A 20 éves közvetítői törvény jubileumához kapcsolódóan szervezett intézményközi konferenciát a mediáció múltjáról, jelenéről és jövőjéről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Közép-európai Mediációs Intézet (KEMI).
„Jelenleg nincs fontosabb társadalmi feladat a viták békés rendezésénél, a békére való törekvésnél, a konferencia témája tehát nem csak a jogászok számára bír kiemelt jelentőséggel. Az alternatív vitarendezési megoldások egyszerűbb mederbe terelik a problémák megoldását, ennek köszönhető, hogy az emberek egyre inkább ezeket az utakat keresik, elkerülve a pereskedést” – mondta Kupecki Nóra, az Igazságügyi Minisztérium (IM) helyettes államtitkára.
Nagy Elek, BKIK elnöke a közvetítői törvény jubileuma kapcsán kiemelte, hogy a kamara adott helyet az első gazdasági mediációs eljárásnak, mára pedig összefogja a három alternatív vitarendezési terület, a gazdasági mediáció, a békéltető testületek és a választott bíróságok munkáját.
Hangsúlyozta, hogy a mediáció nemcsak lényegesen kedvezőbb a résztvevők számára, mint egy bírósági per, hanem tehermentesíti a bíróságokat, valamint hozzájárul az általános konfliktuskezelési kultúra fejlesztéséhez is.
Egy bírósági határozat sosem oldja fel a problémát, csak lezárja
A mediáció, vagyis a közvetítői eljárás, amely segít kialakítani egy mindkét fél számára elfogadható megállapodást, mára jól ismert fogalommá vált Magyarországon. „Az elmúlt 10 évben óriási mértékben nőtt az érdeklődés a mediáció iránt, sok fiatal kollégát érdekelnek az alternatív megoldások, és egyre többször javasolják ezeket például a hagyatéki eljárások során felmerülő konfliktusok békés rendezésére” – mondta Reviczky Renáta közjegyző.
