Csökkent a hitelköltség, erősödött a háztartások részéről a bizalom, és aktívabban hiteleztek a bankok – mindezek eredményeképpen 2014-ben a lakossági lakáshitelezés 60 százalékkal bővült az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

A fokozódó állami szerepvállalásnak is köszönhetően a cégek jelenleg számos forráslehetőség közül választhatnak, azonban a vállalkozásoknak érdemes megfontolni, hogy a felvett hitel alacsony költségekkel, de bonyolult garanciával és adminisztrációval, vagy inkább magasabb kockázati felárral, de jóval egyszerűbb és olcsóbb járulékos költségekkel és adminisztrációval járjon.

Közeledik a karácsony, magas fordulatszámon pörög az ajándékok beszerzése. A vásárlásokkal párhuzamosan az áruhitelezés is jelentősen megnő, a webáruházak térhódításával pedig egyre többen igényelnek online áruhitelt.

A Kormány döntött a hallgatói hitelrendszerről szóló rendelet módosításáról, melynek eredményeképpen a hallgatói hitelezésben számos ügyfélbarát intézkedés lép életbe. A rendelet két lépcsőben lép hatályba, 2014. november 29-én, illetve 2015. február 1-jén.

Egy évvel, 2015 végéig meghosszabbította a jegybank a növekedési hitelprogram második pillérét. A döntés kedvező a vállalkozásokra nézve, akik eddig kivártak a beruházásaikkal.

Az idei év első hat hónapjában 57 százalékkal nőtt a háztartásoknak kihelyezett lakáscélú hitelek szerződéses összege, az előző év azonos időszakához képest. A bővülés összefügg a hitelkamatok kitartó csökkenésével, valamint a lakáspiacon tapasztalható fellendüléssel.

Öt éve nem látott csúcsot értek el a hitelfelvételek: egyre többen, egyre több kölcsönért folyamodnak a pénzintézetekhez. A felvett átlagos személyi kölcsön összege meghaladja az egymillió forintot és a többség már ezt is online intézi.

Az európai bankok több mint fele bővítené a hitelkihelyezést a következő fél évben. A hitelezési kedv felfutásának a kis- és középvállalkozások lehetnek a legnagyobb nyertesei, ebben a szegmensben enyhítenének leginkább a jelenlegi feltételeken a pénzintézetek.

Javulnak a hitelhez jutás feltételei a magyar vállalatvezetők többsége szerint. A hazai döntéshozók a regionális és a nemzetközi átlagnál is bizakodóbban látják a jelenlegi finanszírozási helyzetet – derül ki az EY Tőkebizalmi Barométeréből.

Tavaly már elkezdett felpörögni a lakáshitelek piaca, de még mindig messze elmaradt a válság előtti szinttől, ami az adásvételek alacsony szintjén is meglátszott. Idén várhatóan még olcsóbbak lesznek a lakáshitelek és kedvezőbb feltélekkel lehet majd pénzhez jutni.

Január elsejétől léptek életbe a Növekedési Hitelprogram (NHP) második szakaszának megváltozott feltételei. Emelkedett a maximális hitelösszeg, bővült a felhasználási lehetőségek és az igénybevevők köre is.

A hitelek törlesztésével párhuzamosan a kötelező tőkekövetelményre is kell figyelniük kell a kft.-knek a jövőben, a mindkettőhöz szükséges rendezett pénzügyi háttér megteremtésében segítséget jelent a faktoring.

A lakossági és a vállalati hitelezés is beindulhat az eurózónában 2014-ben, a nem-teljesítő hitelek idén év végén tetőznek az övezetben – derül ki az EY legfrissebb negyedéves Eurózóna Pénzügyi Előrejelzéséből.

Javult a szállítói hitelezéssel kapcsolatos kockázat, valamint a vitatott követelések megítélése. Emellett a vevőállomány forgási ideje és a fizetésképtelenségi eljárások is pozitív trendet mutatnak a Credit Manager Index (CMI) 2013. második negyedévének eredményei alapján. A hitelkockázati menedzserek a kockázati szint csökkenését jelzik előre a magyar gazdaságban.

A bankok többsége teljes mértékben nyitott új vállalati hitelek kihelyezésére – derül ki a KPMG Vállalathitelezési Hangulatindexéből. A hitelezési hajlandóság minden hitelcél esetén javult, de összességében még elmarad a 2011. tavaszi adatfelvételnél regisztrált szinttől. A bankok 40 százaléka a hitelkereslet növekedését érzékeli, de szektorszinten csak 30 százalékuk számít a hitelállomány növekedésére.

A hazai cégek forráshelyzete ugyan nem változott jelentősen 2012. ősz és 2013. tavasz között, a finanszírozási piac következő egyéves alakulásával kapcsolatos várakozások viszont határozottan javultak, s a forrásigény erősödése várható az MFB-indikátor tavaszi vállalati felmérésének eredményei szerint. A vállalkozások tényleges forrásbevonását azonban fékezheti a belföldi kereslet alakulása és a külső konjunktúra lassulása.

Vajon alaptalan félelem, hogy a pénzügyi szektor a kkv-kra terheli majd azt, amit máshol nincs módja érvényesíteni? A bankrendszer három éve veszteséges, s pénzügyi szakemberek számításai szerint az idén is az lesz. Nem képes lenyelni új terheket, így azokat részben vagy egészben áthárítják a fogyasztókra. Kérdés, hogy kikre, és milyen arányban. A lakosságot kemény fogyasztóvédelmi szabályok védik, a nagyvállalatoknak az érdekérvényesítő képessége erős, a mikro- és kisvállalatokra azonban egyik sem igaz.

A magyar faktorpiac fellendülését eredményezheti, hogy e finanszírozási tevékenység után nem kell pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni, így a GF Faktor Zrt. várakozásai szerint folytatódhat az a tendencia, hogy a kis- és középvállalatok a faktoringot részesítik előnyben, és ezzel finanszíroztatják magukat.

Novemberben a nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők, devizában nettó hiteltörlesztők voltak, hitelállományuk összességében csökkent, a forintkölcsönök kamatain pedig tetten érhető volt a jegybanki kamatcsökkentések hatása – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

Kétszer annyian tudtak pontos leírást adni a takarékszövetkezetekről 2012-ben, mint az azt megelőző évben, és a tavalyihoz képest egy fokozattal javult a hazai tulajdonú vidéki hitelintézetek megítélése is a TakarékBank legfrissebb felmérése szerint. A megkérdezettek 91 százaléka támogatta, hogy az egyenként túl kicsi pénzintézetek hálózatba szerveződve vegyék fel a versenyt a bankokkal.

A magyarok négyötöde a megélhetési költségek emelkedése miatt aggódik leginkább, és főleg emiatt 41 százalékuk úgy látja, hogy a következő egy év során saját háztartása anyagi helyzete is tovább romlik. Megtakarítással csak a válaszadók egynegyede rendelkezik, de egyre jellemzőbb a megfontolt költekezés és az átgondolt hitelfelvétel.

Forrás van. A külső finanszírozás elérésének feltételei egyszerűen felvázolhatók. Teljesíteni ezeket… Nos, ez már bonyolultabb.

A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésére. A Piac&Profit 9 hazai bankot kérdezett a témában. Cikksorozatunk e részében az UniCredit Bank válaszait adjuk közre.

A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésére. A Piac&Profit 9 hazai bankot kérdezett a témában. Cikksorozatunk e részében a Raiffeisen válaszait adjuk közre.

A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésére. A Piac&Profit 9 hazai bankot kérdezett a témában. Cikksorozatunk e részében az OTP válaszait adjuk közre.

A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésére. A Piac&Profit 9 hazai bankot kérdezett a témában. Cikksorozatunk e részébenaz az MKB válaszait adjuk közre.

A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésére. A Piac&Profit 9 hazai bankot kérdezett a témában. Cikksorozatunk e részében a K&H válaszait adjuk közre.

A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésére. A Piac&Profit 9 hazai bankot kérdezett a témában. Cikksorozatunk e részében az FHB válaszait adjuk közre.

A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésére. A Piac&Profit 9 hazai bankot kérdezett a témában. Cikksorozatunk e részében az Erste Bank válaszait adjuk közre.

A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésére. A Piac&Profit 9 hazai bankot kérdezett a témában. Cikksorozatunk e részében a CIB Bank válaszait adjuk közre.

A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésére. A Piac&Profit 9 bankot kérdezett meg a témában. Cikksorozatunk e részében a Budapest Bank válaszait adjuk közre.

Eredményesen működő, kivitelezhető tervekkel rendelkező vállalkozás finanszírozására van elérhető banki forrás. A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalatok hitelezésére is, a feltételeket pedig folyamatosan közelítik e gazdálkodói kör igényeihez. A hitel ára azonban egyelőre szinte megfizethetetlen.

A kormány, határozatban kezességet vállalhat akár magánszemély, akár vállalkozás tartozására, az erről szóló rendelet módosításával a kormány könnyítette a bank adóssal szembeni kötelezettségeit - a módosítás a keddi Magyar Közlönyben jelent meg, és szerdától hatályos.

A vállalati hitelpiacon az idén nem várható javulás. A szűk források, az emelkedő hitelköltségek újabb megpróbáltatásokat jelenthetnek a válság korábbi hullámait túlélő, forráshiányos vállalkozások számára. A finanszírozás területén is szemléletváltásra van szükség.

Bár továbbra is jelentősen elmarad az elmúlt két év azonos időszakában mért értéktől, 2012 júniusában emelkedett a GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének értéke az első negyedévhez képest. A hitelfelvételi kedv némiképp az eddigieknél is alábbhagyott.

A belföldi halasztott fizetések 72%-os aránya miatt 2012-ben a kis és közepes vállalkozások viselik a magyar gazdaság finanszírozási kockázatának túlnyomó részét - derül ki az Atradius Fizetési Szokások Barométer legfrissebb adataiból. A négy kelet-közép-európai ország vállalatközi fizetési szokásait vizsgáló felmérés szerint a hazai vállalkozások által kiállított belföldi számlák értékének közel 1/3-át határidőn túl egyenlítik ki, a megkérdezettek pedig nem számítanak a helyzet látható javulására a következő hat hónapban.

A vállalatok finanszírozásában továbbra is előkelő helyet foglal el a bankhitel, ám a gazdasági válság kitörése óta eltelt három év során jelentősen zsugorodott azon vállalkozások köre, melyek e finanszírozási formát terveznék igénybe venni. A banki és pályázati finanszírozással szemben a tulajdonosi kölcsön és tőkeemelés szerepe ugyanakkor erősödik - derül ki a GfK Hungária Corporate Banking Monitor felméréséből.

Az európai vállalati számlák értékének közel egyharmadát késve egyenlítik ki, 6 százalékuk legalább 60 napja lejárt, míg 3 százalékukat sohasem fizetik ki - derül ki az Atradius Hitelbiztosító 13 nyugat- és dél-európai ország, valamint Törökország vállalati fizetési szokásait áttekintő legfrissebb tanulmányából. Az Atradius Fizetési Szokások Barométer szerint a helyzet Görögországban a legrosszabb, ahol a 90 napon túli tartozások aránya megközelíti a 20 százalékot.