Négynapos munkahét, hatórás munkanap – mi kellene a változáshoz?

Évekkel ezelőtt bejárta a világot a hír, hogy Svédországban átálltak a hatórás hétköznapokra, két órával csökkentve így az előírt napi munkavégzést. A szkeptikus hangok ellenére a svédek pozitívan számoltak be a változás eredményeiről. Azóta több kutatás is készült a jelenség felmérésére, amikkel párhuzamosan egyre több ország rövidíti a munkaidőt. Mi a helyzet itthon, hogy állunk a munkaórákkal?

A munkaórák vagy munkanapok számának hivatalos csökkentését komoly vizsgálatok, tesztelések előzték meg az érintett országokban, majd az eredményeket kiértékelve megbizonyosodtak róla, hogy hosszú távon a munkavállalók stresszmentesebb, a munka-magánélet tengelyen kiegyensúlyozottabb élete ellenállóbbá teszi őket, elősegítve a fizikai és pszichés egészségük megőrzését. A váltás a munkaadók szempontjából beosztottjaik ritkuló betegszabadságát, kiégését jelenti, a munkahelyi morál, az általános hangulat és jóllét javulását, miközben a produktivitás nem lankad: a gazdasági mutatókban sem jelentkezett visszaesés.

Intézményesülő home office

Már számos nemzetközi jó gyakorlat elérhető, azonban a változás megtételhez szükséges szemléletmód lokális szinten sok országban nincs jelen. Szigeti Nikoletta, a Profession.hu Services üzletágvezetője szerint a pandémia nyomán elterjedt otthoni munkavégzés jó próbatételként szolgált e tekintetben a vállalatok és munkavállalóik számára, a kihívást pedig pozitív eredménnyel abszolválta a szereplők többsége. A vírusjárvány tavaszi berobbanását követő kényszerszerű home office-ba vonulás ráadásul nehezített feladatot jelentett, hiszen a legtöbb vállalat nem volt még felkészülve sem technikailag, sem munkaszervezési szempontból, illetve a munkavállalóknál sem volt idő, lehetőség az otthoni iroda megfelelő kialakítására, magánéleti körülmények – például a gyerekek felügyelete, ellátása, iskolai teendőik mentorálása – megszervezésére.

A kihívások ellenére a vállalatok nagy részénél mégis intézményesülni tudott az otthonról való munkavégzés, ráadásul teljesítménycsökkenés nélkül. A Profession.hu egy évvel ezelőtti felmérésekor a megkérdezettek fele nyilatkozott úgy, hogy meg fogják tartani az otthoni munkavégzés lehetőségét munkavállalóik számára, és mindössze a válaszadók 32 százaléka tervezte a nyitás utáni teljes létszámmal való visszatérést az irodába.

Mindezek ellenére a hazai munkaerőpiacon megindult a visszarendeződés a klasszikus munkavégzés felé: több irodába visszahívják már az alkalmazottakat. Érthető elvárás lehet a személyes jelenlét, hiszen gyakran a vállalati érték a csapatszellemben, a jó munkahelyi társaságban, közegben testesül meg, így kiemelten fontos, hogy együtt, egy helyen dolgozzanak a kollégák.

A hibrid munkarendben rejlő lehetőségek

Praktikus megoldást jelenthet egy köztes állapot, a hibrid munkavégzés kialakítása, amely során a kollégák csoportokba osztva felváltva dolgoznak otthonról és az irodából. Ennek a felállásnak előnye, hogy egyfelől megmarad a lehetőség az otthoni munkavégzésre, másfelől bizonyos időközönként mégis találkoznak személyesen is a kollégák, így fenntartva a kohéziót a csapaton belül. Ráadásul a hibrid szervezeteknek kevesebb térre van szükségük az osztott létszám miatt, így egy kisebb iroda fenntartása számottevő megtakarítást jelenthet a vállalatnak.

Igazodunk-e az elvárásokhoz?

Arra azonban lehet számítani, hogy a multinacionális vállalatok új tételként fogják használni employer branding startégiájukban a lehetőség felkínálását: egyértelműen látszik, hogy jelölt oldalról elvárássá vált a rugalmasság az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban, és akár a visszalépés oka lehet, ha a felvételt hirdető cég nem ad erre lehetőséget. Emiatt a tradicionális vállalati kultúra ellenére békeidőben is maradhat a home office, különben blokkolnák a munkaerő-toborzást és ezzel együtt az üzletmenetet.

Számoljunk a kockázatokkal is

A csökkentett munkarend pozitív hatásait hosszan lehet sorolni, azonban hátrányokkal is számolni kell, hívja fel a figyelmet Szigeti Nikoletta: ha matematikailag nézzük objektívan az így bekövetkezett változást, az egy ötödét elveszítjük a hatékony munkaidőnek, ami számottevő kiesést jelenthet, hiszen ennyi egységgel kevesebb feladatot tud elvégezni egy adott munkavállaló és ennél fogva az egész vállalat. Globális átszervezés, a folyamatok optimalizálása, új üzleti működésre való átállás szükséges ahhoz, hogy üzletileg annyi előnnyel járjon, mint amennyit munkavállalói szempontból kapunk a végén; ezzel együtt, ha a munkaidő csökkentése jelenti a megoldást az új munkaerő megszerzésére és a meglévő megtartására, akkor vélhetően ebbe az irányba fognak gondolkodni a cégek.

A vállalaton belüli bizalom kiépítése

Ami a közeljövőben az otthoni munkavégzés és hosszú távon az esetleges rövidített munkaidő hivatalos bevezetéséhez elengedhetetlen, az a bizalom. Ahhoz, hogy hazánkban – és Európa-szerte – is gyökeret verhessen ez az új modell, szemléletváltásra van szükség: fontos lenne nyitni afelé, hogy a határidőre elvégzett munka és annak színvonala legyen az elvárás, ne pedig a munkával töltött napszak és helyszín egységesítése, meghatározása. Ennek megvalósítása a gyakorlatban kihívás elé állítja a menedzsmentet és a HR szakembereket, hiszen nekik kell elsődlegesen a bizalomalapú mentalitást megteremteniük és képviselniük munkájuk során, hogy tőlük eljusson a középvezetőkig, majd átjárja a teljes vállalatot.

A szükséges szervezeti kultúrát kell megteremteni, ami sok időt igényel, hiszen látható, hogy az elmúlt másfél év pozitív tapasztalata sem volt elég: a heti ötszöri napi 8 órás irodában eltöltött munkaidő megszokása és elfogadottsága hosszú évtizedekre nyúlik vissza, felülírására is több időre lesz szükség. A változás lassú, sok energiát és feltételt igénylő folyamat egy társaság, pláne egy egész társadalom számára, nagy löket és tanulság kell a meglépéséhez.

Jövőbeli kilátások és robotika

A távolabbi jövőben működésképes modell lehet a heti négy napos vagy napi hatórás munkahelyi beosztás, de több feltétel szükséges a sikeréhez. Ne feledkezzünk meg a szükséges központi átszervezésekről se, olyan jogszabályi változásokról, mint a bérszámfejtés, betegszabadság, különböző partnercégek és egyéb intézmények – például óvoda, iskola – munkaidejéhez szinkronizált időbeosztás stb.

A technikai fejlődés üteme és a mindenkori technológia elterjedése is befolyásolja a rugalmas munkavégzés lehetőségeit. A robotizációval folyamatok automatizálhatóak, jelentős emberi erőforrást szabadítva fel. Kialakulhat egy olyan felállás, amikor az emberi munkaerőből kevesebbre lesz igény a napi feladatok során és elegendő a kontrollfunkció ellátása. Így egy optimális egyensúly állhat fel, amiben a modern technológia nem ellenségként, hanem segítőként kap szerepet, egy üzletileg rentábilis faktorként terhet véve le az emberek válláról.

Véleményvezér

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok 

Vannak még gondok a gyermekvédelem területén.
Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa

Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa 

Egy álom lett kézzelfogható igazság.
Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek

Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek 

Nem bízunk a pozitív pénzügyi jövőnkben.
Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo