Az értékes munkaerő megtartásának szempontjából a pandémia egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy gyökeresen megváltoztak azok a tényezők, melyek döntően hozzájárulnak a munkahelyi elégedettséghez. Az adatvezérelt HR-tech megoldásokat kínáló CX-Ray friss felmérései szerint a home office-nak köszönhetően a munkahelyi környezet, a munkaórák rugalmassága és a kollégákkal fenntartott jó kapcsolat lettek az elégedettség elsődleges fokmérői.

Érdemes lehet a vezetőknek ugyanakkor egy kifejezetten cégre szabott elégedettségi felmérést végezni a kollégákkal, hogy számukra is világos legyen, mire van szükségük a dolgozóknak ahhoz, hogy zavartalanul térhessenek vissza az irodába – még ha ezután hibrid is lesz az új normális.

(Fotó: Pixabay)

COVID-mérleg: fontos a mentális egészség, kihívás az onboarding

Ahogy a legújabb felmérésekből is kiderül tehát, a jóllét kifejezetten fontos tényezővé vált a fluktuáció csökkentésében, ebbe pedig ma már nem csak a higiéniás körülmények és a járványügyi biztonság, de a mentális egészség is éppúgy beletartozik. Az otthoni munkavégzés lelkileg kifejezetten megterhelő volt a kollégák számára, így sok cég készült rendkívüli megoldásokkal a pandémiás időszak alatt: hozzájárultak a home office eszközök beszerzési költségeihez, gondoskodtak a túlmunka elkerüléséről, vagy éppen rendszeres online eseményekkel igyekeztek megtartani a csapatszellemet. Érdemes lehet gondoskodni arról, hogy ezek a jó gyakorlatok ne tűnjenek el nyomtalanul a visszatéréskor sem, hanem a vállalati kultúra szerves részeként éljenek tovább.

„A másik fontos tanulság, amit az ügyfeleinkkel való közös munka során levontunk az az, hogy a munkavállalói életciklus kicsit megtört, és a toborzásban, de leginkább az azt követő onboarding folyamatokban is nagy nehézséget okoztak a pandémiás körülmények. Több cég is beszámolt arról, hogy az új munkatárs felvételét követő betanítási és beillesztési időszak sokkal kevésbé volt sikeres, mint a járvány előtt. Ennek legegyértelműbb oka az online működés volt, hiszen home office-ban nehezebb valakit a csapat részévé tenni, sok folyamatot nem lát át annyira, egyszerűen nem integrálódik úgy a szervezetbe, mint azok, akik az irodában ismerték meg új munkahelyüket és kollégákat. Erre a kihívásra mindenképpen választ kell találniuk a vezetőknek” – mondja Hári Péter, a CX-Ray ügyvezetője.

A CX-Ray tapasztalatai szerint a digitalizált hálózatelemzés tökéletes eszköz lehet arra, hogy a cégek felmérjék, az elmúlt több mint egy év alatt felvett és beillesztett új kollégáknak valójában mennyire sikerült a munkahelyi kollektíva részévé válniuk. Ezzel a módszerrel nem csupán az rajzolódik ki, hogy az új munkatársak hol helyezkednek el a szervezeten belül és milyen szerepet töltenek be, de az is, hogy mely kollégákra számíthatnak mindennapi feladataik során - így szükség esetén könnyű korrigálni és bekapcsolni őket az információáramlásba. Ugyanakkor a hálózatelemzés arra is alkalmas, hogy a vezetőség pontos képet kapjon arról, hogyan alakultak a vállalaton belüli informális kapcsolatok a pandémia időszakában. Kiderülhet, kik a kulcsemberek, kik dolgoznak sokat együtt online is, valamint az is láthatóvá válik, hogy esetleg van-e olyan kolléga, aki kiszorult bizonyos folyamatokból. Mivel az elszigetelt munkatársakat fenyegeti a legnagyobb eséllyel a lemorzsolódás, különösen fontos lehet a közvetlen kapcsolati hálójuk elemzése a motiváció fenntartásában és a fluktuáció elkerülésében.

Sikeres szervezet = tanuló szervezet

Az elmúlt hónapok krízishelyzetei során az is világossá vált, hogy az úgynevezett tanuló szervezetek vették igazán jól a COVID okozta akadályokat. A jövőben tehát azok a vállalatok számíthatnak sikerekre, melyek képesek rugalmasan reagálni a változásokra, folyamatosan új kompetenciákat, tehetségeket, és fejlesztéseket állítanak csatasorba a kiszámíthatatlan piaci környezettel folytatott küzdelemben. A tanuló szervezetek közös jellemvonása, hogy képesek mindig új és új módon tekinteni magukra és a világra, így könnyebben rendszerezik a körülöttük zajló folyamatokat, és ennek megfelelően hozzák meg döntéseiket. Elősegítik az alkotó beszélgetéseket és a koordinált cselekvést, a vállalati kultúrájuk pedig az elfogadáson és a támogatáson alapul.

„A COVID sok esetben rávilágított arra is, hogy a proaktivitás az ilyen extrém helyzetekben már nem elég, a pre-aktív gondolkodás az, ami átlendíti a cégeket az igazán nagy kríziseken. A menedzsment ebben az esetben előre látja a kihívást, és felkészíti a szervezetet a problémára vagy lehetőségre. A gyakorlatban ez a különböző jövőbeli eseményekre reflektáló forgatókönyvek és cselekvési tervek kidolgozását jelenti, mely hozzájárul ahhoz, hogy szükség esetén gyorsan, szervezetten és rugalmasan reagáljon a csapat minden tagja a nehézségekre” – teszi hozzá Hári Péter.