A vásárlás nem éppen élvezetes időtöltés, amikor a napi rutin részét képezi. Akciók után kutakodni, árakat összehasonlítani és megtalálni a legkedvezőbb ajánlatot nem is olyan könnyű, mint azt gondolnánk. Sőt, néhány termék esetében kifejezetten nehéz; olyan, mintha egy almát hasonlítanánk össze egy körtével. A termékcímkék és az árcédulák feladata lenne, hogy segítsék az eligazodást, de sok esetben a fogyasztók nem tudják, hogyan használják ezeket.

A 2013-as trendeket nézve azt hinnénk, hogy az apróhirdetési oldalakon is a számítástechnikai cikkek és az okostelefonok iránt érdeklődtek a leginkább, pedig nem! Meglepő, de a Jófogás.hu keresési statisztikái szerint a tavalyi évben Simson motorra, kerékpárra, babakocsira és fehérorosz traktorra vágytak a legtöbben, sőt előkelő helyen szerepeltek a lovak is.

„Kevés a vevő!”, „Keveset vásárolnak az emberek”. Ismerősek ezek a panaszok? A kiélezett versenyben minden korábbinál nagyobb a tétje, hogy vásárlásra ösztönözzük potenciális vevőinket, majd megtartsuk őket hosszú távon is.

Az ünnepek előtt a háztartások egyre többet költenek csokoládéra. A háztartások átlagos költésének emelkedése leginkább a szaloncukorra kiadott összegekben figyelhető meg, viszont az is látszik, hogy a kimért termékek iránti kereslet változásában tetten érhető a vásárlók növekvő árérzékenysége is.

Európa-szerte több európai háztartás rosszabb pénzügyi helyzetben van, mint két vagy három éve – és ötévnyi recessziót, megszorítást és növekvő munkanélküliséget követően nem képesek időben kifizetni a számláikat. Számos európai országban a gazdaság fellendülése mellett a növekvő munkanélküliséggel párhuzamosan az általános fogyasztói bizalom csökken, a vásárlóerő gyengül, a kifizetések pedig akadoznak- derült ki az Intrum Justita Fogyasztói Fizetési Jelentéséből, mely 21 országban több mint 10 000 fő részvételével vizsgálta a fogyasztói fizetések alakulását.

Az elektronikai gépekhez és telefonokhoz vagyunk a leghűségesebbek. A szolgáltatások terén a mobilszolgáltatók viszik a pálmát, bankot azonban előbb váltanának a magyarok, mint sampon márkát - derül ki a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat ötvennyolc országban végzett felméréséből.

Gyakorlatilag minden harmadik bevásárló kosárba kerül a zöldség, vagy gyümölcs. Az őszi és téli időszakban talán felértékelődő zöldségek vásárlásának havi eloszlása egyenletesebb, gyümölcsre legtöbbet júliusban és augusztusban költenek a fogyasztók.

Egyre többen térnek át a cigaretta otthoni töltésére, mivel így lényegesen olcsóbban tudják „előállítani” a füstölnivalót, mint ha megvásárolnák a kész cigarettát, ráadásul azt kevesebb dohánnyal is töltik meg, mint a dohánygyárak.

Az egyes üzlettípusok vásárlói köre nem zsugorodott tovább 2013 első hat hónapjában, sőt a főként alacsony árakkal és széles választékkal hódító hipermarketek, a független kisboltok és a hazai láncok újabb vásárlókat is tudtak nyerni. A korábbi évekhez képest jelentős fejlődés figyelhető meg a bankkártyás fizetések arányában.

Honfitársaink kedvelik és gyakran fogyasztanak is húst. A GfK Hungária adatai szerint a szárnyasok és sertéshús népszerűsége és fogyasztása hasonló méreteket ölt, marha- és vadhús viszont ritkábban és kevesebbeknek kerül a tányérjára. Különösen e két utóbbi – jellemzően drágábban elérhető – kategória esetében figyelhető meg különbség a fogyasztók iskolázottsága és jövedelmi helyzete mentén.

A szeszesitalok forgalmának mintegy negyede származik borértékesítésből. Bár a vásárlói kör az utóbbi két évben tizedével zsugorodott, a fogyasztó háztartások által immár jellemzően havonta vásárolt mennyiség növekedett.

A kilencvenes évek közepén a hazai háztartások nagyjából egyharmadnyi fizetést áldoztak élelemre, és ez a mutatószám mára sem változott sokat, ami jól mutatja, hogy a fogyasztás szerkezetváltása, amely egyben a gazdaság modernizációját is jelenti, lassan halad előre.

Az idei második negyedévben a műszaki tartós fogyasztási cikkek értékesítése 14 százalékkal bővült Magyarországon a megelőző év azonos időszakához viszonyítva a piac adatait összesítő GfK TEMAX mutatószám szerint. E növekedés legjavát az egyébként két számjegyű növekményt generáló szórakoztató elektronikai és a telekommunikációs piac, valamint az a fotópiac adta, amelynek az eladásai nem egészen tíz százalékkal gyarapodtak.

Ha ropogtatásról van szó, a magyarok leginkább a tejfölös ízeket kedvelik, a németek viszont a magyar paprikára voksolnak. A franciák és az angolok sósan szeretik a chipset, míg a lengyelek igazi ínyencek, ha burgonyaszeletekről van szó. A kontinensünkön Norvégiában fogy a legtöbb chips, míg mi magyarok igazán mértéktartóak vagyunk.

Négyből három internetet használó magyar felnőtt vásárolt már a világhálón – derül ki a GfK Hungária Digital Connected Consumer tanulmányának aktuális adataiból. A magyar online vásárló főként telekommunikációs eszközt és kiegészítőket, biztosítást, könyvet, üdülést rendel valamely webshopban, és leggyakrabban bankkártyaadatainak a megadásával egyenlíti ki a számlát.

A magyarok fele szívesen kínálja vendégeit chipsszel, egyharmaduk pedig baráti összejövetelekre is burgonyás ropogtatnivalót visz. A tavasz és a jó idő miatt több programot szervezünk, több időt töltünk barátainkkal, ilyenkor szívesebben fogyasztunk sós snackeket is. A magyarok fogyasztását nem fogta vissza a chipsadó.

Az elmúlt 20 év borfogyasztási szokásait vizsgálva kiderül: egyre kevesebb bort iszunk. Már inkább csak kóstol a magyar. Ma az átlagborfogyasztó már jóval kevesebb mint 30 liter bort iszik meg évente. A 20. század első felében az egy lakosra jutó évi borfogyasztás átlagosan a 40-50 litert is meghaladta.

Töretlenül növekszik a világhálón böngészéssel töltött idő, s egyre hosszabban időzik az átlagos nethasználó mobil eszközökkel az internetre csatlakozva – főként egyéb módon kevéssé kitölthető idejében. A netezők többsége a 35 év alatti korosztályból kerül ki

A szűnni nem akaró válság újraírja megszokott fogyasztói reflexeinket: csak arra áldozunk, amire muszáj, további igényeinket pedig alternatív módszerekkel elégítjük ki. Az online közösségi platformok virágzásával a fogyasztás is közösségivé vált: a csoportok erejével próbáljuk visszaverni a recesszió újabb és újabb hullámait.

A fogyasztók értékelése alapján választották ki azt a 12 terméket, amelyek az idén elnyerték az Év Terméke díjat - közölte a versenyt szervező Product of the Year Kft.

Miért rendelünk külföldről? A magyarországi vásárlók számára is az ár és a termékek elérhetősége a döntő, csakúgy, mint a régió többi országában – derül ki a PayPal fogyasztói kutatásából, amit Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában végzett 12.000 vásárló megkérdezésével.

A GfK Hungária az idei évre a fogyasztás csökkenését, jövőre pedig stagnálását prognosztizálja. A háztartások költési szerkezetében jelentős változások történtek az elmúlt évtizedben, minek eredményeképpen főként az élelmiszerek és az élvezeti cikkek, valamint a ruházkodás terén fogták vissza a fogyasztást. A változások negatívan érintették a hazai tartós fogyasztási cikkek piacát is - a térségben tapasztalható egyébként pozitív trendek ellenére. Külön figyelmet érdemel az online értékesítés növekedése még akkor is, ha az élelmiszer termékek piacán részaránya még elenyésző.

A nagy sportesemények kapcsán a sör és a sós ropogtatnivalók forgalmának emelkedésére számítanak a gyártók, kereskedők. Az elmúlt hat év adatainak vizsgálata alapján azonban nem mutatható ki egyértelmű összefüggés a rendezvények és a vásárlások között.

Bár továbbra is jelentősen elmarad az elmúlt két év azonos időszakában mért értéktől, 2012 júniusában emelkedett a GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének értéke az első negyedévhez képest. A hitelfelvételi kedv némiképp az eddigieknél is alábbhagyott.

A kiskereskedelmi forgalomban a hőség alatt nő az ásványvíz-, sör- és jégkrémeladás. Az elmúlt napok meleg időjárása miatt lényegesen emelkedett a nyári szezonális termékek iránti kereslet.

2020-ra kevesebb szegény nemzet lesz, a jómódú országok pedig még nagyobb gazdagságra tesznek szert. Magyarország az évtized végére már az érett fogyasztói csoportba fog tartozni, ahol a legtöbbet szórakozásra és egészségügyre költenek, ahol az állam nem gondoskodik az ellátásról.