Hogy lehet egyszerre munkanélküliség és szakemberhiány?

Miközben sok ország egyre nagyobb munkanélküliséggel küzd, a munkaerőpiac rugalmatlansága, a tehetségekért folyó, fizetéseket felverő világverseny és a rossz vagy elégtelen oktatás és képzés miatt kulcsfontosságú foglalkozási ágazatokban krónikussá válik a szakemberhiány.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Kép:PP archív

A Hays, a világ vezető szakembertoborzó vállalata az Oxford Economics-szal együttműködve ezeket a megállapításokat tette közzé  frissen megjelent jelentésében. A Hays Global Skills Index egyedülálló barométere 27 nemzetgazdaság piaci dinamikájának és a meglévő szakemberek elérhetőségének, munkába állíthatóságának.

A jelentés rámutat arra, hogy mindegyik vizsgált országnak sajátos problémái vannak a szakképzett munkaerő tekintetében. A 27 ország közül 16-ban a globális gazdasági lassulás ellenére hiány mutatkozik a munkaerőpiacon.

„Sok országban krónikus munkanélküliség mellett is komoly nehézségekkel szembesülnek a munkáltatók amiatt, hogy a megüresedett vagy meglévő állásokat nem tudják megfelelően képzett munkavállalókkal betölteni. Ironikus, hogy a világban pont azokból a képesítésekből és készségekből van hiány, amelyek előmozdíthatnák a gazdasági növekedést, javítva ezzel a jelenlegi munkanélküliségi mutatókat.” – mondja Tammy Nagy-Stellini, a Hays Hungary ügyvezetője

A Hays Global Index
A Hays Global Skills Index 0 és 10 között pontozza az egyes országokat abból a szempontból, hogy piacaikon a szakképzett munkaerő milyen nehézségek árán és súrlódások megléte mellett áll rendelkezésre. A mutató kiszámítása hét komponens elemzése útján történik, amely összetevők lefedik az oktatás színvonalát, a munkaerőpiac rugalmasságát és a magas szakképzettség következményeként jelentkező kimagasló bérigény jelentette nyomást. Egy az 5,0 felezőpont feletti pontszám azt mutatja, hogy a munkáltatók nehezen találják meg a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat, és így egyfajta munkaerőpiaci törést szenvednek el, míg az 5,0 alatti pontszám a munkaerőpiac megengedő természetét mutatja, ahol a szakképzett munkaerő-ellátásnak nincsenek jelentős akadályai. A pontozás segítségével megmutatkozó általános képen túl jelentős eltérések lehetnek a hét komponens bármelyikén belül, melyek minden ország esetében rávilágítanak az ott meglévő sajátos dinamikára és az országban jelentkező munkaerőpiaci feszültségekre.
Németországban mérnökállások százezrei betöltetlenek, a német egészségügyben pedig órákon belül el lehet helyezkedni – mondta Pataki Károly, a Trenkwalder International AG vezetőségi tagja.

Mindez a reálbérek csökkenését okozza és sok fontos pozíció betöltését késlelteti, ami negatív módon visszahat a gazdasági növekedésre. A tendencia Németországot és az Egyesült Államokat sújtja legjobban. Ezekben az országokban a magas munkanélküliség ellenére súlyos szakemberhiány van. A skála másik végén az eurózóna legtöbb országa található, ahol pang a munkaerőpiac. Közülük Olaszországban és Belgiumban tapasztalható a legkisebb eltérés és itt a legkisebb a gátja a magasan képzett munkaerő megtalálásának.

A felmérés tanúsága szerint a mindkét irányú nyomástól mentes munkaerőpiacok közé tartozik Szingapúr és Lengyelország, Csehország és Új-Zéland. A képzett munkaerő túlkínálatával Belgium és Olaszország mellett leginkább Hongkongban kell a legnagyobb rétegnek szembenéznie. De Hollandiában, Írországban, Dániában és Franciaországban is nagy a verseny a képzett dolgozók körében a pozíciókért. A felmérésből az is kiderül, hogy az ázsiai országok vezetnek, ha azt vesszük figyelembe, hogy az adott ország oktatási rendszerében mekkora a potenciál a teljesítmény növelésére.

Szupermen kerestetik
Sokszor a leendő munkatársakkal szemben megfogalmazott elvárásoknak valóban csak egy szuperképességekkel felruházott alkalmazott tudna megfelelni. Azonban, ha létezik is ilyen, az egy kkv számára jó eséllyel megfizethetetlen. Szakértőnk szerint szervezettség kérdése, hogy minden területre megfelelő és elérhető embert találjunk. Itt olvashat erről bővebben.
Rugalmatlanság minden fronton

Magyarország az oktatási rendszer rugalmatlansága terén is az élen jár, a svéd, orosz és cseh szisztémával együtt. Magyarország még egy faktort tekintve áll az élen, ez pedig a béreken jelentkező nyomás a magas képzettséget igénylő ágazatokban. Eszerint az alacsonyabb és a magasabb képzettséget igénylő ágazatok közti bérkülönbségek Magyarországon nőnek a leggyorsabban, Mexikóval, Új-Zélanddal és Svédországgal együtt.

A rugalmatlanság nem csak a munkaerő de a foglalkoztatás terén is hátrányt jelent az országoknak.

“A munkaerő rugalmatlansága a termelékenység csökkenéséhez, végső soron a befektetések csökkenéséhez, akár a tőke meneküléséhez is vezethet. Ha egy ország törvényei csak kevés számú foglalkoztatási formát ismernek el, és nehéz elbocsátani a munkaerőt, egy vállalatnak többletköltséget jelent az is, ha alacsony létszámmal dolgozik, és az is, ha kisebb kereslet mellett is foglalkoztatni kénytelen a korábbi teljes létszámot” – emelte ki Pataki. (Erről részletesebben, valamint az öt legkeresettebb hazai szakmáról itt olvashat.)

Ilyen környezetben a vállatok gazdálkodásának hatékonysága és versenyképességük is csökken, ezért befektetéseiket visszafogják, akár el is hagyhatják az adott országot – érvelt a munkaerőpiaci szakember. Jelezte: a nyugati országok a válságban ezt hamar felismerték, és gyorsan igyekeztek rugalmassá tenni munkajogi szabályozásaikat.

Nem hatékony a munkaerőpiac

Az Eurostat és a CIETT (International Confederation of Private Employment Agencies) adatai szerint a magyar munkaerőpiac versenyképességét jelentősen rontja az alacsony hatékonyság: ebben a tekintetben nem csak Görögország vagy Spanyolország előzi meg hazánkat, hanem többek között Chile is. A Randstad korábbi rendezvényén ismertetett adatok szerint a hatékonytalanság oka szintén a munkavállalók képzettsége és a munkaerő-piaci igények közötti eltérés, valamint az álláskeresést támogató rendszerek elmaradottsága.

Az előrejelzések szerint 2020-ra csaknem 150 000 fős hiány várható felsőfokú végzettségűekből Magyarországon akkor is, ha figyelembe veszik a frissdiplomások belépését és a nyugdíjasok egy részének visszatérését a munkaerőpiacra. Középfokú végzettségűekből ugyanakkor félmillióval több lesz annál, mint amennyien el tudnak helyezkedni.

„Nem csak a végzettség szintje jelent problémát, hanem az is, ha a leendő munkavállalók más ismereteket szereznek, mint amilyenre a vállalatoknál szükség van” – tette hozzá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. Jelenleg az uniós országokban átlagosan 77 százalék dolgozik a végzettségének megfelelő szakterületen, hazánkban viszont csak 71 százalék. Az előrejelzés alapján ráadásul további nehézségekre kell számítani: 8 év múlva a gyártás területén több mint 200 000 fős, a kereskedelemben pedig csaknem százezres túljelentkezés várható az elérhető állásokra (főleg alap- vagy középfokú végzettséggel rendelkezőkből). Eközben az építőiparban és az üzleti szolgáltatások területén hiány lesz jól képzett munkaerőből, például mérnökökből és IT szakemberekből.

3 pontos akcióterv
A képesítések és készségek iránti kereslet és kínálat kiegyensúlyozatlanságának ellensúlyozására a Hays egy hosszú távú, három pontos akciótervet ajánl a politikai döntéshozók figyelmébe.
Az első, hogy a kormányok figyeljenek oda azokra a szakmákra, amelyekben gazdaságuk hiányt szenved, és célzott bevándorláspolitikával tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy országuk a megfelelő munkavállalói csoportokat vonzza. Ez sok esetben megköveteli a meglévő munkavállalói vízumrendszer átalakítását.
A második, hogy a munkáltatók részesüljenek anyagi ösztönzésben egyes releváns képzések nagyobb volumenű megtartásáért.
Harmadszor, a kormányok működjenek együtt a munkáltatókkal és az oktatási intézményekkel olyan intézkedések és ösztönzők kidolgozásában, melyek arra serkentik a fiatalokat, hogy szerezzék meg a hazai és a nemzetközi munkaerőpiac által leginkább igényelt szakképzettségeket. „Ahol egy munkakört sikerül betölteni a megfelelő szakemberrel, az a vállalat egészét átalakíthatja, és e személy életét is – ez a Hays egyik alapvető meggyőződése. A riport és a benne megfogalmazott ajánlások bizonyára megbeszélések és viták sorozatát indítják el a kormányzatokban és a nemzetközi szervezetekben a szakember állomány globálisan észlelhető egyenlőtlen eloszlásáról. Időre van szükség a problémák megoldásához, de a kihívás mellett nem szabad elmenni. Javaslatainkkal célunk hozzájárulni több munkahely teremtéséhez, a gazdasági növekedés serkentéséhez, és hogy ezáltal potenciálisan milliók jussanak új munkalehetőségekhez.” – teszi hozzá a szakember.

Véleményvezér

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo