Az Európai Unió Tanácsának heti ülésén kiemelt kérdésként szerepelt az adóelkerülés elleni küzdelem. A tagállami vezetők ugyan csak kevés konkrét kérdésben hoztak érdemi döntést, az ülés mégis jól mutatja az unió szintjén jelenleg zajló koncepcióváltást.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Ennek lényege, hogy míg a tagállamok eddig többnyire csak a jogellenes adókikerülő magatartásokat üldözték, most egyre inkább fel kívánnak lépni a formailag jogszerű, de agresszív adótervezés ellen is. Erre azért van szükség, mert becslések szerint mintegy 1000 milliárd euró tűnik el évente a tagállamok költségvetéséből az adóelkerülő magatartások miatt.
Ki, hol fizet adót?
„Bár Ausztria és Luxemburg igyekszik megakadályozni bizonyos konkrét intézkedéseket, az uniós adópolitika egyértelműen abba az irányba mutat, hogy a közeljövőben szigorúan fellépnek a korábban nem szankcionált agresszív adótervezéssel szemben. Ez a küzdelem azokat a különleges struktúrákat támadja, amelyek nem ellentétesek ugyan az adótörvények szövegével, de ténylegesen és elsődlegesen az adóterhek csökkentésére vagy elkerülésére irányulnak. Példaként említhetjük az Amazon, a Starbucks és a Google kapcsán kirobbant botrányokat, ahol a brit adóhatóság azt kérdőjelezte meg, hogy a cégek ott fizetnek-e adót, ahol valódi gazdasági tevékenységet végeznek" – mondta el Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.
Mi lesz a banktitokkal?
A tagállami pénzügyminiszterek már május 14-én tanácskoztak a kérdésről. Az akkori ülés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ugyanis az osztrák és a luxemburgi képviselők nem támogatták az úgynevezett Megtakarítási Irányelv módosítását, amely a kamatjövedelmekre vonatkozó automatikus információcserét szabályozza.
A tagállamok többsége az automatikus információcserét további jövedelemtípusokra is ki szeretné terjeszteni, de Ausztria és Luxembourg igyekszik a gyakorlati megvalósítás elé akadályokat görgetni. Ez a két állam arra hivatkozik, hogy ha
kötelezik őket az információk átadására, akkor a banktitkukat féltő bankbetétesek Svájcba fognak elvándorolni tőlük. Éppen ezért, azzal a feltétellel vállalnák az automatikus információcserét, ha az unió Svájccal is köt egy azonos tartalmú megállapodást, miszerint automatikusan továbbítja az érintett jövedelmekre vonatkozó információkat. Ausztria és Luxemburg a tanács tegnapi ülésén sem mutatkozott túlságosan megengedőnek.
Harc az agresszív adótervezés ellen
Az agresszív adótervezés elleni uniós küzdelem több fronton is zajlik. Egyrészt támadja azokat az országokat, amelyek olyan kedvező adórendszert működtetnek, amely a többi tagállam vállalkozásait ösztönözheti az adóelőnyök miatti odatelepülésre. Erre jó példa a napokban az Apple kapcsán kirobbant botrány, ami a kedvező ír társasági adókulcsokra irányította a figyelmet. Az amerikai szenátus arról tett ugyanis jelentést, hogy az Apple 44 milliárd dollár adót takarított meg azzal, hogy az USA helyett Írországba helyezte telephelyét. David Cameron brit miniszterelnök ezzel kapcsolatos nyilatkozatai arra utalnak, hogy nem nézik jó szemmel az írországihoz hasonló, kirívóan alacsony adókulcsokat.
Adóemelés helyett...
„Az unió szintjén zajló koncepcióváltás összhangban van a nemzetközi trendekkel. A költségvetési nehézségekkel küzdő államok mind azt a célt tűzték ki, hogy az adóterhek növelése helyett új területekre terjesszék ki az adóztatást, és növeljék az adóbeszedés hatékonyságát. Ez a törekvés mind az egyes államok, mind az EU és az OECD szintjén érvényesül. A kérdés már csak az, hogy ezek a célkitűzések mikor jutnak el a gyakorlati megvalósítás stádiumába. Az biztos, hogy az adózók esélyei jelentősen beszűkülnek, akár a jövedelmek eltitkolása, akár az alacsony adókulcsú államokba meneküléssel próbálják adóterheiket csökkenteni” – mondta el Békés Balázs.
A küzdelem a kedvező adórendszereket fenntartó tagállamok mellett azon vállalkozások ellen is folyik, amelyek különleges struktúráik révén kívánják csökkenteni adóterheiket. Ennek a küzdelemnek az eszköze az automatikus információcsere, melynek keretében az adóhatóságok szeretnének minél több információt beszerezni az adózók más államokban „rejtegetett" jövedelmeiről.
Az EU célja, hogy az automatikus információcsere minél szélesebb körben megtörténjen. Ez egyrészt az információátadás további jövedelemtípusokra való kiterjesztésével, másrészt akkor valósulhat meg, ha az információcsere a harmadik államokkal is létrejön. Mindkét témában született már több fontos előrelépés.
