Több százezer hagyatéki eljárást érint a következő években az a módosítás, amely azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyeknek az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosuk már több mint tizenöt éve meghalt. Ezek az ingatlanok jellemzően kisméretűek és értéktelenek, a tulajdonosok, örökösök elfelejtkeztek róluk az elmúlt évtizedekben. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartás digitalizációjának keretében, egy hagyatéki eljárás során kell rendezni, amelyet a földhivatal kezdeményez.

A törvénymódosítás alapján július 9-étől a tulajdoni hányadonként legfeljebb egymillió forint értékű és legfeljebb ötezer négyzetméteres földek esetében nem kell felkutatni az örökösöket, hanem a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján hirdetményben hív fel mindenkit, aki érdekelt lehet az öröklésben, hogy jelentse be igényét egy éven belül. Ezt a hirdetményt megküldi mindenkinek, aki a több mint 15 éve elhunyt tulajdonos halála után lefolytatott hagyatéki eljárás során öröklésben érdekeltként szerepelt a hagyatéki leltárban. Ha az örökös a határidő lejártáig nem nyújt be igényt, akkor a közjegyző az államnak adja át a földterület tulajdonjogát szállomány jogcímén. Az állam tulajdonjogának bejegyzését követő öt évben az elhunyt örökösei még érvényesíthetik igényüket.

Az állam viseli a költségeket az ingatlanok felajánlásakor

Változott a hagyatéki eljárás során az állam részére történő felajánlás szabályozása is. Ezzel jellemzően akkor élnek az örökösök, ha kisértékű ingatlanról van szó. Eddig csak termőföldet lehetett felajánlani az államnak, július 9-étől azonban utat, árkot, mocsarat, halastavat, csatornát is, és az állam viseli az ezzel járó költségeket. Ezzel a módosítással a tulajdonviszonyok egyszerűsödni fognak, hiszen ha valaki egy földterületet az államnak felajánl, jellemzően az ahhoz kapcsolódó utat, árkot is felajánlaná, eddig azonban nem tehette meg ezt. A módosítással elkerülhető, hogy az egységes rendeltetésű területek tovább tagozódjanak.