A növekvő munkanélküliség több mint 24 millió embert érint Európa-szerte, és elsősorban a fiatalokat veszélyezteti. A 15–24 éves korosztály rendkívül pesszimista a jövőt illetően: a megkérdezettek kevesebb, mint egyharmada bízik csak abban, hogy jobban fog élni, mint a szülei – derül ki az Intrum Justitia követeléskezelő cég fogyasztói fizetési hajlandóságot vizsgáló felméréséből.

Magyarországon az emberek nem szívesen váltanak munkahelyet, nem azért, mert annyira elégedettek vagyunk a munkahelyünkkel, hanem mert szeretnénk bármi áron elkerülni a munkanélküliséget.

A munkanélküliség nem szociálpolitikai hiányosságok eredménye, hanem inkább világpiaci versenyképességünk elégtelenségének tudható be - Európa legbefolyásosabb munkaadói érdekképviseleti szervezetének vezetője szerint.

Szokták mondani, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Úgy tűnik, a szólás a gazdasági válság kapcsán is igaz: nő a várható élettartam a nehéz időszakokban. A munkanélküliség viszont akár tíz évet is elvehet az életünkből.

Nemcsak a hirdető cégek és a feladott álláshirdetések, hanem a regisztrált álláskeresők száma is nőtt a tavaly júniusi adatokhoz képest. Szerencsére nemcsak a munkavállalók egyre aktívabbak: az álláskeresők harmadával több pozíció közül válogathatnak.

Az elmúlt hónapokban a statisztikai adatok azt mutatják, hogy kedvező fordulatot vett a magyar gazdaság a foglalkoztatottságot tekintve. Ezzel együtt nőttek a keresetek is, amely azt jelentené, hogy az adóbevételeknek látványosan meg kellett emelkedniük.

A KSH lakossági megkérdezésen alapuló felmérése szerint 2013 végén már 4 millió fölött volt az előző héten legalább 1 órát dolgozók száma. Ebből jelentős részt tettek ki a közfoglalkoztatás keretében megélhetést találók, valamint a külföldön munkát vállalók, ezek nélkül még e felmérés szerint sem változott a foglalkoztatási helyzet - elemzi a helyzetet a GKI.

A tavalyi év utolsó időszakában a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexe változatlan maradt az őszi értékhez képest. A fogyasztói várakozások mérséklődését hozta a megkérdezettek saját anyagi és az ország gazdasági helyzetének kilátásairól alkotott véleménye, ez utóbbi esetében különösen ötéves távlatban. A pesszimista hangulat kitart mind a munkanélküliség, mind a hitelfelvételi kedv, a család reáljövedelmére és a hitelkamatokra vonatkozó várakozásokra vonatkozóan.

A vártnál is kedvezőbb lett a munkanélküliségi adat, négymilliónál is többen dolgoznak az országban, igaz, hogy a statisztikát a téli közmunkaprogram jelentősen torzítja. Nagy előny ugyanakkor, hogy a fiatalok munkanélküliségét számottevően sikerült csökkenteni.

Hárommillió 990 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 54 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek 434 ezer fős létszáma 24 ezerrel csökkent 2012 azonos időszakához viszonyítva, a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 9,8 százalékra mérséklődött a KSH friss adatai szerint.

A GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Index minden komponense növekedésre váltott annak ellenére, hogy a lakosság megdöbbentően magas fogyasztóiár-emelkedést vár idén.

Első pillantásra kedvező munkaerő piaci adatokat közölt a KSH, nőtt a foglalkoztatottság, csökkent a munkanélküliség. Azonban az álláskeresők számának csökkenését a közmunka programok felfuttatása eredményezi, a nők és a fiatalok helyzetében még így sem sikerült javulást elérni.

Az idén április-júniusban 3 millió 931 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 55 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 449 ezer volt, 23 ezerrel kevesebb, mint 2012 azonos időszakában, a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 10,3 százalékra mérséklődött a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint. Ez utóbbi 2009 nyara óta nem látott alacsony érték.

Virtuális Munkaerőpiac Portál (VMP) néven ingyenes online álláskeresési szolgáltatást indított hétfőn a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkáltatók és munkavállalók számára.

A második negyedévben jelentősen, mintegy 42 700-zal csökkent a munkanélküliek száma az első negyedévhez képest, ami főként szezonális hatásoknak tudható be - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) saját becslésére hivatkozva.

A 30 év alatti fiatalok körében 14 millióra nőtt a munkanélküliek száma, ami becslések szerint mintegy 153 milliárd eurós bevételkiesést jelent az Európai Uniónak. Az Európai Bizottság ezért pályázatot hirdetett egy átfogó tájékoztató kampányra, mely a magyarországi Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) irányítása alatt valósul meg. A projekt célja, hogy országszerte felhívja a figyelmet a fiatalok elhelyezkedési nehézségeire, bemutassa a munkáltatóknak a fiatalok foglalkoztatásában rejlő lehetőségeket, az azzal járó előnyöket, valamint ösztönözze és segítse az érintett fiatalokat.

Továbbra sincs érdemi elmozdulás a munkaerőpiacon: a foglalkoztatás mérsékelten javult, a munkanélküliségi ráta nem változott, s az esztendő hátralévő részében sem számítanak áttörésre a piaci szereplők, ennek egyik feltétele a növekedés beindulása lenne, amelyről egyelőre nincsenek biztató adatok. Jó hír ugyanakkor, hogy a kormány végre döntött a minimálbér és a garantált bérminimum támogatásáról.

Magyarország 50 millió eurót használhat fel 2014 és 2020 között az unió 6 milliárdos ifjúsági foglalkoztatási, illetve képzési garanciaalapjából.

Éves összevetésben minimális javulást, havi távlatban a vártnál kicsit erőteljesebb romlást mutatnak a foglalkoztatási adatok. Mindezzel együtt a meghirdetett programok ellenére továbbra sincs elmozdulás a munkaerőpiacon. S - legalábbis a piaci szakértők szerint - trendfordulóra az idén nem is lehet számítani.

Januárban éves összevetésben 13,9 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat összefoglalója (NFSZ) szerint. Az esztendő első havának végén 648,5 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, közülük 343 ezren már semmilyen ellátást nem kapnak.

Tavaly az utolsó negyedévében tovább nőtt a foglalkoztatottak száma, mind a férfiak, mind a nők körében. Mindeközben munkanélküliségi ráta 10,7 százalékon állt, ott, ahol egy évvel korábban.

Tavaly szeptember-novemberben 3 millió 925 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, 55 ezer fővel több, mint egy évvel korábban a 15-74 éves korcsoport adatai szerint. Az időszakban a Központi Statisztikai Hivatal által mért munkanélküliségi ráta 10,6 százalék volt. Elemzők a következő hónapokra a munkaerő-piaci helyzet romlására számítanak.

Stagnáló gazdaság, csökkenő reálbér, magas munkanélküliség jellemzi majd jövőre a magyar gazdaságot a Policy Agenda decemberi prognózisa szerint. Álláspontjuk alapján a növekedés beindításához a gazdaságpolitika teljes átértékelésére lehet szükség, ami mellett sürgős feladat az átlátható költségvetési gazdálkodás folytatása. Hasonlóan pesszimista előrejelzéseket tettek közzé a gazdaságkutatók is.

Miközben sok ország egyre nagyobb munkanélküliséggel küzd, a munkaerőpiac rugalmatlansága, a tehetségekért folyó, fizetéseket felverő világverseny és a rossz vagy elégtelen oktatás és képzés miatt kulcsfontosságú foglalkozási ágazatokban krónikussá válik a szakemberhiány.

Augusztus-októberben között tovább nőtt a foglalkoztatás, ám a bővülés dinamikája mérséklődött, a munkanélküliségi ráta pedig enyhén emelkedett - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből.

Meglepő, milyen kevés hatást váltottak ki a politikusok körében a görög, portugál és spanyol utcai sztrájkok. Mostanra már változni látszik végre a helyzet: az eurócsoport közvetlen görög transzfereket fontolgat – mondta Steen Jakobsen, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank vezető közgazdásza és befektetési igazgatója.

A munkanélküli és az oktatásban sem résztvevő fiatalok jelentette társadalmi, gazdasági teherre vonatkozóan adott becslést az Eurofund. A kalkuláció szerint évi 153 milliárd eurót jelent a fiatalokra fordított jóléti kiadások és a miattuk kiesett gazdasági termelés összege az Európai Unió tagállamai számára.

Javult a foglalkoztatás 2012 harmadik negyedévében: közel 4 millióan dolgoznak, 2,1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Nem csökkent viszont a munkanélküliek száma: 458 ezren kerestek állást ebben az időszakban Magyarországon.

A kormány jóváhagyta a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése II. című, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű TÁMOP-projekt-javaslatot, elfogadta kiemelt projektként nevesítését, és hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága a támogatási szerződést megkösse. Az erről szóló határozat pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 526 700 álláskeresőt tartottak nyilván szeptember végén; augusztushoz képest 160-nal, az előző szeptemberhez képest pedig csaknem 10 ezerrel csökkent a munkát keresők száma derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján közzétett legfrissebb munkaerő-piaci statisztikából.

A harmadik negyedévben újra csökkent a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének, s vele együtt a Vásárlási Hajlandóság és a Fogyasztói Várakozások Indexének értéke is. Minden második honfitársunk a munkanélküliek számának növekedésére, valamint a fogyasztói árak emelkedésére számít az elkövetkező egy évben.

A június-augusztus közötti időszakban tovább nőtt a foglalkoztatás, s mérsékelten csökkent a munkanélküliség. Változatlanul kritikus azonban a 15-24 éves korosztály helyzete, ahol a munkanélküliségi ráta már 29,1 százalék, 3 százalékponttal rosszabb, mint egy éve – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorsjelentéséből. Elemzők a nyári munkaerő-piaci adatokat kedvezőnek értékelték, ám várakozásaik szerint az év végére ismét 11 százalékra, vagy a fölé kúszhat vissza a munkanélküliségi ráta.

Az idei év sok hazai vállalatnál az elbocsátás éve, egymást érik a hírek a kisebb-nagyobb leépítésekről, gyárbezárásokról. Egyelőre a jelek szerint tehát csak ígéret marad az egymillió új munkahely, a KSH statisztikáiból is látszik, hogy a közmunkások tolják a munkaerőpiac szekerét, miközben minden negyedik fiatal munkanélküli.

A pályaválasztás és az önállósodás egyre nehezebbé vált az elmúlt 10-15 évben. Ennek hátterében a posztindusztriális társadalom áll, amely a korai fogyasztást, és a kései felnövést erősíti. A fiatalok döntő része nem akar felnőtté válni, kilépni a munka világába, elhúzzák a felsőoktatási tanulmányaikat, sodródnak az árral és a végén bepánikolnak. Hiányzik az önismeret, az információ, a jövő-, és pályaismeret.

Nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség 2012. május-júliusban az egy évvel korábbi adatokhoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss statisztikái szerint. A munkanélküliek száma 2009 vége óta nem volt ilyen alacsony szinten, a foglalkoztatottaké pedig meghaladta a 2008 őszén regisztrált értéket. Elemzők szerint ugyanakkor a kedvező adat részben a szezonalitással, részben a közfoglalkoztatás bővülésével van összefüggésbe, éves átlagban 11 százalék körüli munkanélküliségi ráta valószínűsíthető.

A munkaerőpiacról egyelőre a legjobb hír az, hogy nem romlik a helyzet: a foglalkoztatás mérsékelten nőtt, a munkanélküliség lényegében stagnált. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorsjelentései szerint érzékelhető eltérések vannak ugyanakkor a férfiak és nők foglalkoztatásának alakulásában, a fiatal munkavállalók helyzete pedig tovább romlott.

Idén tavasszal a munkanélküliek létszáma 485 ezer volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,2 százalékos  munkanélküliségi rátát eredményezett. A vártnál jobb adatok elsősorban a közfoglalkoztatásnak köszönhetőek elemzők szerint.

Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag és politikailag pedig elszigetelődőben van az EU-tól. Az eddigi adatok szerint idén a GDP alakulása Görögország és Portugália után nálunk a legkedvezőtlenebb, s az állampapírok eladásának kamatköltsége is csak ebben a két országban (és esetenként Írországban) magasabb a magyarnál. A GKI Zrt. a 2012-es év egészére 1,5 százalékos GDP-visszaeséssel, 5,7 százalékos inflációval, 11 százalékos munkanélküliséggel és 2,5 százalékos hiánnyal számol legfrissebb prognózisában. A gazdaságkutató szakemberei kétségeket fogalmaztak meg az IMF-megállapodás megszületéséről, amelyet drága és kockázatos magatartásnak tartanak.

Több tízezer szakképzetlen, illetve munkatapasztalattal még nem rendelkező fiatal felnőtt munkába állását segítheti a pályakezdő minimálbér bevezetése a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint. Dávid Ferenc közölte: a VOSZ a pályakezdő minimálbér mellé tud állni, ha azt tisztességesen alakítják ki, és bevezetését alapos, háttérszámításokkal is alátámasztott, háromoldalú egyeztetések előzik meg.

Javulás mutatkozik Európában a korai iskolaelhagyók számának csökkenésében és a felsőfokú végzettségű fiatalok számának növekedésében, de korántsem biztos, hogy sikerül elérni a 2020-ra kitűzött oktatáspolitikai célszámokat - figyelmeztetett csütörtöki közleményében az Európai Bizottság.

Az I. negyedévi adatok a magyar gazdaság EU-n belül kirívóan jelentős visszaesését jelzik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint az európai és hazai várakozások romlása, a költségvetési kiigazítás keretében bejelentett adóemelések és a reáljövedelmek 3% körüli idei visszaesése következtében idén már nem várható a gazdasági növekedés megindulása.

A szakmunkás, a gépkezelői és a mérnöki állásokra találnak legnehezebben munkaerőt a cégek Magyarországon, de a jó sofőr és könyvelő is hiánycikknek számít. A cégek több mint ötödének súlyos gondot jelent a szakemberhiány.

A 2012. február-áprilisi időszakban tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának csaknem két éve tartó emelkedése az előző év azonos időszakához viszonyítva, ugyanakkor stagnál a munkanélküliség, a munkanélküliek létszáma 496 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,5 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.

A fiatalok munkanélküliségi rátája világszerte kiugróan magas marad az idén is,  legalább 2016-ig nem várható csökkenés - közölte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a "Globális foglalkoztatási trendek a fiatalok körében 2012"  című jelentésében.

Áprilisban csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma Magyarországon mind márciushoz, mind pedig tavaly áprilishoz viszonyítva. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján közzétett statisztika szerint az áprilisi zárónapon 554.500 álláskeresőt tartottak nyilván, amely márciushoz képest 6,2, 2010 áprilisához képest pedig 9,4 százalékos csökkenést jelent.

Ellentmondásosak a magyar munkaerő-piaci adatok: igaz, hogy nagyon sokan keresnek állást, mégis bizonyos területeken munkaerőhiányra panaszkodnak a cégek.

Az évtizedeken át jólétben élő és a nemzetgazdaságokat stabil, illetőleg növekvő fogyasztásával serkentő nyugati középosztályt sújtják a leginkább az utóbbi idők sorozatos válságai. Az ő körükben ugyanis folyamatosan – konjunktúráktól függetlenül – csökken a foglalkoztatottság. A korábban közepes vagy viszonylag magas képzettséghez kötött, jól fizető állások egyre szélesebb körére egyszerűen nincs szükség, ráadásul mind vészesebb sebességgel bővülnek azok a munkaterületek, amelyeket emberi közreműködés nélkül láthatnak el, mutat rá David Altig az alapblog.hu-n megjelent interjúban.

Egyes félelmekkel ellentétben nem volt tömeges bevándorlás, a vártnál jóval kevesebb, alig 80 ezer munkavállaló érkezett Németországba és 27000 Ausztriába az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országokból, amióta pontosan egy éve, 2011. május 1-jén feloldották a térségi országok állampolgárait sújtó munkavállalási korlátozásokat.