A július-augusztus fordulója évről évre az egyik legforgalmasabb időszak az ingatlanbérleti piacon: a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után ugyanis sok ezren keresnek bérlakást az egyetemi városokban, a KSH–ingatlan.com-lakbérindex adatai alapján idén mintegy öt százalékkal magasabb árakon, mint tavaly.

A felmérés szerint a lakosság 76 százaléka helyesen tudta, hogy lakásbérleti szerződést érvényesen csak írásban lehet kötni, a pusztán szóban kötött megállapodás érvénytelen. A részletes, egyértelmű bérleti szerződést a bérlők és a bérbeadók többsége is a legfontosabb garanciának tartja egy bérlemény kiadása során, sokkal inkább mint például a kauciót, a tulajdoni lapot vagy a munkáltatói igazolást, valamint a hosszú távú bérlést. A többség azt is tudja, hogy egy bérelt lakásba fő szabály szerint más ember csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával költözhet be, illetve a kaució a szerződés megszűnésekor visszajár, ha a bérbeadónak nincs belőle levonható, a bérleti jogviszonyból eredő követelése, például elmaradt bérleti díj, rezsitartozás vagy megtérítendő kár.

Az emberek többsége ugyanakkor nincs felkészülve arra, hogy a másik fél nem tartja be a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ha a bérlő nem költözik ki a szerződés lejárta után önként a bérleményből, és nincs közjegyzői okirat, akkor a bérbeadónak lakáskiürítési pert kell kezdeményeznie, a bérbeadó nem járhat el önhatalmúlag, ezt csak a válaszadók bő harmada (38 százalék) tudta. Mások helytelenül megpróbálnának zárat cserélni, amihez azonban nincs joguk, illetve a rendőrséghez fordulnának, a rendőrség azonban jogerős bírósági végzés vagy közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás nélkül nem tud intézkedni, a rendőrség közreműködésére szükség esetén a végrehajtási eljárásban, a végrehajtó intézkedése mellett kerülhet sor.