alatt távmunkában dolgozókat kérdezték arról, várhatóan milyen formában folytathatják a közeljövőben a munkát.

A járvány hatására a jövőben is sokan maradnának home office-ban.

A kis- és középvállalkozások dolgozói Európa-szerte attól félnek, hogy kénytelenek lesznek az irodai munkavégzéshez visszatérni, mert távmunkában nem tudnak eléggé az ügyfélélményre és a vállalkozás növekedéséhez hozzájáruló feladatokra koncentrálni.

Május 10-től már sem a köz-, sem a magánszférában működő munkáltatóknak nem kell törekednie arra, hogy a dolgozók otthonról végezzék a munkájukat. Hirtelen tömeges visszatérésre azonban egyelőre úgy tűnik, nem kell számítani: számos magyarországi nagyvállalat fokozatosan tervezi a visszaállást az irodai munkavégzésre és továbbra is hibrid modellben – a home office és a munkahelyi munkavégzés ötvözetében – gondolkodik. Ráadásul szakemberek szerint, amelyik cég nem kellőképpen rugalmas, az komoly versenyhátrányba kerülhet.

Egy friss felmérés szerint a járványhelyzet hatására átalakult munkaerőpiacon továbbra is elsősorban a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartása okoz gondot a hazai munkavállalóknak.

Egy évvel ezelőtt került a figyelem középpontjába a home office, és most a nyitás után megint egyre többet beszélünk róla. Az igazán jó szakemberek nehezen váltottak munkahelyet, akár egy kedvezőbb ajánlat ellenére is. Azonban a 2020-as járvány megjelenésével a bizonytalan helyzetben bevezetett home office működési forma, vagyis a fizikai eltávolodás a munkahelytől, illetve a munkatársi kapcsolatok lazulása ezzel ellentétes tendenciákat jeleznek, hiszen bátrabban váltanak munkahelyet most azok is, akik eddig kivártak.

Az elmúlt évben ugrásszerűen megnőtt a home office és távmunka aránya. Amennyiben ez a foglalkoztatási forma a járványhelyzet enyhülése után is a mindennapok része marad, az az otthonválasztás szempontjait is befolyásolhatja. Az OTP Ingatlanpont szakértője azt vizsgálja, hogy az otthoni munkavégzés hosszútávú jelenléte hogyan alakíthatja át az ingatlanpiacot.

Az előre menekülő nagy technológiai cégek Budapesten is beruházásokkal akarják vonzóbbá tenni irodáikat, elindult a dolgozók nagy visszacsábítása. Az irodapiac eközben továbbra is stagnál, a fejlesztők nem feltétlenül akarnak kockázatos akciókba kezdeni.

A járvány hatására megváltozott munkaerőpiaci helyzetben megnőtt a távmunka, illetve home office jelentősége. 2020 tavaszán megugrott az ily módon dolgozók száma, foglalkoztatottakon belüli arányuk a májusi csúcs alkalmával 17 százalékot ért el. Bár a járvány második hulláma nem eredményezett a tavaszihoz hasonló mértékű kiugrást, idén februárban arányuk az egy évvel korábbinak közel ötszöröse volt.

Nagyot fordult a munka világa az elmúlt egy évben: miközben sokan továbbra is az irodákban birkóznak meg a maszkviseléssel és a koronavírus tesztekkel, még többen hosszú hónapok óta dolgoznak home office-ban annak minden előnyével és hátrányával együtt. Bizonytalanság, pandémiás fáradtság, kiégés – valamelyiket szinte minden magyar saját bőrén is tapasztalhatta, ez pedig a vezetőket és a hagyományos „főnök” szerepkört is megkérdőjelezte. Ki lehet sikeres vezető a COVID-érában és milyen soft skillek elengedhetetlenek a széthulló csapatok összetartásához és a fluktuáció megállításához?

Tavaly tavasz óta kényszerülnek az emberek otthoni munkavégzésre, sokan közülük hónapok óta, vagy akár egy éve home office-ban vannak. A gyors „otthonra találás” aligha mehetett zökkenőmentesen. Szakszervezeteknél érdeklődtünk, mik a tapasztalataik.

Paradox helyzet állhat elő a hazai munkaerőpiacon, hiszen bizonyos területeken egyre többen keresnek új állást. A járvány kezdetekor a HR-szakemberek biztosan megegyeztek volna abban, hogy a dolgozók inkább biztonságra törekednek a bizonytalan helyzetben, most azonban a fizikai eltávolodás a munkahelytől, illetve a munkatársi kapcsolatok lazulása ezzel ellentétes tendenciákat jelez egyes szektorokban. Többek között erről is beszélgetett Szakács László műsorvezető Hidvégi Krisztinával, a Lounge Group médiaigazgatójával, és Herczeg István coach-trénerrel, a PRO Controlling Kft. ügyvezetőjével az L20 marketingkommunikációs blokkban, a 90.9 Jazzy Rádió Márkamonitor című műsorában.

Egyes országokban komoly támogatási programokat dolgoztak ki a Covid hatására, míg máshol semmi nem történt ezzel kapcsolatosan. Magyarország az elsők között lépte meg, hogy egy bizonyos összeg erejéig adómentes az otthoni munkavégzés támogatása.

A vírus jött, látott, de nem győzött, viszont számtalan területen változást követelt. A vakcina hírére egyre közelebb került a társas érintkezés és ezzel együtt az újbóli munkába járás lehetősége. Ha négy gyönyörű ‘magyar’ szóban kellene összefoglalni a jövő munkahelyének irányzatait, akkor a flexibilis, agilis, hibrid és virtuális kifejezéseket használnánk, de persze a home office is velünk marad.

A cégek több, mint fele jelezte egy magyar tanulmányban, hogy több online tárgyalást fog tartani a vírushelyzet után is, de a személyes találkozásokra is szükségük van.

A kormány február 22-ig meghosszabbította a home office rendelet hatályát, amely a második hullám eleje óta lehetővé teszi, hogy a munkavállalókkal a cégek egyedileg állapodhassanak meg a távmunkavégzés feltételeiről. A rendelet ráadásul adómentessé teszi a munkavállalóknak az otthoni munkavégzéshez kapcsolódóan nyújtott költségtérítést. A meghosszabbítással együtt lassan egy éve biztosított az otthoni munkavégzés jogszabályi háttere, mégis több kérdés is felmerül.

A járványvédelmi lezárások miatt általánossá vált otthoni munkavégzési konstrukciók ellenére sem kívánja csökkenteni irodái alapterületét a német vállalatok túlnyomó többsége.

A magyar munkavállalók ahhoz, hogy jól érezzék magukat a munkahelyükön és elkötelezettek legyenek a munkáltató iránt, elvárják, hogy rendszeres legyen a kommunikáció a főnökkel, hogy jó legyen a személyes kapcsolatuk a kollégákkal, és hogy rugalmas legyen a munkaidő – derül ki a Profession.hu és a Boston Consulting Group közös, friss, reprezentatív felméréséből, mely azt vizsgálta, milyen változásokat hozhat a koronavírus-járvány a munka világában.

Egy most publikált, európai felmérés szerint az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók általánosságban kevesebb munkáltatói támogatást igényelnek a távmunkához, mint a nagyobb vállalatoknál dolgozó társaik.

A koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményei miatt a 2020-as év áttörést jelentett a táv- és otthoni munkavégzés elterjedésében Magyarországon – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

2020-ban a koronavírus miatt felfordult világ egyik nagy slágere az volt, hogy véget ért az irodai robotolás korszaka, mostantól otthon fogunk robotolni, az irodaépületeket meg ideje lesz átalakítani, de az se nagy baj, ha lebontjuk őket, és a helyüket behintjük sóval. Egy szakértő szerint hasonlóan a többi, nagy korona-jóslathoz ez is elhamarkodott volt.