A munkaképes korú magyar munkavállalók 10,6 százaléka dolgozott otthoni vagy hibrid munkavégzés keretében tavaly az Eurostat adatai szerint.

Minden harmadik munkavállaló nagy valószínűséggel fel fog mondani a következő egy évben.

A munkavállalók jelentős része támogatja a home office-t, mégis szűkül erre a lehetőségük.

Különböző cégek különbözőképpen használják az irodát.

A koronavírus-járvány nyomán a home office széles körben elterjedt hazánkban is, jelenléte azonban az akkori állapothoz képest jelentősen megváltozott, ritkult.

A munkavállalók körében mára hatalmas népszerűségre tett szert a hibrid munkavégzési modell, vagyis az irodai és otthoni munka ötvözete.

Németországban csaknem megháromszorozódott a kihasználatlan irodai munkaállomások aránya.

Vannak azonban olyan technikák, amelyekkel azok a cégek is ösztönözni tudják dolgozóikat, ahol nem megvalósítható a rövidített munkahét.

Az alkalmazottak több mint fele létfontosságúnak tartja a rugalmas munkaidőt és a távoli munkavégzés lehetőségét.

A cégek 70 százaléka küzd az ár-bér spirállal.

A home office például biztosan tartósan velünk marad.

A klasszikus irodai munkakörök esetében általában a koronavírus-járványnak köszönhetően gyorsan elterjedtek a távmunkavégzés formái.

A magyarok többsége úgy érzi, hogy az otthonában önmaga lehet, de a felújítási munkák vagy a ház körüli feladatok gyakran okoznak fejfájást számukra.

Új rekordot jelentő teljesítménnyel zárta az elmúlt évet a Főtaxi. 

Egyre nehezebb feladata van azoknak a munkavállalóknak, akik szeretnék megtartani a munka és a magánélet közti egészséges egyensúlyt.

A munkajogi szabályozást is modernizálni kell az egyre nagyobb teret hódító, új foglalkoztatási formákhoz igazodva.

A távmunkának sok előnye van.

A munkavállalók több mint 80 százalékának elvárás a munkáltató felé, hogy biztosítsa az otthoni munkavégzés lehetőségét.

Az energiaárak alakulása egyáltalán nem befolyásolja azt, hogy bejárnak-e majd az irodába a dolgozók.

Otthonunkban megtehetjük, hogy kényelmes ruhában dolgozzunk.

Ugyan a koronavírus-járvány nehezén remélhetőleg már túl vagyunk, minden jel arra utal, hogy a home office egy darabig még velünk marad. Hibrid munkavégzés esetén a munkáltatónak nem minden esetben kell számítógépet biztosítani a munkavállalóinak, pedig az kölcsönösen előnyös mindkét fél számára. Tóth Roland, a Furbify munkatársa arról beszélt, ha összekeverednek a dolgozó privát dolgai a céges ügyekkel, az sosem vetít előre semmi jót, a vállalati laptopok pedig általában jóval gyorsabbak, mint egy otthoni gép, így azzal a munkát is gördülékenyebben lehet végezni.

Az irodai munka egyik fő előnye, hogy együtt lehetünk a kollégákkal. A munkahelyi társas érintkezés köztudottan fokozza a kreativitást és a produktivitást, ezért a vállalatok arra összpontosítanak, hogy a munkavállalóknak több helyet biztosítsanak a szocializációhoz és a csapatmunkához. Mivel a poszt-Covid munkaszokások még mindig gyorsan változnak és a vállalati központok átszervezése időt és pénzt igényel, a New Work által gyűjtött piaci visszajelzések szerint sok munkáltató lehetőséget biztosít alkalmazottai számára, hogy flex (rugalmas) irodákban dolgozzanak.

Évről évre nő azon társas vállalkozások száma, amelyek székhelye egybeesik a tulajdonosok lakcímével. A koronavírus első hulláma óta a „home office” munkavégzés is kifejtette erre a területre a hatását, mert az alkalmazotti létszám is sokat emelkedett ezeknél a vállalkozásoknál.

Egy friss kutatás szerint a magyar munkavállalók kétharmada már a pandémia előtt is használt digitális megoldásokat feladatai teljesítésére. Kiderült, hogy minél nagyobb egy vállalat mérete, annál több területen élnek online eszközökkel, és minél több ilyen módszer áll a dolgozók rendelkezésére, annál vonzóbbá válik a munkahelyük. A digitális felületek használata alig okoz gondot a mindennapokban, ráadásul összetartóbb és gyorsabban dolgozó csapatok alakultak ki alkalmazásukkal. Az egyéni tapasztalatokban is jól teljesítenek az internetes megoldások; úgy a munkavégzés hatékonyságában, mint a személyes kapcsolatok és bizalom kialakításában.

Nem hiányzik a napi akár többórás ingázás, a dugóban üldögélés az IT-szektor dolgozóinak. A munkavállalók egyértelműen pozitív hatásokat tapasztaltak úgy a termelékenységükkel, mint a magánéletükkel kapcsolatban.

A pandémia alatt előtérbe került a home office, illetve a hibrid munkavégzés, mint lehetséges munkavégzési rendszerek. Két év elteltével már vannak releváns tapasztalatok, felmérések, amelyek alapján érdemes felülvizsgálni az eddig használt munkavégzési struktúrákat.  Vajon a full-remote (home office), a teljes irodai jelenlét (onsite), vagy a kettő egyesítésével létrejött hibrid megoldás vált be legjobban?

Nem csak az otthoni munka megítélésében van szakadék a két oldal között: abban sincs egyetértés, mitől lesz jó a munkahely.

A home office elterjedése sok egyéb mellett kihat a munkáltató által, a munkába járással kapcsolatban megtéríthető költségekre is.

Számos cégnél már kialakult hosszabb távú terv az otthoni munkavégzésre, van, ahol még nem született erről határozott döntés, míg a munkavállalói igények több felmérés szerint is a home office és a hibrid munkavégzés felé mutatnak. A távmunkavégzés különböző formáinak hosszú távú megszilárdulása a legtöbb esetben azért várhatóan nem ütközik majd akadályba, hiszen a vállalatok és a munkavállalók többsége szerint sem csökkent a hatékonyság az otthoni munka során.

Miután a cégek és a dolgozók is megtapasztalták, hogyan tudnak a lehető leghatékonyabban működni a home office és a hibrid munkavégzés keretei között, mostanra már a távmunka egyes formáinak lehetősége jelentős arányban alapvető igénnyé vált a munkavállalók részéről. Az otthonról történő munkavégzés opciója egy adott álláslehetőség iránt támasztott munkavállalói elvárások részét képezi számos területen, és egyre kevésbé értelmezhető juttatásként, kiváltságként. Az utazási támogatások gyakoriságának változása pedig azt mutatja, hogy a munkáltatók elmozdultak a teljes home office-tól a hibrid munkavégzés irányába - ezzel elősegítve a kollégák személyes munkahelyi jelenlétét.

A járványhelyzet felerősítette a távoli munkavégzéssel kapcsolatos igényeket, a vállalatok eközben a munkahelyi élmény fokozásával próbálják az irodába csábítani az embereket – árulta el a CBRE szakértője. Racskó Balázs azt is összefoglalta, milyen szerepeket tölthet be mégis a fizikai munkahely a dolgozók életében, illetve az egyensúly megteremtésének eszközeivel és folyamatával kapcsolatban is betekintést nyújtott.

Az otthoni munkavégzés egyértelműen a mindennapjaink része lett, amelyet jól mutat, hogy a magyar munkavállalók 19 százaléka heti 4-5 napot dolgozik otthonról. Legyen szó hibrid munkamodellről vagy tartós home office-ról, az elmúlt két év eseményei következtében világszerte nőtt az érdeklődés a dedikált otthoni irodák iránt. 

Szinte biztosra vehető volt, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után az irodai munkavégzés is megváltozik. A képet árnyalja az a felmérés, amely szerint csak minden ötödik iroda rendelkezik hibrid munkavégzési szabályzattal.

A kilenctől ötig tartó irodai munkavégzés ideje lezárult, és a főnökök feladata is megváltozott. A legjobb vezetők nem menedzselnek, hanem támogatnak és igazgatnak.

A gyártóiparon és a turizmuson kívül gyakorlatilag minden egyéb szegmensben továbbra is adott a lehetőség az otthoni munkavégzésre, sőt, sok cégnél teljes munkaidőben home office-ban dolgoznak az alkalmazottak. Egy friss felmérés szerint várhatóan a pandémia után is marad a home office rendszere. A közvélemény-kutatásban megkérdezett munkáltatók többsége az adókedvezmények hatására sem tervezi növelni a 25 év alattiak számát a cégnél, ám többen vélik úgy, hogy sokkal nehezebb a pandémia kirobbanása óta megfelelő jelöltet találni egy-egy pozícióra.

Bár a vírushelyzet alatt bevezetett korlátozások már valamelyest enyhültek, számos munkahely megtartotta az otthoni munkavégzés lehetőségét. A jelenlegi állás szerint a home office bizony hosszú távon is velünk maradhat, és mivel könnyen megtörténhet, hogy mindig más környezetben kell majd dolgoznunk, érdemes tisztában lennünk azzal, hogy milyen feltételek mellett fogjuk valóban jól érezni magunkat.

Amióta a koronavírus-járvány miatt Magyarországon is széles körben elterjedt az otthoni munkavégzés, sorra merülnek fel olyan munkaügyi kérdések, amelyeket a jelenleg hatályban lévő magyar jogszabályok ellentmondásosan vagy egyáltalán nem tárgyalnak. Olyan hétköznapi kérdések okozhatnak problémát, mint például, hogy szolgálati útnak számít-e otthon a konyhából átmenni a dolgozószobába, és üzemi balesetnek, ha odafelé elesünk?

A Hays Hungary ’Pro-kontra Home Office’ felméréséből kiderül, hogy a Magyarországon dolgozó IT szakemberek több mint fele teljes rugalmasságot, 30 százalékuk pedig heti 2-3 nap home office opciót várna el a munkáltatójától.

A fogyasztók egyre nagyobb számban térnek vissza az üzletekben történő vásárláshoz, és a házon kívüli szórakozás és az utazás is egyre nagyobb teret nyer, mivel ötből hárman optimistán tekintenek a jövőbe – derül ki a PwC 2021-es Global Consumer Insights Pulse felméréséből. A derűlátás 23 százalékponttal magasabb a legalább részben beoltottak és 10 százalékponttal magasabb az otthonról dolgozók körében. Az üzletben történő vásárlás ismét fellendülőben van, miközben az online beszerzés is tovább növekszik; a vásárlók 41 százaléka naponta vagy hetente vesz valamit mobileszközön vagy okostelefonon keresztül.

November 23-án a Parlamenthez benyújtott törvényjavaslat szerint a veszélyhelyzet során alkalmazott szabályokkal összhangban a Munka Törvénykönyvét és a Munkavédelmi Törvényt véglegesen módosítani tervezik januártól a távmunka szabályaira tekintettel.

Az otthoni munkavégzéssel terjed a veszélyeket rejtő árnyékinformatika használata is, egy globális tanulmány szerint az otthonról dolgozók több mint fele, 56 százaléka használ nem munkahelyi alkalmazást vállalati eszközén és 66 százalékuk töltött fel erre vállalati adatokat.

A Sophos regionális felmérése szerint a magyarországi alkalmazottak 56 százaléka továbbra is otthonról dolgozik, akár teljesen, akár hibrid modellben. Lengyelországban 44 százalék, Csehországban pedig 47 százalék nem tért vissza az irodába. A távmunkára való átálláskor az alkalmazottak egyharmada (35 százalék) nem kapott semmilyen informatikai támogatást, nem vettek részt kiberbiztonsági képzésben.

A kedd este benyújtott „veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről” szóló salátatörvény-javaslat az élet szinte minden területét szabályozza, a választási szabályoktól a hulladékkezelésen át és több, eddig rendeleti úton bevezetett szabályt véglegesít. A Niveus Consulting Group ezek közül a legfontosabb munkaügyi és adózási kérdéseket vizsgálta.

Kénytelenek voltak átalakítani a működésüket az Epson országos felmérésében részt vevő vállalkozások, kétharmaduk számára minimális kihívást jelentett  átállni az otthoni munkavégzésre. A rugalmasság felértékelődött és a mindennapi működés része lett.

Mire készüljünk, ha véget ér a krízis? Bár a cégek többsége még keresi az útját annak, hogy a krízishelyzet elmúltával miként ötvözi majd a járvány előtti rendszer előnyeit és a válság idejének tapasztalatait az új normák kialakítása során, a munkavállalók – a többség számára új lehetőséget jelentő – otthoni munkát megszokták, elfogadták és a jövőben is megtartanák – derül ki a Siemens friss, hazai online vizsgálatából.

Majdnem minden harmadik nagyvállalatnál a járvány hatására fogalmazódott meg az, hogy érdemes bevonni a HR-t az irodák kialakításába és az irodai terek felhasználóihoz igazítani a helyiségeket. Ilyen és ehhez hasonló meglepő megállapítások születtek a Kinnarps magyarországi kutatásában. Az irodai koncepciókkal foglalkozó svéd bútoripari cég arra volt kíváncsi, hogy vajon milyen változásokkal kell számolnunk a munkahelyeinken a közeljövőben. Elsősorban a home office és az irodaterek változásaival kapcsolatos jelenségeket vizsgálták. A mai napig ez a legnagyobb mintájú és legmélyebbre hatoló hazai kutatás, amely a Covid által felforgatott irodák kihívásaira koncentrál.

A világjárvány természetessé tette a munkahelyeken azt, ami azelőtt ritkán fordult elő: a csapat egyik fele otthonról dolgozik, a másik az irodából. Ez az úgynevezett hibrid munkavégzés teljesen új kihívás a cégeknek. Akár külső segítségre is szüksége lehet a vezetőknek, hogy a vállalat alkalmazkodni tudjon az új helyzethez.

Bár a legtöbb irodában újra indult az élet tavasszal, sok cég választotta hosszútávon is a hibrid működést, vagyis a home office és a személyes jelenlét kombinációját. Másfél év alatt rendkívül fontossá vált az otthoni munkavégzés lehetősége nemcsak a munkáltatók, hanem a munkavállalók számára is.