Hazánkban ugyan folyamatosan emelkedik a közvetítői eljárások száma, ugyanakkor lényegesen elmarad az európai átlagtól. Ebben nagy szerepe van annak, hogy például sok vállalkozó nincs tisztában azzal, az üzleti életben felmerülő konfliktusokat nemcsak peres eljárással lehet megoldani. „Pedig egy bírósági határozat sosem oldja fel a problémát, csupán lezárja azt” – tette hozzá Menyhárd Attila, az ELTE egyetemi tanára.
Magyarországon évente körülbelül kétszázezer per indul, és csak kis százalékuk végére tesznek pontot valamilyen alternatív vitarendezési mód segítségével, pedig sokkal gyorsabb, és gazdaságilag is kifizetődőbb megoldás a peren kívüli vitarendezés. Az Európai Bizottság Mediációs Munkacsoportjának jelentése szerint Európa nyugati felén lényegesen nagyobb teret kap a jogviták alternatív rendezése, míg például Olaszországban a mediáció/per arányszám 11 százalék felett van, nálunk kevesebb mint 1 százalék, azaz átlagosan száz perre jut egyetlen mediációs eljárás.
A mediáció népszerűségének növekedését jelzi ugyanakkor a BKIK és a KEMI cégvezetők körében végzett kutatása, mely szerint a válaszadók 21,7 százaléka vett már részt mediációs eljárásban, és csak nagyon kevés, 10 százalék azoknak az aránya, akik nem is hallottak erről a lehetőségről.
A BKIK szerint elsősorban a társszakmák szoros együttműködése szükséges ahhoz, hogy többen válasszák per helyett a sokkal olcsóbb alternatív vitarendezést.
