A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Pedig probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat. Hiába a nagy összegű kaució, konfliktus esetén enélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni. A tavalyi év első feléhez képest idén június végéig 15 százalékkal többen kértek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérlőktől, amellyel nemcsak a kiköltözést, hanem az elmaradt bérleti díjak és rezsiköltségek, közüzemi díjak megfizetését is biztosítani lehet.

Éves összevetésben több mint 10 százalékkal nőttek országszerte a bérleti díjak tavalyhoz képest, a fővárosi ingatlanokat pedig még az országos átlagnál is drágábban tudják kiadni a tulajdonosok. A nyári főszezon a felvételi ponthatárok kihirdetése után tetőzik, amikor a kollégiumokba be nem kerülő diákok próbálják megtalálni a számukra leginkább megfelelő ingatlant. A lakáskeresési rohamban sokszor számít a gyorsaság, a bérleti szerződés megkötését azonban nem érdemes elkapkodni, mert az később problémák forrása lehet.

Egy lakást kiadni mindig kockázattal jár. Először is fontos tudni, hogy a szóban egyeztetett bérleti szerződés érvénytelen, mindenképp írásban kell a lakásbérleti szerződést megkötni. Sokan azt gondolják, hogy egy internetről letöltött szerződésminta, két tanú, és kész is a bérleti szerződés. Abban valóban nem tévednek, hogy érvényes lakásbérleti szerződést közjegyző vagy ügyvéd közreműködése nélkül is lehet készíteni, de nem feltétlenül érdemes.