Egyszerűsítette az eljárást, hogy tavaly októbertől az elektronikus ügyintézésre kötelezettek, például a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, alapítványok, egyesületek számára teljesen elektronikussá vált az ügyintézés. 2022-höz képest 7,5 százalékkal nőtt azok aránya, akik valamilyen okból vitatták a követelést. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hangsúlyozza, hogy jogtalan követelés esetén, vagy aki nem ért egyet a fizetési meghagyással, időben mondjon ellent, különben a tartozás behajtása miatt végrehajtás is indulhat vele szemben. Amennyiben ugyanakkor jogos a követelés, így a kötelezett nem vitatja a tartozást, de például átmeneti pénzzavarban van, akkor bizonyos méltánylást érdemlő körülmények fennállására tekintettel részletfizetést vagy fizetésre halasztást is kérhet a közjegyzőtől.
A fizetési meghagyásos eljárás harmincmillió forint alatt a leghatékonyabb és leggyorsabb módja az igényérvényesítésnek, azaz, hogy pereskedés nélkül hozzájusson jogos pénzköveteléséhez az, akinek tartoznak. Bárki kezdeményezhet fizetési meghagyást közjegyzőnél, legyen szó vissza nem fizetett kölcsönről, lejárt számlákról vagy például bérletidíj-tartozásról.
2023-ban 419 546 fizetési meghagyást kezdeményeztek, 2,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A kérelmek több mint 99 százaléka tízezer és hárommillió forint közötti követelést takart, és szinte kizárólag jogi személyek, legnagyobb részben követeléskezelők, mobilszolgáltatók és közműcégek indították. Annak ellenére, hogy harmincmillió forint alatt a fizetési meghagyás a legyorsabb módja a lejárt tartozások érvényesítésének, hárommillió forint alatt pedig ez a kizárólagos módja annak, hogy hozzájussanak a jogosultak jogos pénzkövetelésükhöz, magánszemélyekhez csak az eljárások alig több mint 3 százaléka köthető.
