Elveszett generációnak nevezik azokat a 15 és 29 év közötti fiatalokat, akik munkanélküliek, nem kerülnek be az oktatási rendszerbe, és nem vesznek részt semmiféle képzésben sem. Az érintettek eltartása, valamint termelő kapacitásuk kiesése jelentős terhet ró az államok gazdaságára. Az Eurofund által készített jelentés szerint az EU tagállamaiban mintegy 14 millió főre tehető az elveszett generáció tagjainak száma, akik évi 153 milliárd eurós (42,5 billió forintos) gazdasági terhet jelentenek a tagállamoknak. Ekkora összegre becsülhető a fiatalokra fordított jóléti kiadások összege és az állástalanságuk jelentette termelő kapacitás kiesése a nemzeti gazdaságok számára - olvasható az ELTE Társadalomtudományi Karának hírlevelében.
A jelentés szerint a gazdasági válság 2008-as kezdete óta 28 százalékkal nőtt az elveszett generáció tagjainak gazdasági költsége. Olaszország számára például évi 32, Franciaországban 22, az Egyesült Királyságban 18 milliárd euró összegű teherrel számolnak. Az inaktív fiatalok 2,8 százalékos GDP veszteséget jelentenek Írország, 3,2 százalékosat Görögország és 2 százalékosat Lengyelország számára.
A jelentés kitér arra is, a 153 millió euró összegű becslés – amelyből 10,8 milliárd közkiadás, 142,1 milliárd pedig elveszett termelés – konzervatív becslésnek tekinthető, mivel nem számol az egészségügyi vagy bűnüldözési kiadásokkal, sem a munkanélküliség hosszú távú költségeivel. Fontos viszont felismerni, hogy az adat hipotetikus, hiszen az elveszett generáció teljes létszámát nem lehetne visszaintegrálni a munkaerőpiacra. Többek között azért, mert tagjai között betegség vagy gyermekgondozás miatt nem dolgozók is vannak. Tény viszont, hogy ha csak az érintettek 10 százaléka munkába állna, az évi 15 milliárd eurós megtakarítást eredményezne az EU gazdasága számára.
Az Eurofund jelentés kapcsán a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői arra figyelmeztetnek, az érintett fiatalok nem csak a munkaerőpiacon és az oktatásban nincsenek jelen, de társadalmi elköteleződésük is igen alacsony. A szervezet szerint egyre több a jól képzett, de állástalan fiatal a munkaerőpiacon, akik növekvő aránya súlyosbodó társadalmi elégedetlenséghez vezet. Így, ha nem sikerül őket ismét elkötelezni, akkor nem elképzelhetetlen, hogy Európán az arab országokéhoz hasonló forradalmi hullám söpörhet végig.
Minden negyedik magyar fiatal munkanélküli
A 15-64 év közöttiek 3 millió 840 ezres foglalkoztatotti létszám a bázishoz képest 63 ezer fős bővülést takar. A korcsoportba tartozó népességet figyelembe véve a foglalkoztatottak aránya 57,2 százalék volt, ami 1,4 százalékpontos növekedésnek felel meg. A 15-64 év közötti férfinépességből 2012. április-júniusban a 2 millió 55 ezren, 15 ezerrel többen tartoztak e körbe, mint 2011 azonos időszakában, s ezzel foglalkoztatási arányuk 1,1 százalékponttal, 62,3 százalékra emelkedett. Az adott korcsoportba tartozó nőknél az azonos adat 1 millió 785 ezer, amely 48 ezerrel több az egy évvel korábbinál. Itt a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 52,2 százalékra nőtt.
Elhúznak mint a vadlibák?
A fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliségi rátának az az egyik legsúlyosabb következménye Magyarország szempontjából, hogy éppen a legaktívabb, legmobilisabb korosztály ezért tömegesen hagyja el az országot. Az elmúlt években minden eddiginél nagyobb méreteket öltött a magyar munkavállalók elvándorlása külföldre: óvatos becslések szerint is alig egy év alatt legalább százezren hagyták el az országot jobb élet reményében. Egyedül Ausztriában egy év alatt csaknem duplájára nőtt a magyar munkavállalók száma.
Becslések szerint 2011-ben mintegy százezer magyar hagyta el az országot, hogy külföldön próbáljon szerencsét. Ez rég nem látott magasságokba lökte az emigrációs statisztikákat. A 2008-as gazdasági válságot, majd a 2010-ben bekövetkezett kormányváltást – és részben az azóta folytatott unortodox gazdaságpolitika megjelenését – követően egyre nagyobb számban döntöttek úgy a magyar állampolgárok, hogy feladják itteni terveiket és máshol próbálkoznak tovább. Ebből a szempontból a legkeresettebb a szomszédos Ausztria, ahol a tavalyi munkaerőpiaci nyitást követően az egy évvel korábbinál mintegy 16 ezerrel többen, összesen 44 ezren mentek dolgozni idén márciusig. A szeptemberi adatok szerint ez a szám azóta tovább emelkedett, szeptember végére meghaladta az 52 ezer főt, ami a tavalyi 28 ezer magyar munkavállaló számához képest 85 százalékos növekedés.
