A magyar fogyasztó a magyar bort szereti

Az elmúlt 20 év borfogyasztási szokásait vizsgálva kiderül: egyre kevesebb bort iszunk. Már inkább csak kóstol a magyar. Ma az átlagborfogyasztó már jóval kevesebb mint 30 liter bort iszik meg évente. A 20. század első felében az egy lakosra jutó évi borfogyasztás átlagosan a 40-50 litert is meghaladta.

Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Itthon is a vörös a menő – Kép: SXC

A magyarok borfogyasztási szokásai nem sokban térnek el a világ más országainak az ízlésvilágától. A brit Wine Intelligence piackutató intézet korábbi felmérése szerint legszívesebben a vörös bort issza a kínaiak 79, németek 57, amerikaiak 49 és britek 44 százaléka. A fehér bor a második legkedveltebb három országban. Ez alól csak Kína kivétel, itt  a rosé  népszerűbb, mint a fehér bor.

A magyarok ízlésvilága azért is változott az elmúlt időben, mert a rendszerváltást követően a hazai piacokon is megjelentek azok a nemzetközi bormárkák, amelyek a világon mindenütt befolyásolják a borfogyasztók ízlésvilágát.

„A magyar fogyasztók kosarában – a vörösek és a fehérek mellett – egyre többször jelennek meg a rosé borok is, amelyek főként a tavaszi, nyári időszakban kelendőek a boltokban" – mondta Varga Bálint, a Badacsonyörsön található Varga Pincészet vezetője.

Ugyanakkor a magyarok továbbra is hűségesen, többnyire hazai termékeket vesznek, pedig most már Európa sőt az egész világ borválasztéka a rendelkezésünkre áll, és a piacon egyre inkább élesedik a fogyasztók kegyeiért folytatott verseny.

„Ezért kellene a magyar borászatoknak nem csupán szép, kiegyensúlyozott magyar borokat készíteni, hanem olyan olyan borokat is, amelyek nyomot hagynak a fogyasztóban, amelyekre visszaemlékeznek, és a több ezer elemű kínálatból újra ki fogják választani" – mondta a 12 millió palack bort forgalmazó pincészet vezetője.

Kettészakadt a szakma

A borászati ágazat nyereséges, árbevétele emelkedik, EU-támogatása pedig hosszú távon biztosított, sőt növekszik a 2007–2013-as támogatási ciklushoz képest. Azzal azonban ideje leszámolni, hogy a legnagyobb borászatok a legismertebb márkanevek is egyben, a 20 legnagyobb árbevételű borászati vállalatból 13 a jelek szerint nem is rendelkezik saját szőlőterülettel.

A 2011-es, azaz az utolsó, jelenleg hozzáférhető mérlegadatok összesítése szerint a szőlőbor-előállítást főtevékenységként végző magyarországi cégek 92 milliárd forint árbevétel mellett összesen 186 millió forint adózott eredményt értek el – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Az ezt megelőző három évben az ágazat árbevétele 82 és 84 milliárd forint között ingadozott, 2007-ben viszont még 94 milliárd forint volt. Ágazati szakértők szerint az értékesített bor mennyisége valójában nem esett vissza 2008 és 2010 között sem, arról van szó csupán, hogy ebben az időszakban literenkénti tételes jövedéki adó terhelte a bort, ami miatt megnőtt az illegális értékesítés.

Véleményvezér

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút 

Lehet, hogy a világ legértelmetlenebb háborújának vagyunk tanúi.
Romániának semmi baja az ukránokkal

Romániának semmi baja az ukránokkal 

Románia nagy üzleteket köt Ukrajnával.
A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca

A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca 

Halálos járvány pusztít a magyar szőlőkben.
Kétpártrendszer felé halad az ország

Kétpártrendszer felé halad az ország 

Politikatörténeti különlegesség előtt áll Magyarország.
Sorban állás az ukránok drónjaiért

Sorban állás az ukránok drónjaiért 

Most már Ukrajna segíti Irán ellen az USA-t.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo