A hitelintézetek a mikro- és kisvállalatok ügyleteiben általában úgy járnak el, mint a lakosságnak kínált módozatoknál: a termékek hasonlóak, s a kondíciók változtatásánál, illetve ezek meghirdetésénél is jellemzően azonos az alkalmazott gyakorlat, például hatvan nappal a módosítás bevezetése előtt számos intézmény nyilvánosságra hozza az új kondíciókat. A vállalkozásoknak ez jó, hiszen lényegesen egyszerűbben eligazodnak a termékek között, s a feltételek változása esetén is hasonló lehetőségeik vannak, mint a lakosságnak. Van idejük mondjuk szolgáltatót váltani, ha kedvezőbb ajánlatot találnak máshol.

Nincsenek fogyasztóvédelmi szabályok

Doubravszky György, pénzügyi ombudsman - kép: PP Archív, Fotó: Förster Tamás

Az azonban, hogy a bankok – mondhatni önkéntesen – ezeket a szabályokat alkalmazzák, nem azt jelenti, hogy a szabályok betartása számon kérhető rajtuk. A lakossági termékekkel azonos fogyasztóvédelmi szabályok ugyanis már hiányoznak: a pénzügyi fogyasztóvédelem kizárólag természetes személyekre vonatkozik (már a magánvállalkozó sem számít azonban ilyennek), a vállalkozók nem fordulhatnak panaszaikkal ehhez az intézményrendszerhez. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) kapott tájékoztatás szerint úgy tűnik, ezzel az érintettek tisztában vannak.

– Nagyon ritkán fordul elő, hogy vállalkozás fogyasztóvédelmi problémával keresi meg a felügyeletet – mondta Binder István, a PSZÁF szóvivője. – A rendszer régóta változatlan, a piaci szereplők ismerik, megszokták azt – tette hozzá.

Mindez azt jelenti: a kisebb vállalkozásoknak esélyük sincs arra, hogy a pénzügyi szektorral kapcsolatos problémák megoldásában segítséget kapjanak. Így volt ez az elmúlt években a devizahitelezéssel összefüggő kérdések rendezése során is. A lakossággal szemben a devizában kedvezőtlen szerződési feltételekkel eladósodott cégek senkihez sem fordulhattak, s várhatóan ez történik majd most is, a tranzakciós illeték bevezetésével összefüggő díjváltozásoknál. (A magyar bankszektor szereplői nincsenek abban a helyzetben, hogy „lenyeljék” a tranzakciós illetéket.)

A verseny nagy úr

Segítségre a Magyar Bankszövetségtől sem számíthatnak a vállalkozások, jóllehet az elmúlt években a pénzügyi szektorral kapcsolatos problémák kezelésében igen konstruktívan közreműködött az intézmény. Miként azt a szakmai szervezetnél a Piac & Profit megkeresésére elmondták: a versenyszabályok nem teszik lehetővé, hogy a tranzakciós illeték áthárításával összefüggésben bármilyen lépést tegyenek, esetlegesen ajánlást fogalmazzanak meg tagjaiknak.

Sütő Ágnes, a szervezet kommunikációs és marketingvezetője viszont rámutatott: a verseny nagy úr. Bár a jogszabályok megengedik a bankoknak, hogy a költségnövekedést (így például a tranzakciós illetékből eredő többletterhet) díjaikban érvényesítsék, azok a piaci szereplők, amelyek a mikro- és kisvállalati területen kívánnak erősíteni, áraikat is ennek megfelelően alakítják majd. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bankok a díjaikat a piaci mozgásoknak megfelelően folyamatosan igazítják, így a költség átvállalás/áthárítás mértékéről március végén lehet majd becslést adni.

Vállalkozókat is véd a pénzügyi ombudsman

Ez viszont csekély vigasz azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a bankköltségei most változtak hátrányosan, s esetlegesen olyan térségben tevékenykednek, ahol a „verseny sem úr”, mert esetleg nincs. Halvány reménysugarat jelenthet az idén létrehozott pénzügyi ombudsmani intézmény. A biztoshoz a pénzügyi szervezetek eljárásaival kapcsolatos panaszokkal lehet fordulni magánszemélyként, és a programjában az egyéni vállalkozók és a mikrovállalkozások képviselete is szerepel.

– Korábban magánvállalkozó voltam. A saját bőrömön tapasztaltam azokat a problémákat, amelyekkel a kis cégek szembesülnek – mondja az év elejével a pozícióra kinevezett Doubravszky György.

E szegmens legnagyobb problémái között a biztos a körbetartozást és az adminisztrációs terheket emelte ki, amelyek orvoslásában a jövőben aktív szerepet kíván vállalni. Az idén az általa vezetett igen kis létszámú intézmény fókuszában még a devizahitelezéssel kapcsolatos problémák állnak, és e területen is nyitottak a vállalkozói problémák megismerésére, azok megoldásában való aktív részvételre.

Bár az ombudsmantól egyelőre nem várhatunk gyors beavatkozást, mindenkit bátorít, hogy panaszaival keresse meg az intézményt. Jól előkészített javaslatok esetén mindent megtesz majd annak érdekében, hogy a problémákra megoldást találjanak.

Bizalomra van szükség a piaci szereplők között

A pénzügyi biztos a magánszemélyek, egyéni vállalkozók és mikrovállalatok érdekeit hivatott védeni. Az ombudsmannak a klasszikus biztosi feladatokon – a konkrét ügyekkel kapcsolatos vizsgálati, jogszabály-alkotási és jelentési kötelezettségeken – túl fontos szerepe lesz a pénzügyi kultúra fejlesztésében: abban, hogy közérthetően ismertesse a fogyasztók által gyakran tapasztalt problémákat és azok lehetséges kezelését.

Doubravszky György lapunknak elmondta: három program indítását tervezi. A pénzintézetek és az ügyfelek kapcsolatának rendezését célozza majd a „Bankárom a barátom” kezdeményezés, illetve a pénzügyi ismeretek bővítését a „Barátom a pénz” program. Az adóhivatal és az adózók közötti kapcsolat pozitív irányú elmozdulása érdekében pedig útjára indulhat a „Barátom a revizor” akció. A programok a piaci szereplők közötti bizalom kialakítását célozzák, ami persze hosszú folyamat.

A pénzügyi ombudsman víziójában intézménye mintegy rendező pályaudvarként felkarolja majd a civil kezdeményezéseket, s ajánlások megfogalmazásával segíti a változások elindulását. A területen tevékenykedő valamennyi intézménnyel jó munkakapcsolatra törekszik. Komoly kritikákat is megfogalmazott ugyanakkor a jelenlegi rendszer számos sajátosságával összefüggésben: álláspontja szerint például nem megfelelő az a gyakorlat, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatos perekben ítélkező bírókat bankárok oktatják.

Arról, hogy a gyakorlatban milyen eredményeket hoz majd Doubravszky György igen sajátos, az itthon megszokottól számottevően eltérő szemléletmódja, korai lenne nyilatkozni. Eddigi pályája során saját cégében (Bagolyvár) 1990-től üzleti könyveket adott ki. A nyilvánosság a Hiteltársulás egyik alapítójaként ismerte meg, amely civil szövetség eredetileg azért jött létre, hogy olcsó hitelt szerezzen a végtörlesztéshez. Miután így nem jártak sikerrel, saját bank alapításába kezdtek. A Webbank részben állami, részben civil részvétellel állhat fel, a tervek szerint, még az idén.

Az ombudsmani kinevezés elfogadásával Doubravszky György átruházta korábbi érdekeltségeit.