Mára harmadannyi időt töltünk hipermarketekben, mint tíz éve, és fogyasztási szokásaink megváltozása már minden ágazatra jelentős hatással van, így a turisztikai szegmensre is – emelte ki előadásában Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója, a BGF docense a Kiterjesztett marketing című konferencián a Budapesti Gazdasági Főiskolán.
„A hazai fogyasztói magatartásra az egyik legerősebb hatást ma a társadalmat szétfeszítő általános bizalmi válság gyakorolja” – jelentette ki a szakember, és hozzátette: bár 2012 utolsó negyedévében a bizalmi indexek stagnáltak a korábbi negyedévek csökkenéséhez képest, ez mégis inkább csak azt jelenti, hogy „az emberek beárazták 2013-at, és nem várnak sem túl sok rosszat, sem túl sok jót”. Mint kiemelte, a 2013-as első két negyedév adatai vízválasztóak lehetnek, hiszen amennyiben a bizalmi index emelkedésnek indul, az akár a fogyasztás növekedését is előre jelezheti.
Érdemes ugyanakkor óvatosan bánni az előrejelzésekkel, hiszen a fogyasztói magatartás másik meghatározó összetevője a háztartások rendelkezésére álló jövedelem. Általános tétel, hogy a csökkenő dinamikájú jövedelmek csökkenő fogyasztást eredményeznek. Napjainkra pedig a vásárlások lassan olvadó élményjellege oda vezet, hogy harmadannyi időt töltünk hipermarketekben, mint tíz éve. Mára az élmény megélése áttevődött az ésszerű és megengedhető vásárlási aktus keresésébe.
A fogyasztói szokások megváltozása ugyanakkor kihatással van egyéb iparági szegmensekre is. A házon kívüli (Out of Home) étkezés mértéke a válság előtti állapothoz képes 30–50 százalékkal esett vissza, a jó nevű, fővárosi éttermek az elmúlt években harminc százalékkal kevesebb vendéget szolgáltak ki. A probléma továbbgyűrűzik, hiszen ma a gasztronómia az egyik hajtóereje a nemzetközi turizmusnak. Ahol nincsenek magas színvonalú éttermek, oda a kiemelt vásárlóerejű látogatók sem utaznak.
