Bár a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának vetne véget az OECD akcióterve, a jóhiszeműen adózó vállalkozások, köztük magyar cégek is az adóelkerülés elleni küzdelem áldozataivá válhatnak. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szerint ugyanis a tervezett intézkedések túl bonyolulttá tehetik a nemzetközi adórendszert és akár kettős adóztatást eredményezhetnek, amellyel a nemzetközi kereskedelmet és ezzel együtt a gazdasági növekedést is veszélyeztetik.

Nincs többé svájci banktitok. Svájc az 52. állam, amely aláírta az automatikus információcserére vonatkozó multilaterális kompetens hatósági megállapodást. A magyar cégek számára amúgy is fogynak az offshore menedékek.

Több százmilliárd dollár lehet az az összeg, amit illegálisan olyan nemzetközi céghálózatokon, különleges adóstruktúrákon csatornáznak át, amelyek tényleges haszonhúzói ismeretlenek. A sokszor adócsalást, pénzmosást, korrupciót leplező struktúrák Magyarországon is komoly problémákat okoznak.

A múlt héten 50 másik országgal együtt Magyarország is aláírta azt a nemzetközi adóügyi információcseréről szóló megállapodást, amely alapján a csatlakozó államok már 2017-től automatikusan továbbíthatják egymás felé az adózási szempontból lényeges bankszámla adatokat.

Nemzetközi adótervezésre létrehozott struktúrák egyre gyakrabban buknak meg a valós gazdasági jelenlét hiánya miatt. Mind külföldi, mind pedig magyar adóhatóságok manapság alaposan elemzik: az adott társaságnak van-e gazdasági kötődése ahhoz az országhoz, amelyben létrehozták.

Sok kisvállalkozás úgy kíván enyhíteni adóterhein, hogy költségként számol el jó néhány, tevékenységéhez egyébként nem kapcsolható beszerzést. Tippeket adunk arról, mit ne vegyünk semmiképp cégünk számára, „adóoptimalizálás” céljából.

Az elmúlt időszakban Magyarországon is elterjedtek azok az adótervezési technikák, amelyek arra épülnek, hogy egy társaság kettős adózási illetőséggel rendelkezik, azaz egy adott országban van bejegyezve, viszont egy másikban rendelkezik ügyvezetéssel. Ezzel nem csupán adózási előnyökhöz juthat a cég, de jogi kockázatait is mérsékelheti vagy akár kivédheti. Ugyanakkor, nem árt tisztában lenni az ezzel járó számviteli és adminisztrációs előírásokkal.

Hazánkban is változásokat hoz a nemzetközi adóelkerülés elleni küzdelem. Véget vetnének a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának a G20 pénzügyi vezetői, akik hétvégi, ausztráliai értekezletükön tárgyalták meg az OECD erre vonatkozó javaslatait.

Csaknem két évvel ezelőtt jelentette be Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter, későbbi jegybankelnök, hogy az országban működő minden pénztárgépet be kell kötni a NAV-hoz. Az azóta eltelt időszakban az átállásra kötelezettek valószínűleg százszor is elátkozták azt a napot.

A feketegazdaság a magyar GDP 22 százalékára rúgott 2013-ban, míg Szlovákiában 15, Ausztriában 7,5 százalék volt ugyanez az arány. Az elmúlt években a feketemunka mértéke hazánkban csak 1 százalékkal csökkent.

Már egy ideje újabb és újabb bejelentéseket hallani, hogy most már aztán vége a szép időknek: bezárulnak a kiskapuk azok számára, akik megpróbálják eltitkolni a külföldi számlákon elhelyezett vagyonból származó, vagy ilyen számlákra érkező jövedelmeiket.

A rezsióradíj önmagában nem tesz rendet a biztonsági cégek piacán, mivel mindenki a zsebbe fizetésben érdekelt. Csak a megrendelőre kiterjesztett felelősség segíthet a szektor fehérítésében.

Az OECD által kiadott áfa-iránymutatás olyan, alapelvi szintű ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek segítségével az áfasemlegesség alkalmazásával a kettős adóztatás vagy nem adóztatás kizárása és a piacsemlegesség elve érvényesülne.

Az EU Megtakarítási Irányelve már hosszú évek óta automatikus információcserét ír elő a tagállamoknak, amely alapján az adóhatóságok hozzájuthatnak állampolgáraik más tagállamokban fenntartott bankszámlaadataihoz. Az Irányelv azonban csak a magánszemélyek nevén lévő bankszámlákra terjed ki, így alkalmazását könnyű volt kikerülni egy cég – tipikusan offshore cég – közbeiktatásával. A napokban elfogadott módosítás alapján 2017-től megszűnik ez a kiskapu: a tagállami pénzintézetek kötelesek lesznek az offshore cégek bankszámlái mögötti magánszemély tulajdonosokat is azonosítani és a róluk begyűjtött információt a hazai adóhatóságaiknak megküldeni. Ez lényegesen szűkíteni fogja a vagyonok eltitkolásának lehetőségét – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Több szakember és hivatalos forrás sincs tisztában azzal, hogy máig nem lépett hatályba a 2010-ben megkötött amerikai–magyar kettős adóztatási egyezmény, ezért továbbra is a korábbi, az 1979-es adóegyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Áfacsalások, fiktív számlák, cégtemetők szerepeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavalyi legnagyobb fogásai között. A tisztességes cégeknek sem árt vigyázniuk a csaló partnerekkel, mert nekik is kellemetlen perceket szerezhetnek a revizorok.

Bírósági perekben kiszabott súlyos pénzbírságokat megelőzendő, időben kimentett vagyonokkal, adófizetés elől eldugott bevételekkel, üzlettársak vagy házastársak közötti válási huzavonák miatt eltüntetett értékekkel és vagyoni jogokkal vannak tele a Cook-szigetek. A miniállam joggyakorlata arról híres, hogy blazírtan fittyet hány mindenféle és -fajta külföldi bírói végzésre.

A vállalatok és vagyonkezelők tulajdonosi láncolatainak végén álló személyeket nyilvános regiszterben tartsák nyilván az uniós országokban: ezt tartalmazza az a pénzmosás elleni szabálytervezet, amelyet kedden fogadott el az Európai Parlament.

A pénzmosás elleni intézkedések alaposan leterhelik a bankokat. A megkérdezettek szerint a szabályozás túl gyorsan változik, a végeredmény pedig következetlen és nem egységes, ezért a bankok szabályozásnak való megfelelésre fordított kiadásai rendszeresen meghaladják a tervezettet.

Mérsékelten ugyan, de csökken azon magyar cégek száma, melyek tulajdonosa valamely offshore országbeli cég. Ciprus tavaly májusi pénzügyi összeomlásával csökkent ugyan az országban székelő magyar cégtulajdonosok száma, de még így is a Seychelles-szigetek és Hollandia mellett itt van a legtöbb tulajdonos bejegyezve.

Az anya- és leányvállalatok adózási szabályait meghatározó irányelv módosításával zárná be a társasági adóztatás uniós rendszerében lévő kiskapukat az Európai Bizottság. A módosítás célja az adóelkerülés törvényes módjainak szűkítése az Európai Unión belül.

Magyarország adóegyezményeinek köszönhetően egyre kevesebb országban érezhetik magukat biztonságban az eltitkolt jövedelmek és vagyonok tulajdonosai. Magyarország novemberi csatlakozása az OECD többoldalú adóügyi együttműködési egyezményéhez tovább növeli majd az információszolgáltatást lehetővé tevő megállapodások számát.

Adómentes jövedelemszerzést és visszamenőleges információszolgáltatást is lehetővé tesz a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között létrejött, speciális, kettős adóztatást kizáró egyezményt.

Nincs közvetlen hatása a közelmúltban aláírt svájci–magyar adóegyezményre az alpesi ország csatlakozása az OECD nemzetközi adóügyi együttműködést szabályozó többoldalú egyezményéhez, de egyértelműsíti Svájc szándékát az információszolgáltatatás lehetőségének és kereteinek a kialakítására.

A parlament honlapján közzétett, új magyar–svájci adóegyezmény ratifikálásával lehetővé válik, hogy a hazai adóvizsgálatok során a magyar hatóságok hozzájussanak az adóalany svájci jövedelmeivel kapcsolatos információkhoz.

Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt írt alá Magyarország Svájccal, a megállapodást az Országgyűlés várhatóan a napokban ratifikálja. Amint az egyezmény hatályba lép, a NAV a magyar adózók svájci jövedelmeiről széles körben kaphat információt, és az adatok kiadásának a banktitokra hivatkozás sem lehet akadálya.

Mostantól az EU-tagállamok egyszerűbben kezdeményezhetik a fordított adózás kibővítését, és gyorsabb az elbírálás is. A Piac&Profit szakértője elmondja, mit jelent ez a vállalkozásoknak a gyakorlatban.

Kétéves adóharmonizálási akciótervvel indít hadjáratot a nemzetközi cégstruktúrák miatt alacsony adóteherrel működő multinacionális vállalatok ellen az OECD, hívja fel a figyelmet a MAZARS. Az OECD szerint a helyi adózási szabályok közötti különbségek kihasználása miatt akár milliárdos éves adóbevételektől eshetnek el azok az országok, amelyekben ezek a cégek ténylegesen működnek.

A költségvetési hiány szintje nem csak az európai államoknak okoz súlyos problémákat. A megoldást sokan az adócsalás és az eddig jogszerűnek tartott adóelkerülés elleni küzdelemben látják.

Az Európai Unió Tanácsának heti ülésén kiemelt kérdésként szerepelt az adóelkerülés elleni küzdelem. A tagállami vezetők ugyan csak kevés konkrét kérdésben hoztak érdemi döntést, az ülés mégis jól mutatja az unió szintjén jelenleg zajló koncepcióváltást.

Bizony lassan a végükhöz közelednek azok az idők, amikor még el lehetett dugni az adómentesen „szerzett” jövedelmet egy svájci számlán, vagy egy ciprusi garázsba bejelentett cégen keresztül lehetett milliárdokat tisztára mosni. Egyre fokozódik ugyanis a nyomás az adóparadicsomként számon tartott országokon, hogy lazítsanak a banktitok szent tehénként kezelt intézményén és sorra adják be a derekukat még olyan legendásan renitens területek is, mint a Kajmán-szigetek, Lichtenstein, vagy a Virgin-szigetek.

Ausztria kész tárgyalni az ország banktitokra vonatkozó szabályainak fellazításáról. Mindeddig Luxemburg és Ausztria voltak azok a kiváltságos tagállamok, melyek a banktitok megőrzéséért cserébe élhettek azzal a lehetőséggel, hogy a külföldi bankszámlák hozamából forrásadót vontak le, és annak egy részét – a számlatulajdonos nevének közlése nélkül – átutalták az érintett országának. Mindez számtalan, jelenleg ausztriai bankokban található, magyar állampolgárok által elhelyezett betét sorsát is érintheti a közeljövőben.

Sem a gazdasági helyzet, sem a hazai adózási szabályok nem befolyásolták érdemben a magyar cégek offshore országok iránti érdeklődését, az folyamatosan nő. Az offshore sokak számára jelenthet lehetőséget, de fontos mindig tudni a határt az adóelkerülés és az adótervezés között!

Postaládacégek, offshore-számlák, fiktív teljesítések: a világ 170 országára terjed ki az az offshore-hálózat, amelyet titkos iratok megszerzésével leplezett le egy nemzetközi újságíró konzorcium. Az adatok a számlaszámok, ügyletek mellett 130 ezer offshore-ban érintett személy nevét is tartalmazzák, köztük magyarok is lehetnek.

A feketegazdaság mértéke Magyarországon eléri a bruttó hazai termék 22–25 százalékát, azaz évente közel 7000 milliárd forintot. A magyarországi adórendszer leginkább a szerényebb körülmények között, bérből és fizetésből élőket, valamint a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtja, miközben a természeti erőforrásokkal való pazarlást, a környezet szennyezését és az adók elkerülését nem fékezi.

A kormányzat új kétoldalú egyezményt szeretne kötni Svájccal, amelynek hatására radikálisan csökkenne az adóeltitkolás lehetősége, és a magyar adózók külföldi számlákon lévő pénzei hosszú távon a magyar adóbevételeket növelnék. Kérdés, hogy teljesülhet-e teljes egészében az elképzelés. Amerikában más módon szedi be a pénzt az adóhivatal.

Most először mondta ki a bíróság, hogy egy felszámolás során megszűnő cég névleges (stróman) vezetője és árnyékvezetője is személyesen felelős a vállalkozás által ki nem elégített tartozásokért.

Az OECD módosította a kettős adóztatás elkerüléséről szóló modellegyezményének információcsere cikkét és a hozzá tartozó kommentárt. Ez a változás azért jelentős, mert így a magyar adóhatóság is hatékonyabban léphet fel azokkal szemben, akik külföldön próbálják eltitkolni jövedelmüket.