A válaszadók csaknem harmada tévesen azt gondolta, a házasság előtt szerzett vagyontárgyak minden esetben különvagyonnak számítanak, míg sokan hibásan abban a tudatban élnek, hogy 5 év együttélés után az élettársaknak élettársi vagyonjogi szerződés nélkül is keletkezhet a törvény alapján közös vagyona.
Az állampolgárok házassági vagyonjoggal kapcsolatos ismereteit vizsgálta online felmérésében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Többek között arra kereste a választ, hogy tudják-e az emberek, mi számít közös, és mi különvagyonnak a házasságkötés után. Például, hogy közös lesz-e az a lakás, amit a házaspár egyik tagja örököl, vagy válás esetén is ugyanúgy felelnek-e egymás tartozásaiért a házasfelek, ha a másik a kölcsönt még a házasságuk alatt vette fel.
Nem csak a bevételek, a tartozások is közösek
Sokan (60 százalék) nincsenek tisztában azzal, hogy a házasságkötés után a bevételek – ha házassági vagyonjogi szerződésben eltérően nem rendelkeznek – általában közös vagyonnak számítanak. Például, ha a férj még az esküvő előtt alapított egy vállalkozást vagy vásárolt egy ingatlant, az továbbra is a különvagyona marad, de az abból származó bevétel már közös lesz a feleségével.Sok a tévedés azzal kapcsolatban is, hogy vajon a házastársaknak az adósságaik is közösek-e. Valójában a házaspároknak – amennyiben házassági vagyonjogi szerződésben máshogy nem rendelkeznek – nemcsak a bevételeik, hanem általában a tartozásaik is közösek, még akkor is, ha csak az egyikük vette fel a hitelt. A kitöltők 80 százaléka nem tudta, hogy mi történik abban az esetben, ha az egyik fél a másik hozzájárulásával a közös vagyon terhére vett fel hitelt. Ilyenkor ugyanis a hitelt felvevő fél a teljes vagyonával felel a kölcsönért, míg a másik fél a különvagyonával (amit például örökölt, ajándékba kapott vagy a házasság előtt szerzett) nem, csak a közös vagyonuk rá eső részével felel a tartozásért.
