A tavalyi év jó hírrel indult a lakáshitelek piacán: január elsejével pozitívan változtak az állami kamattámogatott hitelek feltételei, az év elején látott új lakáshitel kihelyezési volumen megduplázódott az év harmadik negyedévére, illetve az év végén a csökkenő alapkamat miatt a lakáshitelek kamatai is egyre mélyebbre süllyedtek. A havi hitelezési volumen 100 százalékos növekedése mögött azonban jórészt a bázishatás áll; 2013 elején csaknem évtizedes mélységben volt az új lakáshitel kihelyezések összege, a teljes hiteldíj mutató pedig csak az év végével jutott a 2010-es szint alá. Mindazonáltal ezek egyértelműen pozitív jelek, de trendfordulóról még korai lenne beszélni. A fellendüléshez a lakáshitelek keresleti oldalán is változásra lenne szükség, a háztartások várakozásainak, jövőbe vetett bizalmának kellene erősödnie, hogy a hitelezés beinduljon. Az Otthon Centrum Hitel Center (OCHC) szerint 2014-ben nagyságrendileg 10 százalékos volumen bővülés várható az új hitelek kihelyezésében, és a hitelfeltételek további javulása.
Az előző évvel összehasonlítva 2013-at már az olvadás évének nevezhetjük. A háztartások több jelzáloghitelt vettek fel, a várakozásaik is javultak valamelyest. Ezzel egyidejűleg a bankok is kezdtek visszatérni az aktív hitelezésre; több és kedvezőbb konstrukcióval, valamint igazán vonzó akciókkal jelentek meg a piacon. „2014-ben várhatóan folytatódik ez a trend: lassan, de tovább csökkennek a kamatok, újabb, még kedvezőbb hitelkonstrukciók jelenhetnek meg a piacon. A kihelyezett piaci volumen optimális esetben akár 10 százalékkal is nőhet” - mondta Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center (OCHC) ügyvezető igazgatója. „Várhatóan a támogatási rendszer; a szocpol, és a kamattámogatás feltételei tovább enyhülhetnek, ezzel is segítve a családok lakáshoz és hitelhez jutását.”- tette hozzá a szakértő.
Jobb feltételek
A 2013-as év az átlagos THM csökkenéséről szólt, az év elejei 11,5 százalékról 8,7 százalékra mérséklődött októberre a háztartásoknak nyújtott átlagos hitelköltség mutató az MNB adatai szerint. „A 2012-es csökkenés még inkább a végtörlesztés utáni korrekciónak volt tekinthető, 2013-ban, főleg az év végén, már az alacsony kamatkörnyezet húzta lefelé a lakáshitelek átlagos hitelköltség mutatóját. Soha nem látott mélységbe kerültek a hitelkamatok, köszönhetően a jegybanki alapkamat, ill. a BUBOR változásának.” - mondta Bánfalvi László – „2013 végére bizonyos esetekben a piaci kamatozású hitelek kamatai már alacsonyabbak– az egyébként szintén nagyon versenyképes – állami kamattámogatású konstrukciók kamatainál. Fontos azonban látni, hogy az állami támogatású konstrukcióknál alacsonyabb kamatokat jobbára csak nagyon jó bonitású, prémium ügyfelek kaphatnak.
Egy másik fontos változás volt az állami kamattámogatott hitelek kondícióinak változása az év elején. 2013. január 1-től lényeges változások történtek az állami kamattámogatás rendszerében. Egyrészt az 5 éves támogatási időszakon a korábbi csökkenő támogatási összegeket az 5 év alatt végig fix támogatási összegek váltották fel. Ez egy 5 millió Forintos, 20 éves futamidejű, használtlakás vásárlásra igényelhető hitel esetében a teljes támogatási időszakon 150.000 Ft-tal nagyobb támogatást jelent a 2012-ben érvényes szabályokhoz képest, az időértéket figyelmen kívül hagyva. Emellett emelkedett a támogatott hitel maximális értéke, újépítésű lakások esetén 10 millióról 15 millió, használt lakások esetén pedig 6 millióról 10 millió Forintra. Végül, használtlakás vásárlás esetén nem csak a maximális támogatott hitelösszeg növekedett, hanem a lakás értékének felső korlátja is 15 millió Forintról 20 millió Forintra. Ez azért érdemi változás, mivel így mind az újépítésű, mind a használt lakások esetén a maximális támogatott hitel 50 százalékot tesz ki a lakás árából.
2013 októberében csaknem 15 milliárd forintnyi új lakáscélú hitelt helyeztek ki a bankok háztartások számára. Ez a szám 2013 februárjában még 7,7 milliárd volt. A növekedés csaknem 100 százalékos, ez azonban nagyon csalóka, hiszen csaknem egy évtizede nem volt olyan alacsony az egy hónapban kihelyezett új lakáscélú hitelek összege, mint az idén februárban. A volumen azonban még így is jelentősen elmarad a válság előtti szinttől. Érdekesség, hogy a 2008 októberében, egy hónap alatt elért csaknem 90 milliárdos szintet az idei évben az első nyolc hónap alatt tudta csak átlépni a piac.
A volumen az OCHC előrejelzése szerint nagy valószínűséggel 10 százalékkal fog nőni 2014-ben, az idei évhez viszonyítva. Mivel a piaci kamatok bizonyos esetekben már most a kamattámogatott hitelek kamat szintje alatt vannak, elképzelhető, hogy a támogatási rendszert át kell gondolni, úgy, hogy az kövesse a piaci trendet. „Prognózisunk szerint rövidtávon a kamatok már csak enyhén csökkenő tendenciát fognak mutatni.” – tette hozzá Bánfalvi László. – „2014-ben több banknál általánossá válhat a hosszabb kamatperiódus, ami meglátásunk szerint az ügyfelek körében is egyre népszerűbb lesz. A hosszabb periódus biztosíthatja, hogy egy esetleges későbbi kamatemelés esetén is hosszabb ideig megtarthassák a jelenlegi alacsony kamatszintet.” Jövőre a hitelcélok tekintetében továbbra is a használt lakás vásárlási hitelek dominanciája fog fennmaradni. Az átlagos hitelnagyság csak abban az esetben változna érdemben, ha a lakásárak is emelkednének, de a lakáspiaci prognózisok ismeretében erre 2014-ben egyelőre nem számíthatunk.
