Tavaly szeptember–novemberben a munkanélküliek száma 411 ezer volt, 57 ezerrel kevesebb, mint 2012 azonos időszakában, és a munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal 9,3 százalékra mérséklődött. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kitűnik, hogy a 2012. évi 10,9 százalékos munkanélküliség után tavaly az egész év során folyamatosan csökkent a ráta. 2013. január–márciusban 11,8 százalék volt, március–májusban 10,5, május–júliusban 10,1 százalék, majd június–augusztusban 10 százalék alá, 9,9 százalékra csökkent, ősszel pedig tovább mérséklődött. Július–szeptemberben és augusztus–októberben a mutató 9,8 százalék volt, szeptember–novemberre pedig 9,3 százalékra csökkent.
A 25–54 évesek, az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal 8,3 százalékra csökkent 2013 szeptember–novemberében 2012 azonos időszakához képest, miközben az 55–64 éveseké 0,3 százalékponttal 7,4 százalékra nőtt.
Tavaly szeptember–novemberben a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 220 ezer volt, 34 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, munkanélküliségi rátájuk 1,5 százalékponttal, 9,2 százalékra csökkent. A nők között a munkanélküliek száma 190 ezer, a munkanélküliségi ráta 9,4 százalék volt, 1,1 százalékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. (Valószínűleg a munkaerőpiac bővülése is hozzájárult, hogy nőtt a lakosság jövőbe vetett bizalma.)
A munkanélküliek 19,0 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelen lévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 24,7 százalékos munkanélküliségi rátája 4,3 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. A KSH jelentése szerint a munkanélküliek 55,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,4 hónap volt.
Réczey Zoltán, a Buda-Cash elemzője szerint kedvező képet mutatnak a munkaerő-piaci folyamatokról a frissen közölt adatok, mivel a munkanélküliségi ráta csökkent – utoljára 2008-ban volt ilyen alacsony szinten –, valamint 4 millió fölé emelkedett a foglalkoztatottak száma. Elmondta, hogy e fő számok alapján pozitív a kép, ugyanakkor a kedvező folyamatokban jelentős szerepe van a téli közfoglalkoztatási programnak, amelybe 200 ezer embert vonnak be a tervek szerint. (Ráadásul a közmunkaprogram meglehetősen pazarló.)
A szakértő hangsúlyozta, hogy a folyamatosan javuló foglalkoztatási számokban az államnak, vagyis a közfoglalkoztatásnak is fontos szerepe van, a versenyszférás foglalkoztatásban csak mérsékelt a javulás. Rövid távon megoldást jelent a közmunka, így átmenetileg tartható a 4 millió feletti foglalkoztatotti létszám, de hosszabb távon az a kérdés, hogy a közmunkaprogramból mennyire sikerül „átterelni" a résztvevőket az elsődleges munkaerőpiacra – jelentette ki.
Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint is a téli közmunkaprogrammal állnak összefüggésben a most közölt kedvező adatok; 2001 óta nem volt 4 millió felett a foglalkoztatottak létszáma – hangsúlyozta. A szakértő kifejtette, hogy van egy pozitív elmozdulás a privát munkaerő-keresletben, vagyis a vállalatoknál is, mivel a konjunkturális helyzet javulásának - egyre több ágazatban, köztük a munkaintenzív szektorokban is bővül a termelés - köszönhetően nő a munkaerőigény az elsődleges munkaerő-piacon. Ez a növekedés ugyanakkor messze elmarad attól, amit a statisztikák mutatnak, vagyis a foglalkoztatás bővülésének csak kis részét adja a versenyszférás foglalkoztatás növekedése.
Balatoni András hangsúlyozta: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) tavaly novemberről közölt statisztikája szerint a munkáltatók 146 ezer támogatott új álláshelyet – ennek nagy része közmunka – jelentettek be, hatszor annyit, mint októberben, és több mint 10-szer annyit, mint az előző év azonos időszakában. Ez a nagy növekedés a téli közfoglalkoztatásnak köszönhető. A szakértő szerint a gazdasági konjunktúrából fakadó fordulatot, vagyis hogy a versenyszférás álláshelyek száma is nő, a közfoglalkoztatás jelentősen „eltorzítja".
