Évek óta nincs áttörés a hazai álláspiacon és nincs ez másként Európa nagy részén sem: a 27 tagú EU-ban 25 millióan vannak munka nélkül, a mediterrán térségben pedig 15-27 százalék közötti rátákat mérnek.
A számok tehát jelzik, aki manapság állását veszíti, az nincs egyedül. Bár ezek a számadatok őt vélhetően kevéssé vigasztalják. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Néhány tippet gyűjtöttünk össze együttműködő partnerünk, a Monster.hu segítségével.
Ne zárkózzunk be
A munkanélküliség egyik veszélye a pszichés bezárkózás. Különösen növekszik a veszély az idő múlásával. Nem sok jóval kecsegtet, ha valaki egész nap otthon ül, kerüli az embereket, szégyelli magát barátai előtt. Érdemes tudatosítani, hogy a munkanélküliség bárkinél benne van a pakliban, nem természetellenes állapot. Éppen ezért nyitni kell minél több ember felé. Nem csupán a jobb közérzet, hanem az elhelyezkedési esélyek növelése miatt. Az álláshelyek többségét ugyanis nem hirdetik meg nyilvánosan, hanem személyes ajánlások, kapcsolatok útján találnak gazdára. Érdemes tanácsot kérni a családtagoktól/barátoktól/ismerősöktől. Mindenki szereti és megtisztelve érzi magát, ha kikérik a véleményét egy-egy fontosabb témában. Menet közben ráadásul elcsíphető néhány fontos információmorzsa egy-egy megüresedő álláshelyről.
Legyen ritmusa a napjainknak
Fogjuk fel az álláskeresést napi munkaként. Vezessünk naplót, hogy mit is teszünk az új állás megszerzéséért. A munka mellett ügyeljünk a mozgásra, ápoljuk társas kapcsolatainkat. Állástalanként is lehet úgy szervezni az életet, mintha munkavállalói státuszban lennénk.
Gyakori hiba álláskeresőknél, hogy szűk spektrumon keresnek állást. Mérjük fel, hogy szakmában melyik a leginkább működő csatorna, fókuszáljunk arra, de más vonalon is próbálkozzunk. Mozgósítsuk a személyes kapcsolatokat, regisztráljunk a nagy állásportálokra, nézzünk körül az állami munkaügy weboldalán, vegyük fel a kapcsolatot személyzeti tanácsadó (fejvadász) cégekkel és akár közvetlenül is keressünk meg cégeket. Azért is érdemes intenzíven állást keresni, mert az álláskeresési járadék már csak 3 hónapon át jár, utána minimálisra csökken az igényelhető összeg. Rossz stratégia, ha egy ismerős segítségére várunk, vagy pályázunk és csak várjuk a választ.
Képezzük magunkat
Az álláskeresés időszaka ideális lehet a megkopó nyelvtudás felfrissítésére, a berozsdásodott agytekervények beolajozására: ráadásul erre a tudásra már az interjúkon szükségünk lehet. Az íróasztal melletti önképzés költségvonzataitól sem kell okvetlenül tartani: az ingyenesen elérhető online anyagok, blogok szinte korlátlan mennyiségben állnak a tanulni, fejlődni vágyók rendelkezésére mindkét területen. Jó hír a nyelvtudásukat fejleszteni vágyóknak vagy az épp új nyelveket tanulni szándékozóknak: az Európai Unió által támogatott "Tudásod a Jövőd" program keretében valóban jelképes (személyenként alig néhány ezer forintos) összeg fejében lehet részt venni különböző nyelvi vagy informatikai képzésekben.
A munkavállalói márkaépítés szerepe egyre inkább növekszik. Ha ebben fantáziát látunk, vagy egyéniségünkhöz illik, építsünk fel egy szakmai erényeinket hangsúlyozó profiloldalt a legnagyobb közösségi oldalakon (Linkedin.com, facebook.com, vagy a BeKnown-on, amely a Facebook egyik karrier alkalmazása). Így amellett, hogy a fejvadászok, HR-esek keresők könnyebben megtalálnak, ismerősöket gyűjthetünk szakmából, és értesülhetünk olyan eseményekről, ahol személyesen is találkozhatunk döntéshozókkal.
Legyünk rugalmasak
Ha szűk szakmánkban nem találunk lehetőséget, nyitni kell más irányok felé. Elképzelhető, hogy rövid távon ezek sok kellemetlenséggel járnak (például költözés más városba, vállalkozóvá válás), ám ha látunk benne perspektívát vagy nagyon kell a pénz, akkor meg kell lépni. Az álláskereső fontos erénye a rugalmasság.
Ne adjuk fel soha
Féléves sikertelen álláskeresés már nyomot hagy az emberben. Fogy a pénz, a türelem, csökken az önbizalom, növekszik a depresszió veszélye. Ha valaki érzi magán a jeleket, forduljon szakemberhez (pszichológus), kérjen segítséget a munkaügyi központban vagy ismerősi körben. Ha mindent megtettünk a sikerért, de mást választottak az állásra, azt ne kudarcként fogjuk fel, mert azzal az önértékelésünk is csökken.
