A hazai munkavállalók 2,8 százalékának az otthon a munkavégzés fő helye, további 7,8 százalék megosztva végzi munkáját irodai és otthoni környezetben. Nem csupán az észak- és nyugat-európai országokhoz képest jelentős az ország elmaradása a home office területén, hanem a régió országaihoz képest is: míg Magyarországon 2022-ben 10,6 százaléknyian dolgoztak legalább részben otthon, Lengyelországban 12,6 százalék, Szlovákiában 13,1 százalék, Csehországban 15,7 százalék, Ausztriában pedig 27,5 százalék volt ez az arány.

„Az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a cégek elkezdték jelentősen szűkíteni a munkavállalók otthoni munkavégzésre fordítható időkeretét – mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója – Mindezt elsősorban hatékonysági okokkal indokolják, hivatkozva többek között az irodai munka jobb ellenőrizhetőségére, illetve a beavatkozás könnyebb lehetőségére. A rendelkezésre álló technológia azonban mindezt már az online térben is maradéktalanul lehetővé teszi, így az esetek többségében ezek a személyes felügyeletre vonatkozó törekvések nem járnak valódi haszonnal.”

A home office gazdaságpolitikai szempontból is fontos pozitív hatása, hogy rugalmas feltételeinek köszönhetően segít mozgósítani a munkaerőpiac tartalékait, esetenként kiváltva a külföldi munkaerő iránti igények egy részét is. Különösen a megváltozott munkaképességűek, a kisgyerekes szülők, az otthoni ápolást végzők, illetve a diákok köréből vonható be ily módon jelentős számú pótlólagos munkavállaló a piacra.