A távmunka bizalmi alapú rendszereket követel, amelyek a mérhetőségen és átláthatóságon alapulnak. Egy 2021-es tanulmány, amelyet az Európai Munkahelyi Feltételek Felmérése (EWCS) végzett, rámutatott, hogy a munkavállalók autonómiája és a rugalmas munkaidő javítja a termelékenységet és csökkenti a kiégés kockázatát. Azok a dolgozók, akik nagyobb önállósággal rendelkeznek, hatékonyabbak és elégedettebbek munkájukkal, ami hosszú távon a vállalatok eredményességét is növeli.

A Lekapcsolódás joga: a munka és magánélet egyensúlyának megőrzése

A távmunka elterjedésével egyre nagyobb jelentőséget kap a munkavállalók pihenéshez való joga. Az Európai Unióban készül egy jogszabály a „Lekapcsolódás jogáról” (Right to Disconnect), amely a munkavállalók védelmét célozza azáltal, hogy biztosítja számukra a pihenéshez és feltöltődéshez szükséges időt. Ez a jog lehetőséget adna arra, hogy a munkavállalók munkaidőn kívül ne legyenek elérhetők munkaügyekben, így elkerülve a folyamatos készenlét okozta stresszt és kiégést. Sok munkavállaló számára ugyanis a távmunka azért nem vonzó, mert úgy érzik, hogy a munkaidőnek nincs egyértelmű határa, és folyamatos készenlétben kell lenniük. A levelekre és telefonhívásokra való azonnali válaszadás állandó stresszt okoz, ami hosszú távon kiégéshez vezethet. A FlexJobs 2022-es felmérésében a távmunkát elutasító munkavállalók 42 százaléka ezt az állandó elérhetőség miatti túlterhelést jelölte meg fő problémaként.

Az Európai Unió „Lekapcsolódás joga” nevű szabályozása lehetőséget ad a munkavállalóknak arra, hogy munkaidőn kívül valóban kikapcsolódjanak, és ne érezzék kötelezőnek, hogy folyamatosan elérhetők legyenek. Egy 2021-es jelentés szerint a távmunkában dolgozók 68 százaléka számolt be arról, hogy az állandó készenlét rombolja a magánélet minőségét. Ezen jogszabály célja, hogy a munkavállalók a munkahelyükön felül otthon is megtarthassák a munka és magánélet közötti egészséges egyensúlyt.

A munkaidő betarthatósága és mérhetősége

Az eredményes távmunka alapja a teljesítmény pontos mérése. A spanyol Federación de Servicios de Comisiones Obreras (CCOO) és a Deutsche Bank SAE közötti perben, amely a C 55/18. számú jogesethez kapcsolódik, az Európai Bíróság kimondta, hogy a munkáltatóknak jogi kötelességük mérni a munkaidőt. Ez biztosítja, hogy a munkaidő valóban nyomon követhető legyen, és ne legyenek túlzó elvárások a munkaidőn kívüli készenléti állapottal kapcsolatban.

Vadász Attila, a JobCTRL tulajdonosa szerint a mérhetőség kulcsfontosságú a távmunkában:

„A digitális eszközök segítségével pontosan mérhető a munkavállalók munkaideje és teljesítménye, mindeközben biztosítva az autonómiát és a teljes rugalmasságot. Ez a munkáltatók számára hasznos, a dolgozóknak pedig egyértelművé teszi, hogy mikor zárhatják le a munkanapot, és élhetik a magánéletüket. Cégünknél sikerült olyan megoldást kialakítanunk, amely lehetővé teszi a kollégának, hogy a számítógépet munkán kívüli célokra is használhassa. Egy speciális eszköz segítségével "kijelentkezhet" a munkaidőből, de a számítógép továbbra is használható marad. Ezt a lehetőséget nemcsak az irodában biztosítjuk, hanem otthonról is elérhetővé tettük, így a rugalmasság minden helyzetben adott” - nyilatkozta a Magyar Távmunka Szövetség “Távmunka jó gyakorlatok” blog-interjúsorozatában.

Az objektív mérési rendszerek tehát kulcsfontosságúak a távmunka sikeres megvalósításában. A Harvard Business Review egyik kutatása szerint a távmunka akkor a leghatékonyabb, ha a munkáltatók képesek megfelelően monitorozni a dolgozók teljesítményét anélkül, hogy túlzott kontrollt gyakorolnának felettük. A hatékony munkamérés a feladatok elvégzését követi nyomon, emellett segíti a munka és a szabadidő egyensúlyának megőrzését is, amely elengedhetetlen a hosszú távú produktivitás fenntartásához.

Statisztikák a távmunka jelenlegi helyzetéről

Az Eurostat 2023-as jelentése kimutatta, hogy az EU-ban a korábbi 3-5 százalék helyett, a munkavállalók körülbelül 9 százaléka dolgozott rendszeresen távmunkában, és ez az arány egyes országokban jelentősen magasabb is volt, akár 21 százalék is. E tekintetben Finnország, Írország, Svédország és Belgium vezeti az európai listát.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 15–74 éves foglalkoztatottak távmunkavégzésének alakulását mérte. A járvány előtt a magyar munkavállalók kevesebb mint 3 százaléka dolgozott távmunkában, a COVID-időszakban ez 17 százalékra emelkedett, és igaz a távmunka aránya a pandémia után némileg visszaesett, de azóta 12 százalék körül stabilizálódott.

A FlexIndex elemzése szerint bár vannak cégek, amelyek teljesen visszatértek az irodai munkavégzéshez, a vállalatok többsége a hibrid munkavégzést továbbra is előnyben részesítik. Ez az úgynevezett „köztes modell” lehetőséget ad arra, hogy a dolgozók rugalmasak maradjanak, ugyanakkor az irodai jelenlét alkalmas arra, hogy javítsa a vállalati kultúrát és a csapatszellemet.

A Piac és Profiton is megjelentek friss elemzések a home office megítéléséről. Egy korábbi 2023-as felmérés adatai pedig azt igazolták, hogy a magyar vállalatok 70 százaléka legalább részben fenntartotta a hibrid munkamodellt, mivel a munkavállalók elvárják a rugalmasságot, és számos cégvezető felismerte, hogy ez növeli a munkaerő megtartását és a produktivitást.

Kónya László, a Deutsche Telekom IT Solutions Hungary ügyvezetője kiemelte:

„Ahol a dolgozók a munkájuk nagy részét teljesen önállóan végzik, ott a teljes távmunka a legideálisabb megoldás. Nálunk ahol a csoportmunka elengedhetetlen, ott a 70-80 százalékos home office arány az ami még működőképes. A távmunka akkor működik jól, ha a folyamatok megfelelően meg vannak tervezve, és világosan látható, hogy mi az elvárás. A digitális eszközök és a mesterséges intelligencia segítenek abban, hogy a munka hatékonyan, átláthatóan működjön, miközben megmarad a dolgozók szabadsága. Ugyanakkor a bizalom is fontos eleme a sikeres távmunkának – ha a folyamatok jól vannak tervezve, a vezetők és dolgozók egyaránt nyernek.”

A hibrid munkavégzés, mint köztes megoldás

A COVID utáni távmunkáltatásból különféle okok miatt a cégek nem léptek vissza egyből az irodai foglalkoztatásba, csak 1-2 nap munkavégzést írtak elő vagy épp A hét - B hét formában engedélyezték a távmunka folytatását. Az irodai és otthoni munkavégzést ötvöző hibrid modell lehetőséget adott arra, hogy a vállalatok megtalálják az egyensúlyt a “rég megszokott” irodai munkavégzés és a rugalmasság között. Az eseti irodai jelenlét csökkenti a kommunikációs és csapatdinamikai kihívásokat, miközben a távmunka alkalmazása annak előnyeit is biztosítja. Az ilyen modellek a munkáltatói előnyökön túl a munkavállalók számára is vonzóak, hiszen lehetővé teszik, hogy a hagyományos irodai munkavégzéshez képest rugalmasabban kezeljék a munkaidejüket és a magánéletüket.

Farkas Tünde, a HUNAM Personnel Solutions Kft. ügyvezetője hozzátette:

„A hibrid munkavégzési modell segít abban, hogy megtartsuk a magasan képzett és tehetséges munkaerőt. A munkavállalók többsége már nem akar visszatérni az irodai munkavégzéshez a munkaidő teljes egészében. Azok a vállalatok, amelyek ezt a változást nem ismerik fel, jelentős versenyhátrányba kerülhetnek.”

A FlexJobs egy korábbi riportjában is arra a megállapításra jutottak hogy, azok a cégek, amelyek lehetőséget biztosítanak a távoli munkavégzésre, eredményesebben képesek megtartani a tehetséges munkavállalókat, miközben a környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Ugyanakkor kihívások is felmerülnek, például a túlterheltség vagy a technológiai nehézségek, amelyek megfelelően kezelhetők, ha a vállalatok előre kidolgozott tervekkel és megoldásokkal készülnek fel rájuk.

A Magyar Távmunka Szövetség civil szervezetként küldetésének tekinti, hogy elterjessze a rugalmas munkavégzési formák lehetőségét és bemutassa a hazai munkaadók számára a legjobb gyakorlatokat a táv- és hibrid munkavégzés terén, ezzel támogatva a modern munkahelyi kultúra, a versenyképes munkakörnyezet és hatékony működés kialakítását.

A távmunka jövőjéről

A Szövetség idén ünnepli 20 éves fennállását, ennek apropóján jubileumi Szakmai Konferenciát szervez olyan jó gyakorlatokkal, amelyeknek fókuszában többek között a digitális megoldások, a hibrid munkaformák, a munkavállalói jólét és az átalakult vezetői szerepek állnak. A “Mérlegen a hibrid munkavégzés - Trendek és vállalati jó gyakorlatok a távmunka új korszakában” szakmai konferencián neves szakértőkkel, és vállalati vezetőkkel beszélgetnek távmunka-és hibrid tapasztalatokról, stratégiákról és annak jövőjéről. Részletek a tavmunka.org/konferencia2024 oldalon.

Szerző: Dr. Forgács Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség elnöke