A 30 év alatti fiatalok körében 14 millióra nőtt a munkanélküliek száma, ami becslések szerint mintegy 153 milliárd eurós bevételkiesést jelent az Európai Uniónak. Az Európai Bizottság ezért pályázatot hirdetett egy átfogó tájékoztató kampányra, mely a magyarországi Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) irányítása alatt valósul meg. A projekt célja, hogy országszerte felhívja a figyelmet a fiatalok elhelyezkedési nehézségeire, bemutassa a munkáltatóknak a fiatalok foglalkoztatásában rejlő lehetőségeket, az azzal járó előnyöket, valamint ösztönözze és segítse az érintett fiatalokat.

Továbbra sincs érdemi elmozdulás a munkaerőpiacon: a foglalkoztatás mérsékelten javult, a munkanélküliségi ráta nem változott, s az esztendő hátralévő részében sem számítanak áttörésre a piaci szereplők, ennek egyik feltétele a növekedés beindulása lenne, amelyről egyelőre nincsenek biztató adatok. Jó hír ugyanakkor, hogy a kormány végre döntött a minimálbér és a garantált bérminimum támogatásáról.

Magyarország 50 millió eurót használhat fel 2014 és 2020 között az unió 6 milliárdos ifjúsági foglalkoztatási, illetve képzési garanciaalapjából.

Éves összevetésben minimális javulást, havi távlatban a vártnál kicsit erőteljesebb romlást mutatnak a foglalkoztatási adatok. Mindezzel együtt a meghirdetett programok ellenére továbbra sincs elmozdulás a munkaerőpiacon. S - legalábbis a piaci szakértők szerint - trendfordulóra az idén nem is lehet számítani.

Januárban éves összevetésben 13,9 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat összefoglalója (NFSZ) szerint. Az esztendő első havának végén 648,5 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, közülük 343 ezren már semmilyen ellátást nem kapnak.

Tavaly az utolsó negyedévében tovább nőtt a foglalkoztatottak száma, mind a férfiak, mind a nők körében. Mindeközben munkanélküliségi ráta 10,7 százalékon állt, ott, ahol egy évvel korábban.

Tavaly szeptember-novemberben 3 millió 925 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, 55 ezer fővel több, mint egy évvel korábban a 15-74 éves korcsoport adatai szerint. Az időszakban a Központi Statisztikai Hivatal által mért munkanélküliségi ráta 10,6 százalék volt. Elemzők a következő hónapokra a munkaerő-piaci helyzet romlására számítanak.

Stagnáló gazdaság, csökkenő reálbér, magas munkanélküliség jellemzi majd jövőre a magyar gazdaságot a Policy Agenda decemberi prognózisa szerint. Álláspontjuk alapján a növekedés beindításához a gazdaságpolitika teljes átértékelésére lehet szükség, ami mellett sürgős feladat az átlátható költségvetési gazdálkodás folytatása. Hasonlóan pesszimista előrejelzéseket tettek közzé a gazdaságkutatók is.

Miközben sok ország egyre nagyobb munkanélküliséggel küzd, a munkaerőpiac rugalmatlansága, a tehetségekért folyó, fizetéseket felverő világverseny és a rossz vagy elégtelen oktatás és képzés miatt kulcsfontosságú foglalkozási ágazatokban krónikussá válik a szakemberhiány.

Augusztus-októberben között tovább nőtt a foglalkoztatás, ám a bővülés dinamikája mérséklődött, a munkanélküliségi ráta pedig enyhén emelkedett - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből.

Meglepő, milyen kevés hatást váltottak ki a politikusok körében a görög, portugál és spanyol utcai sztrájkok. Mostanra már változni látszik végre a helyzet: az eurócsoport közvetlen görög transzfereket fontolgat – mondta Steen Jakobsen, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank vezető közgazdásza és befektetési igazgatója.

A munkanélküli és az oktatásban sem résztvevő fiatalok jelentette társadalmi, gazdasági teherre vonatkozóan adott becslést az Eurofund. A kalkuláció szerint évi 153 milliárd eurót jelent a fiatalokra fordított jóléti kiadások és a miattuk kiesett gazdasági termelés összege az Európai Unió tagállamai számára.

Javult a foglalkoztatás 2012 harmadik negyedévében: közel 4 millióan dolgoznak, 2,1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Nem csökkent viszont a munkanélküliek száma: 458 ezren kerestek állást ebben az időszakban Magyarországon.

A kormány jóváhagyta a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése II. című, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű TÁMOP-projekt-javaslatot, elfogadta kiemelt projektként nevesítését, és hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága a támogatási szerződést megkösse. Az erről szóló határozat pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 526 700 álláskeresőt tartottak nyilván szeptember végén; augusztushoz képest 160-nal, az előző szeptemberhez képest pedig csaknem 10 ezerrel csökkent a munkát keresők száma derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján közzétett legfrissebb munkaerő-piaci statisztikából.

A harmadik negyedévben újra csökkent a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének, s vele együtt a Vásárlási Hajlandóság és a Fogyasztói Várakozások Indexének értéke is. Minden második honfitársunk a munkanélküliek számának növekedésére, valamint a fogyasztói árak emelkedésére számít az elkövetkező egy évben.

A június-augusztus közötti időszakban tovább nőtt a foglalkoztatás, s mérsékelten csökkent a munkanélküliség. Változatlanul kritikus azonban a 15-24 éves korosztály helyzete, ahol a munkanélküliségi ráta már 29,1 százalék, 3 százalékponttal rosszabb, mint egy éve – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorsjelentéséből. Elemzők a nyári munkaerő-piaci adatokat kedvezőnek értékelték, ám várakozásaik szerint az év végére ismét 11 százalékra, vagy a fölé kúszhat vissza a munkanélküliségi ráta.

Az idei év sok hazai vállalatnál az elbocsátás éve, egymást érik a hírek a kisebb-nagyobb leépítésekről, gyárbezárásokról. Egyelőre a jelek szerint tehát csak ígéret marad az egymillió új munkahely, a KSH statisztikáiból is látszik, hogy a közmunkások tolják a munkaerőpiac szekerét, miközben minden negyedik fiatal munkanélküli.

A pályaválasztás és az önállósodás egyre nehezebbé vált az elmúlt 10-15 évben. Ennek hátterében a posztindusztriális társadalom áll, amely a korai fogyasztást, és a kései felnövést erősíti. A fiatalok döntő része nem akar felnőtté válni, kilépni a munka világába, elhúzzák a felsőoktatási tanulmányaikat, sodródnak az árral és a végén bepánikolnak. Hiányzik az önismeret, az információ, a jövő-, és pályaismeret.

Nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség 2012. május-júliusban az egy évvel korábbi adatokhoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss statisztikái szerint. A munkanélküliek száma 2009 vége óta nem volt ilyen alacsony szinten, a foglalkoztatottaké pedig meghaladta a 2008 őszén regisztrált értéket. Elemzők szerint ugyanakkor a kedvező adat részben a szezonalitással, részben a közfoglalkoztatás bővülésével van összefüggésbe, éves átlagban 11 százalék körüli munkanélküliségi ráta valószínűsíthető.

A munkaerőpiacról egyelőre a legjobb hír az, hogy nem romlik a helyzet: a foglalkoztatás mérsékelten nőtt, a munkanélküliség lényegében stagnált. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorsjelentései szerint érzékelhető eltérések vannak ugyanakkor a férfiak és nők foglalkoztatásának alakulásában, a fiatal munkavállalók helyzete pedig tovább romlott.

Idén tavasszal a munkanélküliek létszáma 485 ezer volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,2 százalékos  munkanélküliségi rátát eredményezett. A vártnál jobb adatok elsősorban a közfoglalkoztatásnak köszönhetőek elemzők szerint.

Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag és politikailag pedig elszigetelődőben van az EU-tól. Az eddigi adatok szerint idén a GDP alakulása Görögország és Portugália után nálunk a legkedvezőtlenebb, s az állampapírok eladásának kamatköltsége is csak ebben a két országban (és esetenként Írországban) magasabb a magyarnál. A GKI Zrt. a 2012-es év egészére 1,5 százalékos GDP-visszaeséssel, 5,7 százalékos inflációval, 11 százalékos munkanélküliséggel és 2,5 százalékos hiánnyal számol legfrissebb prognózisában. A gazdaságkutató szakemberei kétségeket fogalmaztak meg az IMF-megállapodás megszületéséről, amelyet drága és kockázatos magatartásnak tartanak.

Több tízezer szakképzetlen, illetve munkatapasztalattal még nem rendelkező fiatal felnőtt munkába állását segítheti a pályakezdő minimálbér bevezetése a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint. Dávid Ferenc közölte: a VOSZ a pályakezdő minimálbér mellé tud állni, ha azt tisztességesen alakítják ki, és bevezetését alapos, háttérszámításokkal is alátámasztott, háromoldalú egyeztetések előzik meg.

Javulás mutatkozik Európában a korai iskolaelhagyók számának csökkenésében és a felsőfokú végzettségű fiatalok számának növekedésében, de korántsem biztos, hogy sikerül elérni a 2020-ra kitűzött oktatáspolitikai célszámokat - figyelmeztetett csütörtöki közleményében az Európai Bizottság.

Az I. negyedévi adatok a magyar gazdaság EU-n belül kirívóan jelentős visszaesését jelzik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint az európai és hazai várakozások romlása, a költségvetési kiigazítás keretében bejelentett adóemelések és a reáljövedelmek 3% körüli idei visszaesése következtében idén már nem várható a gazdasági növekedés megindulása.

A szakmunkás, a gépkezelői és a mérnöki állásokra találnak legnehezebben munkaerőt a cégek Magyarországon, de a jó sofőr és könyvelő is hiánycikknek számít. A cégek több mint ötödének súlyos gondot jelent a szakemberhiány.

A 2012. február-áprilisi időszakban tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának csaknem két éve tartó emelkedése az előző év azonos időszakához viszonyítva, ugyanakkor stagnál a munkanélküliség, a munkanélküliek létszáma 496 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,5 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.

A fiatalok munkanélküliségi rátája világszerte kiugróan magas marad az idén is,  legalább 2016-ig nem várható csökkenés - közölte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a "Globális foglalkoztatási trendek a fiatalok körében 2012"  című jelentésében.

Áprilisban csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma Magyarországon mind márciushoz, mind pedig tavaly áprilishoz viszonyítva. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján közzétett statisztika szerint az áprilisi zárónapon 554.500 álláskeresőt tartottak nyilván, amely márciushoz képest 6,2, 2010 áprilisához képest pedig 9,4 százalékos csökkenést jelent.

Ellentmondásosak a magyar munkaerő-piaci adatok: igaz, hogy nagyon sokan keresnek állást, mégis bizonyos területeken munkaerőhiányra panaszkodnak a cégek.

Az évtizedeken át jólétben élő és a nemzetgazdaságokat stabil, illetőleg növekvő fogyasztásával serkentő nyugati középosztályt sújtják a leginkább az utóbbi idők sorozatos válságai. Az ő körükben ugyanis folyamatosan – konjunktúráktól függetlenül – csökken a foglalkoztatottság. A korábban közepes vagy viszonylag magas képzettséghez kötött, jól fizető állások egyre szélesebb körére egyszerűen nincs szükség, ráadásul mind vészesebb sebességgel bővülnek azok a munkaterületek, amelyeket emberi közreműködés nélkül láthatnak el, mutat rá David Altig az alapblog.hu-n megjelent interjúban.

Egyes félelmekkel ellentétben nem volt tömeges bevándorlás, a vártnál jóval kevesebb, alig 80 ezer munkavállaló érkezett Németországba és 27000 Ausztriába az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országokból, amióta pontosan egy éve, 2011. május 1-jén feloldották a térségi országok állampolgárait sújtó munkavállalási korlátozásokat.

A cégek számára kiváló lehetőséget nyújt, a MarkMyProfessor.com. portál mivel az oldalon megosztott álláshirdetéseik segítségével a fiatal pályakezdők legtöbbje könnyebben elérhetővé válik. Magyarország felsőoktatási közösségi oldalán már a tanárok pontozása mellett gyakornoki és pályakezdő álláshirdetések között is böngészhetnek az oldal felhasználói.

A közösségi oldalakon zajló beszélgetések alapján azonosítja az ENSZ a munkanélküliségi hullámokat előrejelző és követő indikátorokat.    

Ötpontos tervet ajánl a kormányok, nemzetközi szervezetek és multinacionális vállalatok figyelmébe, ajánlásként foglalkoztatáspolitikájuk kialakításához a Hays és az Oxford Economics nemzetközi gazdaságkutató intézet. Az általuk közösen megjelentetett „Creating Jobs in a Global Economy 2011-2030" című jelentés megállapításai alapján, illetve tekintetbe véve a foglalkoztatás területén az elkövetkező 20 év során várható óriási, de kiegyensúlyozatlan növekedést. Meggyőződésük, hogy ha a kormányok és a vállalatok ezt a kérdést nem stratégiai módon közelítik meg, elszalasztják a kínálkozó munkaerőpiaci lehetőségeket, és a nehézségek globális szinten megsokszorozódnak.

Az unió számos országában nehezen küzdenek meg a tartós válsággal. Ez jelenik meg többek között a hosszú távú munkanélküliség emelkedésében. Azok az országok, ahol a munkanélküliségi ráta jóval az uniós átlag fölött van, emellett komoly gazdasági veszteséget is elszenvednek. Andor László foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos szerint ha az alapvető makrogazdasági problémák megoldásában nem történik előrelépés, a foglalkoztatáspolitikai eszközök önmagukban nem lehetnek elég eredményesek.

Jó egy éve, 2011. március elsején mutatta be a magyar kormány a Széll Kálmán Tervet, amely azzal számolt, hogy a benne vázolt elképzelések eredménye magasabb gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás, javuló versenyképesség, fenntartható pénzügyi egyensúly és csökkenő államadósság lesz. A tények egyelőre nemhogy nem igazolják a terveket, hanem épp az ellenkezőjét mutatják. Vértes András szerint a Széll Kálmán Tervet nagyobbrészt elfújta a szél. A GKI elnöke úgy véli, a magyar gazdaság hitelességi, bizalmi válságban van, s amíg ez nem oldódik meg, nem lesz gazdasági növekedés.

Bizonyos adatok szerint lassan-lassan bővül a foglalkoztatás, az álláskeresőket segítő portálok viszont más tendenciát látnak. A foglalkoztatottak számának tartós bővülése pedig elengedhetetlen lenne a hazai belső fogyasztás, a kiskereskedelmi forgalom növekedése szempontjából. A mérnökök és informatikusok indulnak a legjobb eséllyel az álláspiacon.

Megközelíti az uniós átlagot a magyar munkanélküli fiatalok száma, eltartási költségük viszont meghaladja az átlagot. Ráadásul egy részük nemcsak nem tud, nem is akar dolgozni - derül ki az élet- és a munkakörülmények javítását vizsgáló alapítvány, az Eurofound decemberi jelentéséből.

Hány millió koldus országa leszünk? Miért érint ez mindannyiunkat? - tették fel a kérdést az Ökopolisz Alapítvány vitaestjén. A meghívott szociológus szakértők szerint a fő probléma nem új keletű, és meglehetősen globális, a megoldás alapját viszont máshol látják.

A forint további hanyatlását, világméretű, hosszú távú gazdasági pangást jósol Marc Faber, rendkívüli tekintélynek örvendő svájci származású befektetési bankár. Magyarország számára szerinte az a gazdasági túlélés ára, ha - akárcsak Lettország - hagyja leértékelődni a nemzeti valutát, hagyja időlegesen lesorvadni a gazdaságot, vállalva a nagy munkanélküliséget.

Közel 23.700 fő kapott tavaly támogatást az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) a gazdasági válság, vagy a világkereskedelemben bekövetkezett jelentős strukturális átalakulás következtében elbocsátott munkavállalók közül. Ez több mint kétszerese a 2009 során támogatottaknak. Az EGAA kilenc tagállam nemzeti hatóságának fizetett összesen 83,5 millió eurót, hogy azok támogatni tudják az elbocsátott munkavállalókat az új munkalehetőségek felkutatásában.

Mégis 90 nap lenne a mostani 270 helyett az álláskeresési járadék maximális folyósítási ideje Czira Szabolcs (Fidesz) szerdán benyújtott módosító javaslata szerint.

Magyarországon minden munkanélküliséggel kapcsolatos juttatás 90 napra jár majd 2012-től, mivel a jelenleg érvényben lévő munkakereséssel és állástalansággal összekapcsolódó járandóságok nem ösztönzik a visszatérést a munkaerő-piacra - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányülés után.

2010. december-2011. februárban a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 762 ezer fő volt, ami 1%-kal több az előző év azonos időszakinál. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 2,2%-kal, 489 ezer főre nőtt, 11,5%-os munkanélküliségi rátát eredményezve.

37 ezer új,  28 ezer betöltetlenül maradt, szabad álláshely - két jellemző szám a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legfrissebb munkaerő-piaci adataiból. 

Annak ellenére, hogy világviszonylatban a "munkanélküliség és az álláslehetőség" kérdése a legfontosabb, összességében a legtöbbeket foglalkoztató témakör, az Ipsos Global @dvisor felmérésében résztvevő huszonnégy ország közül csak tizenegyben: Magyarországon, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Japánban, Lengyelországban, Szaúd-Arábiában, Spanyolországban, Svédországban, Törökországban és az Egyesült Államokban említik első helyen a válaszadók.