„Fontos, hogy egy ügyvéd ne versenytársként tekintsen a mediátorra, akinek teljesen más szerepe van, nem is képviselheti az ügyfelet. A mediátor a konfliktus feloldásában tud segíteni, ezzel az ügyvéd is nyer, mert nem vonják el a figyelmét a vitás helyzet pszichológiai-lélektani aspektusai, hanem a valódi jogvitára koncentrálhat” – hangsúlyozza Szilágyi András, a BKIK Mediációs és Jogi Koordinációs Osztályának elnöke.
Márpedig nagy szükség lenne az alternatív vitarendezés arányának növelésére, ugyanis csak a hazai gazdálkodó szervezetek peresített jogvitái évente több mint százmilliárd forintba kerülnek a pereskedő feleknek és a magyar államnak. Az Európai Unióban egy jogvita átlagos költsége négyszer annyiba kerül, mint a mediáció átlagos költsége.
Egy üzleti és magánéleti jogvitának is lehet elvadult vagy kulturált formája, de ameddig a felek konszenzussal, párbeszéddel próbálják rendezni a helyzetet, és mindannyian engednek a békéért, addig mindig lesz helye a mediációnak, alternatív vitarendezésnek. Persze mindig lesznek, akik nem megegyezni, hanem győzni akarnak. Az alternatív megoldások azonban hidat képeznek azok között, akik hajlanak a közös megoldás keresésére, és gazdasági szempontból is kedvezőbbek a társadalomnak, mint a hosszú, több fordulós peres eljárások” – mondta Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
Van, amiben Magyarország élen jár
Miközben az alternatív jogvita-rendezés lényegesen elterjedtebb Nyugat-Európában, a közjegyző előtti egyezségi eljárás európai szinten is kuriózumnak számít. 2018-tól ugyanis már nemcsak bíróságon, hanem közjegyző előtt is lehet egyezséget kötni, amelyet gyakran mediáció előz meg.
