hirdetés

Minden megváltozott: átírta a munkahelyi hétköznapokat a járvány

A kilenctől ötig tartó irodai munkavégzés ideje lezárult, és a főnökök feladata is megváltozott. A legjobb vezetők nem menedzselnek, hanem támogatnak és igazgatnak.
hirdetés

A cikk eredetileg a Piac&Profit legújabb számában jelent meg. A magazin emellett számos aktuális társadalmi és politikai kérdést feszeget pártatlanul, szókimondóan, miközben a vállalkozások számára is útmutatót ad a mindennapi boldoguláshoz. Vegye le a digitális könyvespolcról az exkluzív interjúkat és vállalkozói sikerrecepteket egyaránt tartalmazó lapot!

Azt nehéz vitatni, hogy a járvány időszaka mind a munkavállalók, mind a cégek számára rendkívül megterhelő volt, azonban ma már azt is látjuk, hogy a kép azért ennyire nem sötét. A mindennapokat megrengető változás előrelépéseket is hozott.

A járvány rákényszerítette a cégeket arra, hogy mozduljanak el a jól megszokottól: egyre inkább úgy tűnik, hogy az irodába menős, kilenctől ötig fixen dolgozós napoknak leáldoztak, a munkavállalók szabadsága pedig egyre csak nő. A legsikeresebben átálló cégeknél a vezetők szerepe is átformálódott.

Új szerepben a főnökök (Fotó: Christina Wocintechchat/Unsplash)

A legjobb főnökök ma már elsősorban nem menedzselnek, hanem támogatnak és igazgatnak. Ez egy olyan világban, ahol a GoodHire megrendelésére nemrég készült kutatásban a megkérdezett dolgozók 83 százaléka úgy vélte, a feladatait simán el tudja látni a főnöke nélkül is, mindenképpen kulcsfontosságú változás. A távmunkás, hibrid munkarendben sokkal könnyebb ledobni a tradicionális vezetői szerepet.

Hibrid munkakörnyezet

Sok cég számára a pandémia időszaka a digitalizáció és a hibrid munkavégzés terén hozott előrelépést, így egyre többen vállalják be a hibrid munkakörnyezet kialakítását. Hosszabb távon is arra rendezkednek be, hogy a dolgozók el tudják látni a feladataikat, bárhol is legyenek. Itt az alapvető technikai fejlesztések, úgymint a megfelelő számítógépek, az internetkapcsolat biztosítása mellett a humán erőforrás területén is feladatuk volt a vállalatoknak, és különösen a menedzsereknek, hiszen a hagyományos vezetői szerepet elhagyva támogatóvá és segítővé kellett válniuk, megőrizve ugyanakkor a munkaellenőrzési, valamint értékelési feladataikat is.

Ha a távmunka technológiai megoldásairól van szó, ez az egyik terület, ahol a legnagyobb fejlődés ment végbe, a cégek a „felhőbe menekültek” a járvány elől. Az Eurostat adatai alapján a 2018-ban mért 18 százalékhoz képest 2020-ban már a nem pénzügyi szektorban tevékenykedő hazai cégek negyede élt ezzel a technológiával. A könnyen kezelhető, a hagyományos megoldásokhoz képest a támadásokkal szemben is jóval biztonságosabb, ráadásul az esetleges baleset vagy káresemény ellen is megvédő felhőszolgáltatások ma már szinte minden munkavállaló mindennapjait átszövik, legyen szó akár a közös munkaplatformokról, a tárhelyekről, a biztonsági rendszerekről vagy éppen a kommunikációs szoftverekről. Ez a járvány előtti életben elképzelhetetlen lett volna a jelenlegi szinten.

A nagy felmondás és az új termelési kultúra

A nagy felmondással, mint fogalommal, először az A&M Egyetem professzora, Anthony Klotz állt elő. A teória szerint a járvány után a visszatérés a normális hétköznapokhoz azt hozza magával, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy új állás után néznek. Bár minimálisan Magyarországon is megjelent, a felmondási hullám elsősorban az Egyesült Államokban volt sokkoló méretű: a becslések szerint 2021 tavasza óta nagyjából 33 millió amerikai nézett új állás után.

A professzor egy interjúban a jelenség okait részben azzal magyarázta, hogy nagyon sokan hagyták el az olyan területeket, amelyekben létszükséglet volt a személyes jelenlét, mint például a feldolgozóiparban, a turizmusban és a vendéglátásban. Ezekben az iparágakban a személyi kontaktusokkal járó veszély, a járvány miatti aggodalom, a motivációvesztés és a kilátástalanság jelentette a felmondás fő indokát. Mint Anthony Klotz mondta, a kutatócsoportjának tanulmánya azt is bizonyította, hogy az olyan szolgáltatással foglalkozó szektorokban, ahol nincsen szükség a személyes találkozásokra, már jobb volt a helyzet, legyen szó például az ételkiszállításról vagy az online tanácsadásról.

A nagy felmondás jelensége azonban ennél összetettebb, hiszen különösen a legfejlettebb nyugati országokban azt tapasztalták, hogy a nem kiszolgáltatott területeken is egyre gyakoribbak a munkahely-elhagyások, közöttük különösen a fiatalabb, 35 év alatti generáció tagjai döntöttek egyre gyakrabban az állásváltoztatás mellett.

Dr. Trautmann László, az OFA Nonprofit Kft. szakértője is úgy látja, hogy az új termelési kultúra térnyerése világszerte magával hozta a nagy felmondási hullám időszakát. Szerinte ebben a folyamatban két szélsőség alakulhat ki: az egyik, hogy a munkavállaló a tóparton üldögél és elmélkedik, a másik, hogy robotol.

– Abban biztosak lehetünk, hogy a munkavállalók nem lesznek munkanélküliek, hanem a harmóniát keresik, időnként fejvesztve, ami önmagában ellentmondás – véli Trautmann, aki szerint napjaink termelési kultúrája a szabad munkára, a kreativitás kiteljesítésére, az alkotás örömének a megtapasztalására épül. A munkavállalókat arra kell ösztönözni, hogy a folyamatos tanulás elégedetté tegye őket, és persze a cégeknek biztosítaniuk kell az ehhez szükséges közeget.
A bér és a juttatási rendszer csak az érem egyik oldala, a szakmai műhely kialakítása a másik.
– Bizonyos esetekben e nélkül nem fogjuk tudni megtartani a dolgozóinkat. Kulcskérdés a csapathoz tartozás és a tanulás. Tudomásul kell venni, hogy a vállalatban nem gépek vannak, hanem fejlődni vágyó emberek – válaszolta a Piac & Profit kérdésre a szakember.
Kezelni kell a kiégést is

Szintén erősen a pandémiához kötődő jelenség a kiégés, ami szintén indokolhatja a felmondásokat. A munkahelyi kiégés egy olyan állandó kimerültség, amely közvetlenül a mindennapi munkavégzéssel járó stresszhez kapcsolódik, és például fáradtsághoz, ingerültséghez, haraghoz és szomorúsághoz vezethet. A Mayo Klinika kutatása a kiégés legkönnyebben észlelhető jelei között azonosította az érzelmi és fizikális kimerültséget, a munkavégzés során jelentkező érdektelenséget, azt, ha valaki minimális energiát fektet be a feladatok teljesítésekor, valamint ha a sikeresen elvégzett feladatok után sem jön az elégedettség érzése.

A probléma nem új keletű, viszont a járvány időszakában minden eddiginél nagyobb gondot jelent, hiszen a monotonitás, a szokásos rutin és a munkahelyeken megszokott szociális interakciók hiánya komoly, a vártnál nagyobb megterhelést jelent a legtöbbeknek. Azt, hogy mekkora a gond, jól mutatja, a Limeade HR-tanácsadó cég kutatása: a megkérdezett 1000 amerikai felmondó több mint 40 százaléka a munkahelyi kiégést jelölte meg a távozása okaként.

Ha azt tartjuk szem előtt, hogy a járványhelyzet javulni látszik, és a hibrid munkavégzés feltételei kiépültek a mindennapokban, a kép egész fényesnek tűnhet, azonban a kiégés kezelésében szinte minden cég vezetésének van feladata. A megkeseredett, motivációt vesztett dolgozóknak szükségük van a járvány alatt emberarcúbbá vált menedzsment támogatására, hiszen az biztos, hogy megváltozott a világ – a munkavégzésben is.

hirdetés

Véleményvezér

Erősödik a nemzeti valuta és nő a tanárok fizetése a közelben

Erősödik a nemzeti valuta és nő a tanárok fizetése a közelben

Úgy néz ki a csehek pont fordítva csinálnak mindent, mint mi, pedig a szankciós politika őket ugyanúgy érinti, mint minket.
Megfenyegették Hadházy Ákost

Megfenyegették Hadházy Ákost

A falusi szálláshely pályázatból kastélyt építő fideszes polgármester megfenyegette Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt.
Hogyan soroznak az ukránok?

Hogyan soroznak az ukránok?

A rém és álhírek minden háborúnak természetes velejárói. Ezek között kiigazodni viszont fontos egy végzetes konfliktus idején.
Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Szomorú, de a nagy számok azt mutaják, hogy a korrupció nyugatról keletre tartva csak egyre nő. Hogyan lehetne megállítani?
Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Nagy vitatéma, hogy hasznosak-e az ársapkák, vagy nem. A benzin esetében nagy volt a bukta, de kérdés, mi lenne az élelmiszerek esetében.
Imádja a közpénzből vett luxust a fideszes polgármester

Imádja a közpénzből vett luxust a fideszes polgármester

Pétervására város fideszes polgármestere nemcsak kastélyt épített uniós pénz felhasználásával magának.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo