A szeszesitalok kiskereskedelmi forgalmában viszonylag erőteljes szerepet játszik a bor a maga közel 25 százalékos részesedésével. A legnagyobb részesedést a sörök hasítják ki a megvásárolt összes mennyiségből, annak mintegy kétharmadát adva. A pezsgő és az égetett szeszesitalok részesedése a teljes értékesített mennyiségből lényegesen alacsonyabb. Ugyanakkor a magasabb árak eredményeképpen az értékbeli forgalomból már jelentősebb ez utóbbi kategória részesedése – a GfK Hungária háztartások napi fogyasztási cikk vásárlásait monitorozó Háztartáspanel adatok szerint.
Magyarországon minden második háztartás vásárol bort valamilyen rendszerességgel, az elmúlt három évet vizsgálva azonban ez az arány csökkenő tendenciát mutat: két évvel ezelőtt még tízből hat háztartás tartozott a borvásárlók közé, azóta viszont közel 10 százalékkal szűkült a vásárlói kör. Ugyanakkor az értékesített bormennyiség némi növekedést mutat, ami annak köszönhető, hogy bár kevesebb a vásárló, az intenzívebb fogyasztók továbbra sem mondanak le e nemes italról, sőt az egy háztartásra jutó mennyiség növekedett. Bíztatóan alakult az elmúlt években a vásárlási gyakoriság, mely immáron átlagosan havi szintű. Az egy háztartás által egy évben megvásárolt mennyiségben is növekedés tapasztalható: egy-egy vásárló háztartás az év során átlagosan 32-33 liter bort vesz meg, ami 11 százalékkal magasabb a két évvel ezelőtti adatnál. Szintén emelkedik az úgynevezett kosárméret: egy alkalommal átlagosan körülbelül 3 palack (mintegy 2,6 liter) kerül a kosárba.
A borvásárlási szokások alapján kirajzolódnak bizonyos jellemző fogyasztói szegmensek. Így például az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvendő rozé borok egyértelműen kedveltebbek a fiatalok, illetve a fővárosiak körében – a 40 évnél fiatalabb korosztályban tízből négyen a rozét részesítik előnyben a fehér-, illetve vörösborokkal szemben. Az idősebb korosztályok szíve inkább a száraz fehér-, illetve vörösborok felé húz. Szintén kedveltebb a rozé a magasabb jövedelmű háztartások körében.
