Az ilyen, gyakran hiányos dokumentumok kellemetlen meglepetéseket okozhatnak, akár akkor, ha az egyik fél nem teljesíti a megállapodásban foglalt feltételeket, de akkor is, ha a szerződés nem tér ki fontos részletekre. A házilag, gyakran letölthető szerződésminták alapján készülő lakásbérleti szerződések túlnyomó többsége ugyanis éppen akkor nem nyújt valódi védelmet egyik félnek sem, amikor szükség lenne rá.
Nem csak kiköltözésre jó az egyoldalú kötelezettségvállalás
Éppen ezért, az elmúlt években elterjedt megoldássá vált, hogy a felek a szerződést saját maguk vagy ügyvéd segítségével készítik el, de a bérbeadók a birtokbaadás feltételéül szabják, hogy a bérlő tegyen közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy teljesíti a bérleti szerződésben foglaltakat. 2023 első feléhez képest idén júniusig csaknem 15 százalékkal több egyoldalú kötelezettségvállalást tettek közjegyző előtt.
Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatra a köznyelvben gyakran „kiköltözési nyilatkozatként” hivatkoznak, azonban egy ilyen közokiratban nem csak a bérleti jogviszony megszűnése esetén történő kiköltözésről lehet nyilatkozatot kérni a bérlőtől. Bele lehet foglalni a bérleti díj, a társasházi közös költség, a közüzemi költségek, illetve a lakáshasználati díj megfizetését is, amelyek így pereskedés nélkül, közvetlenül végrehajthatók. Ezzel egy már megkötött szerződés esetén is biztosítani lehet a költségek rendezését a megbeszélt határidőre, vagy a bérleti jogviszony megszűnése esetére a bérleményből való kiköltözést. Amennyiben a bérlő nem tesz eleget a nyilatkozatban vállalt kötelezettségeinek, pereskedés nélkül végrehajtás indítható vele szemben.
