Többen dolgoznak, de az adók nem úgy nőttek - Kép: SXC

Ez év első negyedévének adatai szerint tavalyhoz képest 260 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ez 6,8 százalékos növekedést jelent, amely statisztikai szinten valóban látványos eredmény lehetne. (Részben a foglalkoztatottság növekedésének köszönhető, hogy jelentősen nőtt a lakossági optimizmus.) Ha ehhez hozzávesszük, hogy, a bruttó bérek egy év alatt átlagosan 1,3 százalékkal nőttek, akkor ez arra utal, hogy az államnak jelentős adóbevétel többlettel lehet számolnia. „Amennyiben a családi adókedvezmény igénybevételével korrigáljuk az adatokat, ez esetben ekkora létszám és bérnövekedés önmagában havi szinten 7 milliárd forint körüli többletet kellene, hogy jelentsen a személyi jövedelemadó bevételben” – vélekedik a Policy Agenda elemzése.

Ez év első három hónapjában az SZJA bevétel 396,8 milliárd forint volt, míg egy évvel ezelőtt ugyanezen időszakban 388 milliárd forintot fizettünk be a költségvetésnek. Ez 2,3 százalékos növekedést jelent csupán, amely jóval elmarad attól, amit a foglalkoztatotti szám növekedése jelentene. A statisztikai számokból egyenesen következő adóbevételi tervek elmaradása mögött több ok áll/állhat. Személyi jövedelemadót nyilván nem csak bérünk után fizetünk, hanem az un. nem rendszeres juttatások, jövedelmet termelő értékesítések, bérbeadások után is. "Ugyanakkor azzal a feltételezéssel lehet élni, hogy ebben a tekintetben nem történhetett olyan jellegű visszaesés egy év alatt, amely érzékelhető csökkenést okozna" - írja a Policy Agenda.

Ennél sokkal valószínűbb, hogy a hivatalos statisztikába jóval több külföldön dolgozó, és feketemunkás is belekerült, mint amit az adatok mutatnak. Az adatfelvételek során ugyanis a maguk szempontjából joggal mondhatják, hogy az elmúlt időszakban végeztek munkát, de az ő esetükben nem keletkezik adóbevétel.

A harmadik ok pedig a sokat hangoztatott közmunka. Az alkalmazotti létszám adatokból kiderül, hogy a költségvetési intézmények idén februárban 185,8 ezer fővel alkalmaztak több embert, mint egy évvel korábban. Ez nagyjából megegyezik a közfoglalkoztatotti létszámnövekedéssel, ami 170 ezer fő a KSH másik, foglalkoztatási statisztikája szerint. A közfoglalkoztatottak keresetét az állam biztosítja, ezért tulajdonképpen nem hoz bevételt az államnak, hiszen az egyik zsebből a másikba kerül át az adó-és járulék. Ez a létszámnövekedés az általunk végzett számítások alapján kb. 1 milliárd forint többletbevételt jelent az SZJA-ban, amely nyilvánvalóan kiadásként más költségvetési soron egyből megjelenik.

A közfoglalkoztatottakon felül marad további 90 ezer fős növekedés, amelyből 15 ezer főt a létszámadatok szerint az állam vett fel. Ez szintén nem jelent globálisan többletet a költségvetésnek, hiszen az állami alkalmazottak adóterheit szintén neki kell fizetnie, de ha csak az SZJA-t nézzük, akkor 0,4 milliárd forintot jelent.