Közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a tavalyi legnagyobb fogásai toplistáját. A csalók több száz céget károsítottak meg tavaly is, ezért a tisztességes vállalkozásoknak nagyon ügyelniük kell partnereikre. Noha a NAV idei ellenőrzési irányokat meghatározó tájékoztatójában nem szerepel a méltányos megközelítés fogalma, az adóhatóság idén is figyelembe veszi, hogy az adózói kötelezettség megsértése mögött mi áll, szándékos adóelkerülés, vagy csak hiba. Ugyanakkor kellemetlen perceket szerezhet minden cégvezetőnek, ha a revizorok átnézik a könyvelést egy figyelmetlenül befogadott vagy kiállított számla miatt, amit az adócsaló partnernél találtak, az ellenőrök ugyanis a jóhiszemű cégekre is rászállnak!
A Piac & Profit szakértői segítségével összeszedtük, mit tegyünk, és mit ne tegyünk ellenőrzés esetén.
Márpedig erre komoly az esély, mivel az adócsalások mértékét hazánkban 1-2 ezer milliárdra becsülik, de egyes vélemények szerint ennek a duplája is eltűnhet a feketegazdaságban. Íme a tavalyi év legkirívóbb esetei.
Tízezer embert károsított meg a cégtemető
A NAV Bűnügyi Főigazgatósága és a rendőrség közös nyomozócsoportja leplezte le azt a bűnszervezetet, amely mintegy félezer céget bevonva adócsalást, költségvetési csalást, csalást, sikkasztást, csődbűncselekményt, számvitel rendjének megsértését és közokirat-hamisítást követett el. Sorra buktatták be a cégeket, helyükre nyomban új társaságok léptek, amelyek szintén rövid időn belül eltűntek. A cégtemető jellemzően sok alkalmazottat igénylő területen dolgozott, a cégek őrzés-védelemmel, takarítással, munkaerő-kölcsönzéssel, szállítmányozással foglalkoztak. Mindeközben több ezer munkavállalót alkalmaztak feketén, akik után többnyire nem fizettek járulékot, bevételeiket fiktív számlákkal ellensúlyozták. A bűncselekményekkel okozott kár több milliárd forintra tehető.
Csaknem 800 millió forintos kárt okozott az államnak egy olajjal kereskedő bűnszervezet, amely mintegy 3 milliárd forint értékű ipari olajat forgalmazott. Az áru szlovák és román gazdálkodóktól származott, és papíron szövevényes számlázási láncon futott keresztül. A közbeiktatott cégek egyike sem fizetett áfát, és olyan is volt, amelyik visszaigényelt adót a fiktív számlák révén. A felderített bűncselekmény mozzanatai ráadásul több számlázási láncra is utalnak. A csalók ezekben repceolajjal, gombokkal, sőt drágakövekkel is üzleteltek. Az okozott kár biztosítására mintegy 600 millió forint értékben zároltak 34 autót, 126 hektár ingatlant és 3 bankszámlát.
Közvetítői díjról szólt a 12 milliárdos számla
Egy szegedi gazdasági társaság egyetlen, 12 milliárd 65 millió forint értékű fiktív számlával próbált általános forgalmi adót visszaigényelni, azonban ezt a NAV pénzügyi nyomozói és adóellenőrei megakadályozták. A háttérben egy olyan közvetítői szerződés állt, amely Magyarország éves cukorfogyasztását meghaladó mennyiségű kristálycukor adásvételéről szólt. A nagykőrösi közvetítő fiktív számlája alapján egy szegedi kft. 2 milliárd 565 millió forint általános forgalmi adót próbált visszaigényelni, azonban a kísérlet fennakadt az ellenőrzésen.
További eseteket itt olvashat!
Virágkereskedőkre és webáruházakra ügyel most a NAV
Fokozott ellenőrzésekbe kezdett az észak-magyarországi régióban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kereskedelmi és szolgáltatói vállalkozóknál. A virág- és dísznövény-kereskedők, autógumi-forgalmazók és szervizek, vendéglátóhelyek, szépségszalonok, ruhatisztítók, taxisok, iskolai büfék és webáruházak számíthatnak ellenőrzésre. A revizorok hétvégén és az esti órákban is ellenőrzik a számla- és nyugtaadást, a forgalmazott árucikkek eredetét és a foglalkoztatás szabályszerűségét.
Az ellenőrzések célja a versenysemlegesség biztosítása, az adóelkerülés kiszűrése, és a fogyasztók védelme. Az ellenőrök fokozott figyelmet fordítanak továbbá az online pénztárgépek bevezetésével kapcsolatos kötelezettségek vizsgálatára, illetve szükség esetén segítik, tájékoztatják az adózókat a jogszerű működés érdekében.
