A két évvel ezelőtt kezdődött világjárvány gyors megoldásokra és alkalmazkodásra kényszerítette mind a munkaadókat, mind a munkavállalókat. A home office népszerűvé vált, és úgy tűnik, véglegesen beépül a munkajogi szabályozásokba is. A No Fluff Jobs IT-állásportál legújabb kutatása a Ringier Axel Springer Polska vállalattal együttműködve azt vizsgálta, hogy a közép- és kelet-európai IT-s szakemberek hogyan vélekednek a távmunkáról és a hibrid munkáról, hogyan értékelik a munkáltatók támogatását és a jólétüket a járvány utáni korszakban.
Ma már úgy érezzük, mintha a távmunka vagy a hibrid munkavégzés mindig is létezett volna, és elképzelhetetlennek tartjuk, hogy időnket az ingázásra pazaroljuk. Bár az IT világától régebben sem volt idegen a távoli munkavégzés, a járvány e területen is nagymértékű változást idézett elő: manapság az informatikai közösség képviselőinek már 61 százalék-a dolgozik teljes mértékben távmunkában (a cég irodáján kívül bárhonnan, a hét 5 napján) a Covid előtti 17 százalékhoz képest. A vizsgált országok közül Lengyelországban volt a legmagasabb ez az arány (74,6 százalék dolgozik teljesen távolról), és Magyarországon a legalacsonyabb (45,5 százalék) – mégis, a teljes távmunka minden egyes országban a legnépszerűbb munkamodellé vált. A távmunkát annyira megszerették a munkavállalók, hogy mára már elvárássá vált: egy ötfokozatú skálán 4,5-re értékelték, szemben a hibrid munka 3,5-es értékelésével.
„A szinte bárhonnan történő munkavégzés képessége az új szabvány az informatikában, és ezt mindannyiunknak meg kell érteni. Ez nem azt jelenti, hogy be kell zárni az irodát (ennek kétségtelenül megvannak az előnyei). Azt sem jelenti, hogy az embereket arra kell kényszeríteni, hogy az irodában dolgozzanak. Mindössze annyit tesz, hogy újra kell gondolni a stratégiát és a szervezet munkamodelljét. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a csapat mit vár el és mit preferál. Ezt várják el ma a szakemberek a munkáltatóktól” – nyilatkozta Magdalena Gawłowska-Bujok és Tomek Bujok, a No Fluff Jobs állásportál alapítói.A válaszadók 40 százalék-a szerint a távmunka és a hibrid munka legnagyobb előnye az ingázás megszűnése. Ez annyira fontos, hogy a második legnépszerűbb előnyt ‒ a bárhonnan történő munkavégzés lehetőségét ‒ csak feleannyian (18,2 százalék) választották.
Sok vita folyt arról a járványt megelőzően, és minden bizonnyal még több várható a jövőben arról, milyen kedvező vagy káros hatásai vannak a távmunkának a dolgozók egészségével vagy magánéletével kapcsolatban. A válaszadók egyértelműen pozitív tapasztalatokról számoltak be. Nagy többségük azt emelte ki, hogy a távmunkára/hibrid munkára való áttérés után javult a közérzete, szabadabbnak érezte magát, és több ideje lett saját magára, míg a negatív hatások közt a több megbeszélést és a munkára fordított több időt hangsúlyozták. A kutatás érdekes eredménye, hogy a megkérdezett négy ország munkavállalói közül a magyar válaszadók többsége jelölte meg legnagyobb arányban (23,1 százalék) a magányosság érzését.
„A munkavállaló jólétéről való gondoskodásnak a bizalmon kell alapulnia, és az igényeikhez igazított munkakörnyezet kialakításával támogatnia kell őket. Ezért szeretem az intelligens munkafilozófiát, amelyben a tevékenységek szerint választjuk meg a munkavégzés helyét: önálló otthoni munka, képzés az irodában, szabadtéri brainstorming. A munkáltató felelőssége, hogy megteremtse az ehhez szükséges teret. Ehhez át kell szervezni az irodát, hiszen kevesebb íróasztalra és több helyre van szükség a kreatív munkához, a műhelymunkához vagy a rendezvényekhez” – vázolt fel egy lehetséges munkaadói hozzáállást Magdalena Kędra, a Ringier Axel Springer munkatársa.
