Offshore: mekkora a kockázat?

Már egy ideje újabb és újabb bejelentéseket hallani, hogy most már aztán vége a szép időknek: bezárulnak a kiskapuk azok számára, akik megpróbálják eltitkolni a külföldi számlákon elhelyezett vagyonból származó, vagy ilyen számlákra érkező jövedelmeiket.

Befellegzik a trópusi adóparadicsomoknak? - Kép: Pixabay

Magyarország új adóegyezményt írt alá Svájccal, adóügyi információcserére vonatkozó egyezményt kötött Guernsey-vel, és más adóparadicsomokkal is ilyen egyezmények megkötésére készül. A legfejlettebb országok vezetőinek nyomására az OECD is újabb és újabb, az adóeltitkolás megfékezését célzó ajánlásokat és munkaanyagokat tesz közzé. Az érintettek számára nyilván égető kérdés: Mi is a helyzet, hol tart ez a folyamat, mekkora a kockázat most, és meddig van még egyáltalán idő tenni valamit? - tette fel a kérdést Keményfy István a Mazars szenior adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.

Mi is ez az információcsere?

Információcsere mindig is volt az érintett országok között, ha kötöttek adóegyezményt, vagy – mivel az adóparadicsomoknak számító országok értelemszerűen nem, vagy csak néhány országgal kötöttek a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezményt – ha kifejezetten az adóügyi információcserére vonatkozó egyezményt kötöttek. Az effajta egyezmények a 2000-es évek elejétől kezdtek elterjedni, mára már több száz van hatályban és még számos további előkészítés alatt. Alapesetben és eleinte ez az információcserére vonatkozó kölcsönös kötelezettségvállalás azonban csak annyit jelentett, hogy az együttműködő hatóságok egymás kifejezett kérésére adták át a rendelkezésre álló – konkrét, adott ügyre, adott személyre vonatkozó, célzott – információt. A néhány éve kezdődött, és egyre nagyobb hullámokat verő fölhajtás nem ekörül, hanem az ún. automatikus információcsere körül van. (A Stabilitási Számla nyitásával viszonylag olcsón meg lehet úszni az offshore vádakat!)

Mit jelent az automatikus információcsere? Mindenekelőtt olyan, az adóalanyok nagy tömegére, meghatározott jövedelemtípusokra vonatkozón, rutinszerűen összegyűjtött információk rendszeres időközönkénti kicserélését, amelyeket az ún. forrásország (vagyis, aki az adott jövedelmet a saját törvényei alapján belföldi forrásból származó jövedelemként adóztatja) ad át az ún. rezidens országnak (vagyis annak az országnak, ahol a külföldről származó jövedelemre szert tett személy adó szempontból illetőséggel bír).  Ezek értelemszerűen olyan információk, amiket a forrásország saját adóztatási céljaira egyébként is összegyűjt. A dolog természetéből adódóan az automatikus információcsere szempontjából kulcsfontosságú, hogy a forrásország rendelkezzen az érintett személyek illetőségére vonatkozó információval.

Még mindig Ciprus a magyar offshore paradicsom
Mérsékelten ugyan, de csökken azon magyar cégek száma, melyek tulajdonosa valamely offshore országbeli cég. Ciprus tavaly májusi pénzügyi összeomlásával csökkent ugyan az országban székelő magyar cégtulajdonosok száma, de még így is a Seychelles-szigetek és Hollandia mellett itt van a legtöbb tulajdonos bejegyezve.
Az automatikus információcsere jogi alapja

Mi az automatikus információcsere jogi alapja? Mindenekelőtt a fejlett országok által kötött adóegyezmények alapjául szolgáló OECD modellegyezmény 26. cikkelye. Ez a cikkely a szerződő felek között kölcsönösségi alapon írja elő az információcserét, a lehető legszélesebb alapokon. Ebbe beleértendő mind a kérésre történő – adott adóalany(ok)ra vonatkozó – mind pedig az automatikus információcsere, de beleértendő például a kockázatelemzési módszerekre, vagy az adóelkerülési technikákra vonatkozó információk cseréje is.  Az OECD tagállamok között a Kölcsönös Adminisztratív Segítségnyújtásról megkötött sokoldalú egyezmény<1> 6. cikkelye is rendelkezik az automatikus információcseréről, de fontos tudni, hogy ez a cikkely kifejezetten megköveteli, hogy a felek az automatikus információcsere köréről és módjáról kössenek egyezményt. Az EU tagállamok számára automatikus információcserét ír elő a kamat- és kamattípusú jövedelmek körében az ún. Megtakarítási Direktíva<2>. Az adminisztratív együttműködésről szóló direktíva<3>pedig a munkajövedelmek, az igazgatótanácsi javadalmazások, a nyugdíjak és életbiztosításokból és az ingóságokból származó jövedelmek körére ír elő információcserét.

Miért jó az automatikus információcsere?

Elég nyilvánvaló: a) akkor is segít az eltitkolt jövedelmek földerítésében, ha az adóhatóságnak nincs semmilyen előzetes információja, azaz nincs tudomása olyan tényről, ami alapján célzottan kérhetne információt; b) elriasztja az adózókat az adóeltitkolástól, vagyis növeli az adóbevallási hajlandóságot; és c) ezen keresztül növeli a költségvetési bevételeket, és javítja a adórendszer igazságosságát. Két érdekes tény, ami jól mutatja, hogy milyen fontos az automatikus információcsere. (i) Közismert, hogy az EU Megtakarítási Irányelv lehetővé teszi, hogy azoktól a számlatulajdonosoktól, akik elkerülik az adatszolgáltatást (ami aztán bekerül az automatikus információcserébe), magas forrásadót vonjanak le a kifizetők. Svájci források szerint a számlatulajdonosok 75%-a inkább ezt választotta, mint az adatszolgáltatást; (ii) Norvégiában az adóegyezmények alapján az egyes partnerektől kapott információk alapján a materiális nagyságú külföldről származó jövedelmek közel 39%-át nem jelentették a norvég illetőségű adózók, ugyanez az arány Dániában 40% volt – és itt a köztudottan magas adófizetési hajlandóságú skandináv adózókról beszélünk!

Néhány releváns tény a magyar adózók szempontjából

Magyarország 2013. szeptember 12-én aláírt ugyan egy új adóegyezményt Svájccal, amit nagyon rövid időn belül, október 21-én ki is hirdetett, de ennek egyelőre nincs jelentősége. Az egyezmény csak akkor lép hatályba, ha azt Svájc is ratifikálta. Nem hivatalos forrásból származó hírek szerint Svájc ezzel különösebben nem siet. Nyilván az EU-val folyó tárgyalásokkal összhangban kíván lépni ebben az ügyben is. Egyelőre tehát a régi, 1982-ben kihirdetett adóegyezmény van hatályban Svájccal. Mégis mit hozott az új – egyelőre még nam hatályos – svájci egyezmény és a többi Magyarországnak? Noha az alapjául szolgáló OECD modellegyezmény és annak hivatalos értelmezése lehetővé tenné, hogy a 26. cikkelybe beleértsék az automatikus információcserét, a szerződő felek kifejezetten kikötötték, hogy jelen esetben az nem értendő bele! Tehát egyelőre úgy áll a dolog, hogy ha hatályba lép is az egyezmény, akkor is csak kérésre indul az információszolgáltatás Svájc részéről. (A környező országokba jellemzően meghalni járnak a magyar cégek.)

Parkolópályán a magyar-amerikai adóegyezmény
Több szakember és hivatalos forrás sincs tisztában azzal, hogy máig nem lépett hatályba a 2010-ben megkötött amerikai–magyar kettős adóztatási egyezmény, ezért továbbra is a korábbi, az 1979-es adóegyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Guernsey-vel kötött, 2013. szeptember 11-én aláírt adóügyi információcsere egyezményt Magyarország október 21-én kihirdette, és 2014. január 29-én Guernsey is törvénybe iktatta, így az március 7-én hatályba lépett. A Jersey-vel kötendő információcsere egyezmény szövegét január 28-án aláírták a felek, ratifikálásra vár. Kormányhatározatok vannak továbbá Andorra, Liechtenstein, Barbados, Bermuda, British Virgin Island, Gibraltár, Guernsey, Man szigetek esetében az egyezmény létrehozására. Guernsey esetében is azt látjuk, hogy – miközben az egyezmény az OECD Kölcsönös Adminisztratív Segítségnyújtásról megkötött sokoldalú egyezményre épül – annak az automatikus információcserére vonatkozó cikkelyét nem vette bele az egyezménybe. Úgy tűnik tehát, hogy ezeknek az egyezményeknek egyelőre nagyobb volt a füstje, mint a lángja.

A 2014. február 4-én aláírt, és április 15-én az Országgyűlés elé beterjesztett, az ún. FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló magyar – amerikai egyezmény is elég széles körű automatikus információcseréről rendelkezik. Ennek hatálybalépésére viszont aligha kell majd sokat várni. Látni kell azt is, hogy Magyarország is csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amelyben számos fejlett ország mellett részt vesznek többek között olyan adóparadicsomi országok is, mint a Jersey, Guernsey, Bermuda, a Brit Virgin-szigetek, a Kajmán-szigetek és Gibraltár, és amely többek között azt szorgalmazza, hogy (i) az adóügyi illetőség igazolása már 2016-tól előfeltétele legyen a számlanyitásnak, (ii) a már megnyitott számlák tulajdonosainak azonosítása a nagyobb számlák esetében 2016. végéig, a kisebbeknél pedig 2017. végéig történjék meg, és (iii) az új számlák, és a nagy összegű számlák esetében 2017. szeptemberében induljon meg az automatikus információcsere.

Érinthetetlen szigetek
Bírósági perekben kiszabott súlyos pénzbírságokat megelőzendő, időben kimentett vagyonokkal, adófizetés elől eldugott bevételekkel, üzlettársak vagy házastársak közötti válási huzavonák miatt eltüntetett értékekkel és vagyoni jogokkal vannak tele a Cook-szigetek. A miniállam joggyakorlata arról híres, hogy blazírtan fittyet hány mindenféle és -fajta külföldi bírói végzésre.

Véleményvezér

Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.
Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo