Míg az adóhatóságok saját országukban általában könnyebb helyzetben vannak, és folyamatosan kérhetnek információt az adózóktól, más hatóságoktól vagy pénzintézetektől, ezzel szemben a külföldön tevékenykedők körében jóval nehezebb a tényleges jövedelem felderítése. Az adóhatóságok közötti együttműködést többek között az államok által kötött kétoldalú adóegyezmények segíthetik, melyek nemcsak az EU-n belül, hanem azon kívül is lehetővé tehetik az információcserét.
Az adóhatóságoknak eddig is lehetősége volt kérelemre történő, automatikus vagy spontán információátadásra. Az egy-egy adózóra vonatkozó adatokat az adóhatóságok saját területükön belül folyamatosan gyűjtik és nyilvántartják, majd akár megkeresés alapján, akár előre meghatározott rendszerességgel egyik államból a másikba továbbítják. A NAV is hozzájuthat például egy magyar adózó a külföldi érdekeltségeire, kamat-, osztalék- vagy jogdíjjövedelmére vonatkozó információhoz, feltéve, hogy az érintett állammal van Magyarországnak adóegyezménye.
"Az információk adóhatóságok közötti áramlása a gyakorlatban viszonosság alapján történik, ami nem garantálja azt, hogy minden adóhatóság egyforma mennyiségű és minőségű adatot továbbít. Magyarország a kifelé menő információkat tekintve az élen jár, azonban nem kap - még a több mint 70 bilaterális egyezményének köszönhetően sem - elegendő információt a többi államtól. Ennek következtében nem tud ugyanolyan hatásfokkal részt venni a jövedelmek eltitkolásának felfedésében és így fiskális érdekeinek érvényesítése is csökken."- mondta el dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.
Az OECD újításának tekinthető, hogy az automatikus adatszolgáltatás kiterjeszthető az adózók egy egész csoportjára is, anélkül, hogy egyenként megneveznék őket. Ez néhány állam vonatkozásában az adózókra kifejezetten hátrányos lehet, ugyanis anélkül, hogy érintettek lennének saját adóhatóságuk szempontjából, egy külföldi információáramlásnak mégis az alanyaivá válhatnak. Továbbá, egyik adóhatóság sem köteles értesíteni adózóit arról, hogy: róluk milyen adatokat szolgáltatott, illetve rájuk vonatkozóan érkezett-e más államból megkeresés.
A kétoldalú egyezmények továbbra is tartalmaznak bizonyos korlátozásokat, így adott esetben nem kerülhet sor az információk átadására. Az eddigiekben ilyen korlátnak minősültek egy állam belső jogszabályai és közigazgatási gyakorlata, valamint az üzleti, ipari, kereskedelmi titok és a közrend. A kommentár most további korlátot is állít azzal, hogy kimondja: az információk nem kerülhetnek átadásra, ha azok az adófizető adóügyei tekintetében valószínűleg nem lényegesek. Ilyenkor az adóhatóságra hárul annak bizonyítása, hogy az információk előreláthatóan relevánsak-e saját adóellenőrzési tevékenysége lefolytatásához.
Az automatikus információcsere az adózókra kifejezetten hátrányos lehet, mert az adóhatóság bizonyos időközönként olyan információkhoz juthat, ami akár külföldi bank vagy más pénzügyi intézmény birtokában van. "A banktitok leküzdése elleni kiéleződött harcban az információcsere egy olyan adminisztratív eszköz az adóhatóságok kezében, amellyel hatékonyabban képesek a határokat átívelő adóügyek terén az együttműködésre, a belső adóellenőrzések lefolytatására és az adóelkerülés megakadályozására. Véleményem szerint az automatikus információcsere teljes körű és hatékony működésével az adóversenyben jelenleg előnyt élvező államok - és így adózóik is - nehéz helyzetbe kerülhetnek." - mondta el dr. Békés Balázs.
Az OECD által elfogadott modellegyezmény-módosítások egyértelműen az információcsere adóhatóságok közötti megkönnyítését célozzák, de kérdés, hogyan működik ez majd a gyakorlatban. Az egyes adóegyezmények továbbra is túl általánosan rendelkeznek az információcseréről, mely bizonytalanságra adhat okot. Továbbá, az adóegyezmények csak az érintett - rendszerint két - szerződő államot kötelezik, és számos adóparadicsomi állammal nincs is kétoldalú egyezmény. A leghatékonyabbá az tenné az államok közötti információcserét, ha az adóparadicsomokban őrzött jövedelmekről is nyerne valamennyi adóhatóság információkat, de ez jelenleg is csak egy kiemelt adópolitikai célkitűzés víziója mind az EU, mind az OECD államai számára.
