A cikk eredetileg a Piac&Profit legújabb számában jelent meg. A magazin emellett számos aktuális társadalmi és politikai kérdést feszeget pártatlanul, szókimondóan, miközben a vállalkozások számára is útmutatót ad a mindennapi boldoguláshoz. Vegye le a digitális könyvespolcról az exkluzív interjúkat és vállalkozói sikerrecepteket egyaránt tartalmazó lapot!

Azt nehéz vitatni, hogy a járvány időszaka mind a munkavállalók, mind a cégek számára rendkívül megterhelő volt, azonban ma már azt is látjuk, hogy a kép azért ennyire nem sötét. A mindennapokat megrengető változás előrelépéseket is hozott.

A járvány rákényszerítette a cégeket arra, hogy mozduljanak el a jól megszokottól: egyre inkább úgy tűnik, hogy az irodába menős, kilenctől ötig fixen dolgozós napoknak leáldoztak, a munkavállalók szabadsága pedig egyre csak nő. A legsikeresebben átálló cégeknél a vezetők szerepe is átformálódott.

Új szerepben a főnökök (Fotó: Christina Wocintechchat/Unsplash)

A legjobb főnökök ma már elsősorban nem menedzselnek, hanem támogatnak és igazgatnak. Ez egy olyan világban, ahol a GoodHire megrendelésére nemrég készült kutatásban a megkérdezett dolgozók 83 százaléka úgy vélte, a feladatait simán el tudja látni a főnöke nélkül is, mindenképpen kulcsfontosságú változás. A távmunkás, hibrid munkarendben sokkal könnyebb ledobni a tradicionális vezetői szerepet.

Hibrid munkakörnyezet

Sok cég számára a pandémia időszaka a digitalizáció és a hibrid munkavégzés terén hozott előrelépést, így egyre többen vállalják be a hibrid munkakörnyezet kialakítását. Hosszabb távon is arra rendezkednek be, hogy a dolgozók el tudják látni a feladataikat, bárhol is legyenek. Itt az alapvető technikai fejlesztések, úgymint a megfelelő számítógépek, az internetkapcsolat biztosítása mellett a humán erőforrás területén is feladatuk volt a vállalatoknak, és különösen a menedzsereknek, hiszen a hagyományos vezetői szerepet elhagyva támogatóvá és segítővé kellett válniuk, megőrizve ugyanakkor a munkaellenőrzési, valamint értékelési feladataikat is.

Ha a távmunka technológiai megoldásairól van szó, ez az egyik terület, ahol a legnagyobb fejlődés ment végbe, a cégek a „felhőbe menekültek” a járvány elől. Az Eurostat adatai alapján a 2018-ban mért 18 százalékhoz képest 2020-ban már a nem pénzügyi szektorban tevékenykedő hazai cégek negyede élt ezzel a technológiával. A könnyen kezelhető, a hagyományos megoldásokhoz képest a támadásokkal szemben is jóval biztonságosabb, ráadásul az esetleges baleset vagy káresemény ellen is megvédő felhőszolgáltatások ma már szinte minden munkavállaló mindennapjait átszövik, legyen szó akár a közös munkaplatformokról, a tárhelyekről, a biztonsági rendszerekről vagy éppen a kommunikációs szoftverekről. Ez a járvány előtti életben elképzelhetetlen lett volna a jelenlegi szinten.

A nagy felmondás és az új termelési kultúra

A nagy felmondással, mint fogalommal, először az A&M Egyetem professzora, Anthony Klotz állt elő. A teória szerint a járvány után a visszatérés a normális hétköznapokhoz azt hozza magával, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy új állás után néznek. Bár minimálisan Magyarországon is megjelent, a felmondási hullám elsősorban az Egyesült Államokban volt sokkoló méretű: a becslések szerint 2021 tavasza óta nagyjából 33 millió amerikai nézett új állás után.

A professzor egy interjúban a jelenség okait részben azzal magyarázta, hogy nagyon sokan hagyták el az olyan területeket, amelyekben létszükséglet volt a személyes jelenlét, mint például a feldolgozóiparban, a turizmusban és a vendéglátásban. Ezekben az iparágakban a személyi kontaktusokkal járó veszély, a járvány miatti aggodalom, a motivációvesztés és a kilátástalanság jelentette a felmondás fő indokát. Mint Anthony Klotz mondta, a kutatócsoportjának tanulmánya azt is bizonyította, hogy az olyan szolgáltatással foglalkozó szektorokban, ahol nincsen szükség a személyes találkozásokra, már jobb volt a helyzet, legyen szó például az ételkiszállításról vagy az online tanácsadásról.

A nagy felmondás jelensége azonban ennél összetettebb, hiszen különösen a legfejlettebb nyugati országokban azt tapasztalták, hogy a nem kiszolgáltatott területeken is egyre gyakoribbak a munkahely-elhagyások, közöttük különösen a fiatalabb, 35 év alatti generáció tagjai döntöttek egyre gyakrabban az állásváltoztatás mellett.

Dr. Trautmann László, az OFA Nonprofit Kft. szakértője is úgy látja, hogy az új termelési kultúra térnyerése világszerte magával hozta a nagy felmondási hullám időszakát. Szerinte ebben a folyamatban két szélsőség alakulhat ki: az egyik, hogy a munkavállaló a tóparton üldögél és elmélkedik, a másik, hogy robotol.

– Abban biztosak lehetünk, hogy a munkavállalók nem lesznek munkanélküliek, hanem a harmóniát keresik, időnként fejvesztve, ami önmagában ellentmondás – véli Trautmann, aki szerint napjaink termelési kultúrája a szabad munkára, a kreativitás kiteljesítésére, az alkotás örömének a megtapasztalására épül. A munkavállalókat arra kell ösztönözni, hogy a folyamatos tanulás elégedetté tegye őket, és persze a cégeknek biztosítaniuk kell az ehhez szükséges közeget.

– Bizonyos esetekben e nélkül nem fogjuk tudni megtartani a dolgozóinkat. Kulcskérdés a csapathoz tartozás és a tanulás. Tudomásul kell venni, hogy a vállalatban nem gépek vannak, hanem fejlődni vágyó emberek – válaszolta a Piac & Profit kérdésre a szakember.

Szintén erősen a pandémiához kötődő jelenség a kiégés, ami szintén indokolhatja a felmondásokat. A munkahelyi kiégés egy olyan állandó kimerültség, amely közvetlenül a mindennapi munkavégzéssel járó stresszhez kapcsolódik, és például fáradtsághoz, ingerültséghez, haraghoz és szomorúsághoz vezethet. A Mayo Klinika kutatása a kiégés legkönnyebben észlelhető jelei között azonosította az érzelmi és fizikális kimerültséget, a munkavégzés során jelentkező érdektelenséget, azt, ha valaki minimális energiát fektet be a feladatok teljesítésekor, valamint ha a sikeresen elvégzett feladatok után sem jön az elégedettség érzése.

A probléma nem új keletű, viszont a járvány időszakában minden eddiginél nagyobb gondot jelent, hiszen a monotonitás, a szokásos rutin és a munkahelyeken megszokott szociális interakciók hiánya komoly, a vártnál nagyobb megterhelést jelent a legtöbbeknek. Azt, hogy mekkora a gond, jól mutatja, a Limeade HR-tanácsadó cég kutatása: a megkérdezett 1000 amerikai felmondó több mint 40 százaléka a munkahelyi kiégést jelölte meg a távozása okaként.

Ha azt tartjuk szem előtt, hogy a járványhelyzet javulni látszik, és a hibrid munkavégzés feltételei kiépültek a mindennapokban, a kép egész fényesnek tűnhet, azonban a kiégés kezelésében szinte minden cég vezetésének van feladata. A megkeseredett, motivációt vesztett dolgozóknak szükségük van a járvány alatt emberarcúbbá vált menedzsment támogatására, hiszen az biztos, hogy megváltozott a világ – a munkavégzésben is.