A termékek és szolgáltatások éves kiadásainak 43 százalékos, azaz 12 ezer milliárd dolláros emelkedését jelzi világszerte a következő tíz év során az A.T. Kearney tanulmánya a globális jólétről és fogyasztási szokásokról. A 86 ország és 30 év adatainak (1990-2020) elemzésével készült kutatás szerint a kiadások negyedét az Amerikai Egyesült Államok teszi ki, melyet a BRIC országok követnek: Kína, India, Brazília és Oroszország. A növekedés majdnem felét a tartós fogyasztási cikkek és a szállítási és egészségügyi kiadások fedik le, egytizedét az élelmiszeripari termékek, míg a cipők és egyéb ruházati cikkek csak három százalékot tesznek ki.
A tanulmány azt vizsgálta, hogy a különböző piacokon a lakosság mire költ, milyen tényezők befolyásolják a fogyasztási mintázatukat, és ez idővel miként változik. Míg az életszínvonal emelkedésével a fogyasztói szokások előre jelezhetően változnak és kiforrottá válnak, a tanulmány szerzői megállapították, hogy a fogyasztói szokások alakulását nem befolyásolják a földrajzi vagy kulturális határok. A tanulmány 12 globális, hosszú távon stabil fogyasztási mintázatot azonosított, amely alapján az országok négy fő csoportba - alap, feltörekvő, gyarapodó és érett - sorolhatóak. (A tudatosabb fogyasztás fellendítené a gazdaságot az EU szakemberei szerint.)
Az alap fogyasztói csoportba a globális populáció negyede tartozik (1,8 milliárd fő), akik 1,4 ezermilliárd dollárt költenek évente. Az évtized végéig a fogyasztásuk növekedése a teljes növekedésnek csupán 2 százalékát fogja kitenni, aminek az oka, hogy India és Azerbajdzsán időközben átkerül a feltörekvő csoportba. Ennek a csoportnak a fogyasztói jellemzően élelemre és testápolásra költik jövedelmük nagy részét.
A feltörekvő csoport 2 milliárd főt foglal magába, a Föld népességének 29 százalékát, 4,6 ezer milliárd dollár éves fogyasztással. A tanulmány előrejelzése szerint az évtized végéig a csoport népessége 3,4 milliárd főre nő, és összesen 10 ezer milliárd dollárt fognak költeni. Olyan országok tartoznak ide, mint Brazília, Kína, Izrael, Szaúd-Arábia, Dél-Korea, vagy Ukrajna. A fogyasztók jövedelmének emelkedésével ebben a csoportban jellemzően a telekommunikációs szolgáltatások és az oktatás kiadásai jelentősen növekednek.
Az A.T. Kearney Magyarországot a gyarapodó fogyasztói csoportba sorolta, amelybe Argentína, Bosznia-Hercegovina, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Macedónia, Mexikó, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Törökország, Türkmenisztán és Uruguay tartoznak. Ebbe a csoportba a tanulmány nagyjából 600 millió főt sorol, akik 2,5 ezer milliárd dollárt költenek évente. 2020-ra a csoport népessége nem változik, de fogyasztásuk 1,1 ezer milliárd dollárral nő, mely a globális fogyasztásemelkedés 10 százalékát teszi ki. Az évtized végéig Magyarország Bulgáriával és Szerbiával együtt átkerül az érett fogyasztói csoportba.
„Ezeken a piacokon a fogyasztók kevésbé összpontosítanak az alapvető szükségleteikre és kiegyensúlyozottan költenek testápolásra és szórakozásra. Ezzel együtt viszonylag sokat költenek telekommunikációs szolgáltatásokra és keveset egészségügyre, mivel ez utóbbit a még állami egészségügyi ellátó rendszerek biztosítják" - magyarázza Branko Žibret, az A.T. Kearney Partnere.
Az érett fogyasztók csoportja csupán 1,2 milliárd főt foglal magába. Ők 20 ezer milliárd dollárt költenek évente. 2020-ra a csoport népessége 1,3 milliárd főre fog nőni 25 ezer milliárdos fogyasztással. A következő évtized 12 ezer milliárdos fogyasztásnövekedésének 45 százalékát az érett fogyasztói szokásokkal rendelkező országok fogják kitenni. Többek között Ausztria, Belgium, Csehország, Görögország, Kanada, Németország, Olaszország, az Egyesült Államok és Svédország tartoznak ebbe a csoportba. Ezek a fogyasztók jelentékeny összegeket költenek szórakozásra és egészségügyre, ahol az állam nem gondoskodik az ellátásról. Ezeken a piacokon a fogyasztás várhatóan három szektorban - tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások, szállítás és egészségügyi szolgáltatások - fog leginkább növekedni az évtized végéig.
„Míg az érett piacok fontosak maradnak a termelő és szolgáltató vállalatok számára, 2020-ra a feltörekvő országok a globális fogyasztás több mint negyedét fogják kitenni és ez nagyon vonzóvá teszi őket a globális vállalatok számára" - mondta Branko Žibret.
A tanulmány több érdekes összefüggésre is rámutat. Például, míg a legszegényebb fogyasztók a jövedelmük nagy részét a létfenntartáshoz szükséges termékekre költik, ők azok, akik a legtöbbet költenek dohánytermékekre. Ezzel szemben a jómódú fogyasztók nemcsak az olyan kategóriákban, mint a szállodai és pénzügyi szolgáltatások töltenek be domináns szerepet, hanem az egészségügyi szolgáltatások, és az újságok és magazinok fogyasztásának kategóriáiban is.
