Az elmúlt 20 évben folyamatosan emelkedett azoknak a magyar cégeknek a száma, amelyek valamelyik offshore-paradicsomban bejegyzett tulajdonossal is rendelkeztek. A legkedveltebb célpont Ciprus, a Seychelle-szigetek és Svájc. Az offshore-országok iránti érdeklődést sem az aktuális magyar és világgazdasági helyzet, sem a hazai adózásra vonatkozó jogszabályok nem befolyásolják érdemben. (Az offshore a tagi kölcsönökkel küzdő vállalkozások számára is lehet megoldás.)

1993 óta szinte negyedévről negyedévre emelkedett azon magyar cégek száma, amelyek valamelyik klasszikus offshore-paradicsomban bejegyzett tulajdonossal rendelkeztek – derül ki a Bisnode üzleti információs szolgáltató legfrissebb elemzéséből. A cég az Andorrában, az Egyesült Arab Emírségekben, Antigua és Barbudán, a Holland Antillákon, Barbadoson, Bermudán, Belize-ben, a Svájci Államszövetségben, Cipruson, a Dominikai Közösségben, Gibraltáron, Hongkongban, Saint Kitts és Nevis Államközösségben, a Lichtensteini Fejedelemségben, Luxemburgban, a Marshall-szigeteken, Máltán, Mauritiuson, Panamában, a Seychelle-szigeteken, Szingapúrban, Saint Vincent és Grenadine-ban, valamint a Vanuatu-i Köztársaságban bejegyzett tulajdonossal rendelkező cégek számának negyedéves alakulását vizsgálta.

Valamely offshore-országban is bejegyzett tulajdonossal rendelkező magyar cégek száma

Forrás: Cégközlöny, Bisnode-adatbázis. A lekérdezés ideje: 2013. április 12. Az adatok csak azokat a cégeket tartalmazzák, amelyek esetében országkód alapján egyértelműen azonosítható volt a külföldi tulajdonos.

A legkedveltebb célország Ciprus – idén az első negyedévben 1452 ciprusi tulajdonossal is bíró cég szerepelt az országos adatbázisban –, a Seychelle Köztársaság (1168 cég) és Svájc (906 cég). Panama 661, Belize 584, a Luxemburgi Nagyhercegség 575, Liechtenstein pedig 562 vállalkozással iratkozott fel a toplista negyedik, ötödik, hatodik és hetedik helyére.

– Az adatok tanúsága szerint az offshore-országok iránti érdeklődést sem az aktuális magyar és világgazdasági helyzet, sem a hazai adózásra vonatkozó jogszabályok nem befolyásolják érdemben. Az adókulcsoktól, a konjunktúrától vagy éppen a recessziótól függetlenül egyre többen élnek a klasszikus offshore-paradicsomok kínálta lehetőségekkel. Ezek az országok a külföldi jövedelmekre egyáltalán nem vagy csak nagyon alacsony adót vetnek ki. Ezzel az előnnyel pedig az onshore-országok képtelenek versenyezni – mondja Keleti József, a döntéstámogató információkat szolgáltató Bisnode ügyvezető igazgatója.

– Bár a szakemberek rendszeresen az offshore-államok között említik Hollandiát, Írországot és az Egyesült Államokat is, ezeket az országokat kihagytuk a listából, mivel ezekben az esetekben nem tudjuk elkülöníteni a valódi gazdasági tevékenységet folytató vállalatokat az adózási előny miatt bejegyzettektől. Azt azonban nem gondoljuk, hogy Panamával, Belize-zel, Liechtensteinnel vagy Luxemburggal olyan szoros gazdasági kapcsolatot épített volna ki Magyarország, ami körülbelül 600 közös tulajdonú céget működtet ezekben az országokban. Ugyanez a helyzet a Seychelle-szigeteki résztulajdonú mintegy 1200 vállalkozás vagy éppen a Marshall-szigeteki közel 140 társaság esetében is – teszi hozzá a Bisnode ügyvezető igazgatója.

Tartós csökkenés egyik vizsgált országban sem figyelhető meg. A Bermudán, a Holland Antillákon vagy épp a Bahamákon bejegyzett tulajdonossal rendelkező magyar cégek száma csökkent ugyan az elmúlt években, de elhanyagolható mértékben. A ciprusi válság ellenére január óta mindössze 5, 2012 utolsó negyedévében pedig 18 olyan magyar cég szűnt meg felszámolással, végelszámolással vagy épp törléssel, ami a szigetországban is bejegyzett tulajdonossal rendelkezett.

Eközben például a Dominikai Közösségben bejegyzett tulajdonossal rendelkező magyar vállalkozások száma 10 év alatt 23-szorosára ugrott. Belize-ben és a Seychelle-szigeteken tizenháromszorosára nőtt, Saint Vincent és Grenadine államban megduplázódott (20-ról 40-re nőtt), Cipruson pedig a 2003 első negyedévében regisztrált 597-ről 1452-re emelkedett ez a szám. Míg Panamában 2003-ban 106 cég tulajdonolt magyar vállalatot, ma már a statisztika 661-et mutat.

– A rendszerváltást követő években kinyílt a világ. A magyar gazdaság szereplői elkezdték kiépíteni kapcsolataikat a külföldi vállalatokkal és országokkal, fokozatosan megtanulták az ott bevett módszereket, és éltek is a lehetőségekkel – mondja Keleti József.