A MOKK a lakáskiadással, lakásbérlettel kapcsolatos jogi tudást tesztelte online kvízével.  Arra voltak kíváncsiak, tudják-e az emberek, hogyan kell érvényes bérleti szerződést kötni, mik a kaució visszafizetésének feltételei, miben más egy közokiratba foglalt lakásbérleti szerződés, vagy mit lehet tenni akkor, ha a bérlő a bérleti jogviszony megszűnését követően nem hajlandó kiköltözni az ingatlanból.

Az interneten időről-időre terjedő rémtörténetek, lakásbérleti anomáliák is szerepet játszanak abban, hogy egyre többen alaposan utánajárnak az ingatlanbérléssel és bérbeadással kapcsolatos szabályoknak, de továbbra is vannak olyan alapvető részletek, amelyekkel jó néhányan nincsenek tisztában. Minden tizedik kitöltő például azt hitte, hogy tanúk előtt szóban is lehet bérleti szerződést kötni, holott egy ingatlant bérbe adni érvényesen csak írásba foglalt szerződéssel lehet, de önmagában még ez sem előzi meg a leggyakoribb, sokszor nagyon kellemetlen problémákat.

Mikor jár vissza?

A felmérést kitöltők negyede nem tudta, hogy amennyiben a bérlőnek nincs bérleti díj vagy egyéb költségtartozása és nem is okozott kárt, vissza kell kapnia a kauciót a bérleti jogviszony megszűnése után. A gyakorlatban az, hogy a kaució felhasználása mire terjedhet ki, például a bérlő az utolsó hónapokban lelakhatja-e, ahelyett, hogy visszakapná, mindig a felek közös megegyezésén múlik. Feltétlenül érdemes mindezt alaposan átbeszélni, és a kaució összegével együtt a bérleti szerződésbe is belefoglalni, ezzel elejét lehet venni az esetleges vitának. Nem ritka ugyanis, hogy a bérlőknek és a bérbeadóknak egészen más elképzelései vannak a kaució felhasználásáról vagy a visszafizetésének feltételeiről, és nézeteltérés esetén gond lesz abból, ha a szerződés nem tér ki minden fontos részletre.