A pénzügyi válság óta folyamatosan romlik a fogyasztói közérzet, mely újabb mélypontját érte el. A válaszadók az 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 3,6-re értékelték saját országuk jelenlegi helyzetét. Magyarország a sereghajtók között foglal helyet 2,6-es osztályzattal, hazánknál csak Portugália (2,4) és Spanyolország polgárai (2,5) borúlátóbbak. A tavalyi évhez képest egyedül Nagy-Britanniában és Romániában látják kedvezőbbnek a helyzetet. Az elhúzódó válság gyökeresen alakítja át jól bevált fogyasztói reflexeinket: a megkérdezettek 17 százalékának bár pénze lenne, egyszerűen nincs kedve vásárolni – derül ki a „Cetelem Körkép 2013” nemzetközi fogyasztói felmérés eredményeiből.
Egységben az erő: közösségi fogyasztással optimalizálunk
A tartósan megváltozott körülmények gyökeresen új, alternatív fogyasztói megoldásokat hívnak életre. Előtérbe kerül a közösségi fogyasztás, amit katalizál a mobileszközök forradalma és a közösségi média is, mely soha nem látott kapcsolat-felvételi lehetőségeket és információforrást biztosít. Fogyasztási döntéseink során egyre fontosabbak a közösségi hálózatokon gyűjtött információk és vásárlásainkat is egyre inkább okos eszközök, internet és a közösségi hálózatok segítségével bonyolítjuk. Mi magyarok különösen rajongunk a közösségi médiáért: a vizsgált országok közül nálunk a legnagyobb, több mint 50 százalékos a penetráció.
Drága új termék helyett egyre szívesebben vásárolunk használt cikket, csereberélünk és hasznosítunk újra, ehhez kiváló keretet nyújtanak az internetes aukciós oldalak. A vizsgált országok közül hazánk ebben is élen jár, 83 százalékban gondoljuk úgy, hogy az elkövetkező években használt cikket fogunk vásárolni.
A közösségi fogyasztás további, egyre terjedő formái a hazánkban is népszerű csoportos vásárlás, illetve a megosztás is: többek között autót, barkácsárut és háztartási gépet vásárolunk és használunk közösen.
Ésszerűbben fogyasztunk, és ez jó!
Ami a spórolást illeti, elsősorban a sport- és szabadidő felszerelésekre, a lakberendezési cikkekre, és az utazásra fordított kiadásokat vágjuk vissza. Van, amin továbbra sem spórolunk: élelmiszerre, egészségügyre, és a közlekedésre fordított kiadásokat egyáltalán nem, vagy csak kismértékben csökkentjük. Nem költünk kevesebbet távközlésre sem, ami azt mutatja, hogy mobiltelefon és internet hozzáférés nélkül már nem boldogulunk.
A fogyasztói ésszerűség jegyében jó ár/érték arányú termékekre vadászunk. Szeretjük a diszkontáruházakat és szívesen vásárolunk saját márkás termékeket is. Magyarok újra az élmezőnyben: a megkérdezettek háromnegyede tervezi, hogy az elkövetkezendő években a mennyiség helyett a minőséget helyezi előtérbe.
Zöldre váltunk: egyre fontosabb a fenntarthatóság
A gazdasági kényszeren és a digitális eszközök rohamos terjedésén túl egy harmadik tényező, a környezet védelme is befolyásolja fogyasztásunkat. Szinte minden európai ügyel arra, hogy csökkentse a víz-, áram- és üzemanyag fogyasztást. Hasonlóan magas arányban nyilatkozták a válaszadók, hogy inkább szezonális zöldséget és gyümölcsöt vásárolnak (91 százalék), előnyben részesítik a tartós háztartási- (85 százalék) és technikai eszközöket (83 százalék), és ügyelnek arra is, hogy kevesebb hulladék keletkezzen (88 százalék).
