Csaknem tíz százalékkal többen végrendelkeztek közjegyző közreműködésével az idei első félévben, mint egy évvel korábban.

Írásos szerződés nélkül csökken a törlesztés esélye.

Egyre tudatosabbak az emberek az elmúlt évek lakásbérlettel kapcsolatos rémtörténetei után, alaposan utánajárnak a szabályoknak, mielőtt kiadnák a lakásukat vagy kivennének egyet.

Lakásbérlet – Gyakran kérnek biztosítékként egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérbeadók.

Módosulnak a földekkel kapcsolatos hagyatéki eljárás szabályai július elejétől.

Sokan azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.

Sokan nincsenek tisztában azzal, milyen öröklési szabályok vonatkoznak a különböző vagyontárgyakra.

Három év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma.

Sokan nincsenek tisztában a magánkölcsönökre vonatkozó szabályokkal, például, hogy rokonoktól, ismerősöktől is lehet jogszerűen kamatot szedni.

Duplázódott a végrendelkezők száma a közjegyzőknél tíz év alatt.

Nőtt azok száma is, akik vitatták a pénzkövetelést.

Mintegy 850 ezren élnek már élettársi kapcsolatban Magyarországon, öt százalékkal többen, mint egy év.

Bonyolult és részletesen egyelőre nem szabályozott a digitális javak öröklése.

A közjegyzők tapasztalatai szerint különösen akkor, ha a törvényi szabályozásnál többet juttatnának egymásnak vagy mozaikcsaládban élnek.

Teljesen elektronikussá vált az eljárás a cégeknek, kötelező megadni az adószámot.

Egyre több bérbeadó kér közjegyző által készített egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot.

Végrendelkezéssel el lehet kerülni az esetleges jogvitákat.

Sokan nincsenek tisztában azzal, milyen vagyonjogi szabályok vonatkoznak a házaspárokra és az élettársakra.

A töredékébe kerülő közvetítői eljárások több mint fele egyezséggel zárul: büntetőügyektől a céges jogvitákig lenne tér az alternatív vitarendezésre.

MOKK: nemcsak ellentmondani lehet, hanem részletfizetést és fizetésre halasztást is kérni.

Fontos változás a törvényes öröklésnél: cél az osztatlan közös tulajdon felszámolása.

Sokan még csak nem is hallottak a fizetési meghagyásos eljárásról.

Egyre népszerűbbek a peren kívüli jogvita-rendezési megoldások Magyarországon.

Javultak a magyarok jogi ismeretei, és tudatosabban is járnak el a jogi ügyekben, mint egy évtizeddel ezelőtt, de továbbra is sok a tévhit.

A magas banki hitelkamatok miatt többen fordulhatnak akár sokmillió forintos magánkölcsönért rokonokhoz, ismerősökhöz a következő időszakban.

Legnagyobb részben, majdnem ötven százalékban Németországhoz kapcsolódtak a magyar határon átnyúló öröklési ügyek az elmúlt években – derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Adatkutató Alintézetének elemzéséből. A németeket az osztrákok és a románok követik.

Gyorsuló ütemben dráguló lakbérek, növekvő kereslet és egyre óvatosabb bérbeadók várják azokat a fiatalokat és szüleiket, akik a felvételi ponthatárok kihirdetése után kezdenek bérlakást keresni. A lakáskiadásnak számos buktatója van mind a bérbeadó, mind a bérlő számára, amelyet néhány szabály betartásával és szakember segítségével meg lehet előzni. A közjegyzők tapasztalatai szerint például még mindig az internetről letöltött minták alapján készül az ingatlanbérleti szerződések túlnyomó többsége. A gyakran ellentmondó szabályokat, az adott helyzetre nem jellemző kikötéseket és akár jogszerűtlen feltételeket tartalmazó szerződések nem nyújtanak valódi védelmet a feleknek.

Egyre többen kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, hogy tisztázzák vagyonjogi viszonyaikat.

Tavaly ötödével többen tettek végintézkedést közjegyző közreműködésével, mint egy évvel korábban. Egyre gyakoribb a végrendeletek karbantartása is az anyagi vagy családi helyzet megváltozása miatt, mert komoly problémákat okozhat, ha a végrendelet nem a tényleges állapotokat tükrözi. A közjegyzők tapasztalata szerint, amennyiben több végrendelet is előkerül a hagyaték eljárásban, abból szinte mindig vita és pereskedés lesz. Ezért készítőjének a korábbiakat érdemes visszavonni.

Csaknem 460 ezer fizetési meghagyást bocsátottak ki tavaly lejárt tartozások miatt Magyarországon, 20 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A kérelmek száma azonban még elmaradt a koronavírus-járvány előtti, 2019-es szinttől. A fizetési meghagyások kibocsátásának túlnyomó többségét a követeléskezelők és a közszolgáltatást nyújtó társaságok, például tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók kezdeményezték. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hangsúlyozza, aki nem ért egyet a fizetési meghagyással, időben mondjon ellent, különben a tartozás miatt végrehajtás indulhat vele szemben. Tavaly csökkent azok aránya, akik vitatták a követelést.

Bonyolult és részleteiben még nem szabályozott a digitális javak átörökítése, pedig rohamos terjedésük miatt egyre fontosabbá válik, mi lesz a sorsuk halálunk után. Ezt mutatja, hogy már a hagyatéki eljárásokban is egyre gyakrabban jelennek meg a kriptopénzek, a közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy megfelelő szabályozás, rendelkezés híján a kriptojavakhoz való hozzáférés az örökösök számára kérdésessé válhat, vagy hogy a techóriások csak saját, egyedi szabályaik alapján engednek hozzáférést az arra jogosultaknak az elhunytak adataihoz. Míg például a Facebookon az elhunyt üzeneteit nem láthatják, addig a Google-nál akár az összes levelet elolvashatják, és az ott tárolt dokumentumokat is letölthetik az erre feljogosított személyek.

Egyre többen intézik online a karácsonyi ajándékvásárlást, ennek ellenére sokan nincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg őket az internetes rendelés során, és mit tehetnek, ha nem elégedettek a kifizetett termékkel – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara online felméréséből. A kitöltők fele nem tudta például, hogy az online rendelt termékekre is ugyanolyan garanciát kell vállalniuk az eladóknak, mintha egy üzletben vásárolták volna. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy nem kell búcsút mondaniuk a pénzüknek, ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó visszafizetni a jogszerűen visszaküldött termék árát.

Csaknem 10 százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző előtt az idén november közepéig, mint tavaly egész évben. Ugyanakkor a lakosság többsége még mindig nem rendelkezik vagyonáról a halála esetére. Több százezer házilag készített végrendelet pedig otthon, a fiókok mélyén lapul, amely a közjegyzők tapasztalatai szerint többségében érvénytelen, vagy elő sem kerül a hagyatéki eljárásig. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nemrég készített felmérése azt is megmutatta, hogy számos tévhit él a magyarok körében a végrendelkezéssel kapcsolatban. Sokan például tévesen azt gondolják, hogy végrendelet nélkül is örökölhet utánuk az élettársuk.

Közjegyzők nyilvánosan elérhető adataival visszaélve próbálnak bűnözők jóhiszemű személyektől – ingatlaneladást színlelve – pénzt kicsalni. Egy esetben az áldozat véletlenül rájött a csalásra, az ügyben feljelentést tettek.

Az Európai Bizottság társasági jogra vonatkozó irányelve kötelezi a tagállamokat, hogy 2022. augusztus 1-jétől teljesen online eljárásokat biztosítsanak a kft.-k létrehozására – hívta fel a figyelmet Tóth Ádám a 32. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon.

Az építkezések és a felújítások számának felfutásával párhuzamosan egyre több a vita is, amikor beruházók és építők, illetve fő- és alvállalkozók nem tudnak megegyezni. Ezt mutatja az is, hogy tavaly, a világjárvány ellenére, csak kismértékben csökkent az olyan esetek száma, amikor az egyik fél kérésére egy közjegyző igazságügyi szakértőt rendelt ki.

Sok a tévhit a magyarok körében arról, hogy mi számít a házastársak közös vagyonának, és mi különvagyonnak. Az emberek 60 százaléka nem tudja például, hogy a házastárs vállalkozásából származó bevételek akkor is közösek lesznek, ha azt a másik a házasságkötés előtt alapította – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara több mint 1500 választ összesítő online felméréséből.

Még mindig házilag, a legtöbbször letölthető szerződésminták alapján készül az ingatlanbérleti szerződések 80 százaléka a közjegyzők tapasztalatai szerint, ami súlyos buktatókat rejt magában mindkét szerződő félnek.

Sok a tévhit az ingatlanvásárlás kapcsán fizetendő előleg, illetve foglaló fogalmával és szabályaival kapcsolatban, pedig milliók is múlhatnak rajta. Az emberek fele nem tudja például, hogy az előleg mindig visszajár, ha meghiúsul az adásvétel – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint hétszáz választ összesítő online felméréséből. A kitöltők kevesebb mint egynegyede tudta csak, hogy a vevő felelőssége ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartás adatait, mielőtt kifizeti a foglalót, és ennek elmulasztása súlyos következményekkel járhat, mert tízből négy lakásvásárlás esetében probléma van az ingatlan jogi helyzetével.  A legtöbbekben ugyanakkor az már tudatosult, hogy a kifizetett foglaló kétszeresét kell visszakapniuk, ha az eladó úgy dönt, mégsem adja el nekik az ingatlant.

Több mint 430 ezer fizetési meghagyást bocsátottak ki tavaly lejárt tartozások – például ki nem fizetett rezsiszámlák, közös költség vagy szerzői jogdíjak – miatt Magyarországon, kevesebbet mint 2019-ben. A csökkenés oka, hogy 2020 második negyedévében, a járvány első hulláma idején, csak nagyjából feleannyi eljárást indítottak, mint a korábbi években. A harmadik és a negyedik negyedévben viszont már újra elérte a fizetési meghagyások száma az átlagot. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara arra hívja fel a figyelmet, hogy ha valaki fizetési meghagyást kap, nemcsak arra van lehetősége, hogy vitassa, ha nem ért azzal egyet, hanem arra is, hogy részletfizetést vagy fizetésre halasztást kérjen. Tavaly több mint négyezerhétszáz ilyen kérelmet nyújtottak be a kötelezettek. Fontos a határidők betartása, mert azok elmulasztása esetén a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik.

Az emberek kétharmada megbízik a jogászokban, azonban sokan nem tudják, hogy az egyes jogi problémáikkal ügyvédhez, közjegyzőhöz, bírósághoz, vagy éppen a rendőrséghez forduljanak-e – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint ötszáz választ összesítő online felméréséből.

A világjárvány nem növelte jelentősen a végrendelkezési kedvet, a magyarok 9 százaléka készített végintézkedést a pandémia miatt, és 18 százalékuk fontolgatja, hogy készít – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint háromezer választ összesítő online felmérésből. Továbbra is sok a tévhit az örökléssel és a végrendelkezéssel kapcsolatban, a megkérdezettek háromnegyede nem tudta, hogy az élettársak végintézkedés hiányában semmit sem örökölnek egymás után, 52 százalékuk pedig azt sem, hogy milyen formai követelmények esetén lesz érvényes egy végrendelet. A válaszadók 29 százaléka tervezi, hogy haláláig egyszer végrendeletet ír, negyedük saját maga készítené el, a többség ugyanakkor közjegyzőhöz fordulna, mert azt tartja a legbiztosabb megoldásnak.

Több mint félmillió fizetési meghagyásos eljárás indul évente Magyarországon – főként ki nem fizetett rezsiszámlák, parkolási bírságok és banki tartozások miatt –, miközben az adósok kevesebb mint öt százaléka vitatja a követelést és mond ellent. Sokan át sem veszik a fizetési meghagyást, amivel a tévhitekkel ellentétben nem ússzák meg az eljárást, és heteken belül akár végrehajtás is indulhat ellenük.

Egyre több lakástulajdonos fordul közjegyzőhöz és kér úgynevezett kiürítési nyilatkozatot, amely alapján a szerződésszegő bérlő végrehajtás útján kiköltöztethető az ingatlanból.

Vidéken átlagosan 30-40, Budapesten pedig 5-10 százalékkal csökkentek az államilag támogatott lakáscélú hitelekhez kapcsolódó közjegyzői díjak az egy évvel korábbi állapothoz képest a közjegyzők tapasztalatai szerint. A díjak csökkenésében a közjegyzői díjrendelet kedvező módosítása, valamint az annak nyomán részben átalakuló banki gyakorlat is szerepet játszott. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szerint sok piaci és támogatott lakáshitel esetében még kedvezőbbek lehetnének a közjegyzői díjak, ha az összes bank rövidebb tervezetet készítene, illetve, ha elfogadnák az ügyfél számára kiadott közokirat elektronikus kiadmányát.

Újra kitűzhetnek hagyatéki tárgyalásokat a közjegyzők a veszélyhelyzet megszűnése után, így sok ezer olyan eljárás zárulhat le a következő hónapokban, amelyekre a különleges jogrendben nem kerülhetett sor. Az elmúlt időszakban a rendkívüli szabályok alapján több mint tizenegyezer hagyatéki eljárást fejeztek be a közjegyzők, ugyanakkor az ügyek egy jelentős részénél meg kellett várni, hogy ismét lehessen tárgyalást tartani. A veszélyhelyzet megszűnésével emellett újra lehet személyesen ügyet intézni valamennyi közjegyzői eljárásban.

Tárgyalás nélkül is átadhatják egy elhunyt hagyatékát az örökösöknek a közjegyzők a veszélyhelyzet idején. Akár a következő hónapok több tízezerre tehető hagyatéki ügyének jelentős része a következő időszakban személyes megjelenés nélkül is lezárható, így az örökösöknek nem kell megvárniuk a járvány elmúltát, hogy hozzájussanak a hagyatékhoz. Akik viszont ragaszkodnak a tárgyaláshoz, azoknak meg kell várniuk a veszélyhelyzet végét.

Úgy vélik, hogy nőhetne a fizetési hajlandóság, ha többen szerződnének közokiratban.