Hiába vagyunk egyre képzettebbek?

Egyre képzettebbek a munkavállalók világszerte, azonban nem mindig találnak megfelelő állást, azaz a felsőfokú oktatáshoz való egyre jobb hozzáférés nem csökkenti a munkanélküliséget - derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb felméréséből, amelyben az oktatás és a munkaerőpiaci elhelyezkedés kapcsolatát vizsgálták.

A hétfőn este nyilvánosságra hozott kutatás szerint az elemzésben résztvevő 64 országból 62 esetében nőtt a felsőfokon képzett munkavállalók száma az utóbbi 15 évben. A legnagyobb mértékben Kanadában, Luxemburgban és Oroszországban emelkedett a diplomás alkalmazottak száma. Az alapfokú, vagy alacsonyabb szintű oktatásban részesült munkavállalók száma ezzel párhuzamosan csökkent.

Nincs ember, aki van, az nem kell

A gazdaság egyre több szereplőjénél merül fel a probléma, hogy a fejlődés gátja a munkaerőhiány. Bizonyos területeken már szinte lehetetlen szakembert találni. Aki van, az meg mégsem kell a cégeknek.

Steven Kapsos, az ILO adatelőállítási és elemzési részlegének vezetője szerint pozitív fejlemény, hogy több képzett munkavállaló kap magasabb fizetést és dolgozhat jobb munkakörülmények között. Ez nemzetgazdasági és világgazdasági szinten is kedvező hatású, mert a képzettség szintje és a termelékenység között szoros összefüggés van - tette hozzá.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a diplomás munkavállalóknak jobb esélyeik lennének a munkaerőpiacon - hívják fel a figyelmet az elemzés készítői. Bár ők a magas jövedelmű országokban kisebb eséllyel válnak munkanélkülivé, azonban a közepes vagy alacsony jövedelmű országokban jobban ki vannak téve a munkanélküliségnek, mint az alacsonyabban képzett emberek. Világszerte a munkavállalók 72 százaléka dolgozik közepes, ötödük magas, és 8 százalékuk alacsony jövedelmű országban.

„Ez a jelenség, ha nem tesznek ellene valamit, akadálya lehet a gazdasági növekedésnek” - hangsúlyozta Rosina Gammarano, az ILO statisztikai osztályának munkatársa a közleményben. A kutatás készítői beszámolnak arról is, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája legjobban azokban a magas jövedelmű országokban ugrott meg az utóbbi években - például Ciprus, Olaszország, Görögország, Írország és Spanyolország -, amelyeket leginkább érintett a pénzügyi válság.

A felső-közepes jövedelmű országokban, mint Bulgária vagy az alacsony jövedelműek esetében, mint Kambodzsa, csökkent a fiatalkorúak körében a munkanélküliség. Nagyfokú a nemek közti különbség a fejlődő országok többségében, Egyiptomban például több mint 40 százalékos a fiatal nők, és 17,3 százalékos a fiatal férfiak munkanélkülisége. (A fiatalok szerint az a gond, hogy irreális elvárásokat támasztanak a cégek.)

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az átlagos globális munkanélküliségi ráta 6,4 százalékra csökkent tavaly a 2007-es 7,2 százalékról. Az ILO felméréséből kiderül az is, hogy a magas jövedelmű országokban egy átlagos munkavállaló éves szinten 62-szer többet termel, mint egy alacsony jövedelmű országban, és 10-szer többet, mint egy közepes jövedelmű ország átlagos munkavállalója. A magas jövedelmű országokban 5,2 millióval csökkent a termelő vállalatoknál dolgozók száma 2000-hez képest, míg a közepes jövedelmű országok esetében 195 millióval nőtt - számolnak be a kutatásban.

Nincs más megoldás, emelni kell a béreket

Komoly problémák jelentkeznek a turizmusban és a vendéglátásban a szakemberhiány miatt – figyelmeztettek a szakemberek, akik szerint itthon már elfogytak a munkaerőpiac tartalékai, nincs kikből válogatni. A munkavállalók szerint érthető, hogy magasabb fizetésért külföldre mennek a dolgozók, hiszen itthon a magyar átlagbér felét is alig kapják meg. A megoldást adócsökkentés jelenthetné.

Véleményvezér