A javaslat szerint az atomenergiának 2040-ig az ország éves villamosenergia-szükségletének legalább 30 százalékát kellene fedeznie. A kabinet hangsúlyozta: a jogszabály elfogadása önmagában nem jelent döntést atomerőmű építéséről, és nem kötelezi Horvátországot konkrét beruházásra.
Fotó: Pixabay
A miniszter szerint a javaslat azt is szolgálja, hogy az ország időben kiépítse a szükséges szakmai tudást, szabályozói kapacitásokat és felügyeleti rendszert azokhoz a technológiákhoz, amelyeket Európában és a világ más részein már alkalmaznak vagy gyors ütemben fejlesztenek.
Susnjar a radioaktív hulladék és a kiégett nukleáris fűtőanyag kezeléséről közölte: a törvény rögzíti, hogy ezekkel az anyagokkal kizárólag a hatályos hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően lehet gazdálkodni.
A törvényjavaslatról a parlamentben is vitát tartottak. Több ellenzéki képviselő arra figyelmeztetett, hogy Horvátországban még nem készültek el a szükséges elemzések, nem világosak a várható költségek, és továbbra sem rendezett a nukleáris hulladék elhelyezésének kérdése. A szociáldemokraták és a zöldek szerint egy ilyen, hosszú távú következményekkel járó jogszabályt nem lenne szabad kellő előkészítés nélkül elfogadni.
